Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.
Ülésnapok - 1881-103
ejö>© 103. országos ül fentartotta a jogot erre vonatkozólag külön véleményt terjeszteni a ház elé, egyelőre egy külön vélemény fekszik, a mely igen röviden, úgyszólván csak az álláspont jelzésére szorítkozik. Azt hiszem, nem fogom fel rosszul feladatomat, ha részemről magam is röviden fogom az ellenkező álláspontot jelezni. Mire vonatkozik a vitás kérdés? Méltóztatnak tudni, hogy összesen 21.700,000 frtot tesz az összeg, melyet & delegatiók ez alkalommal megszavaztak; ezen öszszegből 5.699,000 frt egy külön ezélra szolgál, tudniillik erődítési és védelmi építkezésekre ugy Dalmátiában, mint Boszniában és Herezegovinában, továbbá hadi utak és ösvények készítésére magukban a megszállott tartományokban. Ez az a tétel, t. ház. a melyre nézve a delegatiók illetékessége kétségbe vonatott. Meg kell jegyeznem, és ennyiből talán kötelességem is hivatkozni a delegatióbän történtekre, hogy az igen t. ellenzék azon árnyalata, a mely a delegetióban részt vett, nem ezen egész Összeget kifogásolta, hanem kifogásolta azt 885 ezer frt kivételével, a mely Összeg oly erődítési és védelmi építkezésekre szolgál, a melyek nem a megszállott tartományokban, hanem Dalmátiában foganatosítandók. Ezekre nézve az ellenzék azon árnyalata nem vonta kétségbe a delegatió illetékességét, ugy hogy az ellenzék ezen árnyalata által kétségbe vont tétel nem 5.699,000, hanem csak 4.814,000 frtot tesz. A törvény, a melyre hivatkozás fog tör* tenni, legalább azok után, a miket eddig hallottunk, az 1880 : VI. t. ez., a mely a Bosznia és Herczegovinának az 1878. évi július hő 13-án kelt berlini szerződés által az osztrák-magyar monarchiára átruházott közigazgatása tekintetében szükséges intézkedésekről szól. Ezen törvénynek harmadik pontja az s a melyből származtatok azon vélemény, hogy a delegatió ez alkalommal illetékességi körét átlépte. E §. igy szól: „Ezen tartományok közigazgatása ugy rendezendő be, hogy annak költségei azon tartományok saját jövedelmeiből fedeztessenek. Ha, és a mennyiben ez azonnal teljes mértékben elérhető nem lenne, a rendes közigazgatás érdekében fedezendő összegekre vonatkozó előterjesztések a közös ügyekre nézve fennálló törvények értelmében, a monarchia két felének kormányaival egyetértőleg állapítandókmeg." És most következik a legfontosabb rész: „A mennyiben azonban Bosznia és Berczegovina igazgatása oly állandó beruházásokra venné igénybe a monarchia pénzügyi hozzájárulását, melyek nem a rendes közigazgatás keretébe esnek, u. m,; vasutakra, középitkezésekre, vagy hasonló rendkívüli kiadásokra, az ily járulékok csak a monarchia mindkét államában május 15. IS82. összhangzóan hozott törvények, alapján engedélyezhetők." Ez azon törvényes intézkedés, melyből —nézeten szerint tévesen — remélik megdönteni a delegatió illetékességi körét e tétel megszavazására nézve. Ha valaki e törvénynél marad és ennek oly tág magyarázatot ad, hogy középítkezések alatt minden, állami czélok érdekében alkotott épületeket ért és ha ezen kivül valaki abból a feltevésből indul ki, hogy minden boszniai kiadás, minden kiadás, mely a megszállott tartományokban történik, egyedül ezen törvény alapján Ítélendő meg, akkor igazuk volna azoknak, kik a delegatió illetékességét ezen tételre nézve tagadják. De t. ház, hogy minden boszniai kiadást csak ezen törvény és csak az idéztem §. alapján lehessen megítélni, az esak két esetben volna lehetséges: vagy azon esetben, ha semmi más törvény nem intézkednék oly kiadások felett, melyeket Boszniában teszünk, semmi más törvény alá nem volnának azok foglalhatók: vagy ha ezen törvény minden korábbi törvényt, melyet ez esetben alkalmazni lehet, hatályában megszüntetne. Ezen két alternatíva közül azonban sem az egyik, sem a másik nem felel meg a valóságnak. Méltóztatik tudni, hogy azon költségek, melyeket a delegatió itt ezen tételekben megszavazott, szükségesek a megszállott tartományokban véghez vitt és szerenesésen befejezett katonai actió sikerének biztosítására. r {Élénk ellenmondás és derültség a haloldalon.} En megengedem t. ház, hogy vannak, kik azt tartanák szerencsének, ha nem tudtuk volna a felkelőket legyőzni. (Zajos ellenmondás a szélső baloldalon. Felkiáltások: Kik azok?!] Engedjék meg nekem, hogy én ellenkező nézeten legyek; én tisztelem azon felfogást, de más nézeten vagyok. [Ellenmondás és zaj a baloldalon.) Tehát t. ház! az én nézetem szerint ezen költségek szükségesek a szerencsésen befejezett hadi actió sikerének biztosítására {Fölkiáltások balfelöl: Most is csatáznak!) és épen azért a hadügyi költségek rovata és czíme alá tartoznak. A mi pedig a hadi költségeket illeti, azokra nézve a közös ügyekre vonatkozó legfontosabb alaptörvény, az 1867. évi XII. törv.-czikk egyenesen kimondja, hogy a hadügynek minden költsége közös. Eötvös Károly: Nem mondja ki! Láng Lajos előadó : Ha méltóztatik megengedni, a t. képviselő ur beleszólására azonnal válaszólok. Fel fogom olvasni a törvény ide vonatkozó §-át: S A hadügy összes költségei olyképen közösek". . . (Közbenszólások a szélső baloldalon'. n Olyképen u !) Ne tessék erre a szóra meg nem valósítható reményeket alapítani! . . . „olyképen közösek^ hogy azon arány, mely szerint ezen költségekhez Magyarország
