Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-89

16 89. országot ülés márc2ins 29- 1882. közgazdasági előadó a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministernek a törvényhatóságban szakközege, a közigazgatási bizottságnak rendes tagja és feladatát a közgazdasági ügyeknek és átalában a közgazdasági érdekeknek képviselete képezi." T. ház! Az, a mi ebben a második szakaszban foglaltatik, oly üres és tartalmatlan álta lánosság, hogy nézetem szerint azt szervezés alapjául venni lehetetlen. Ily általánosságok a szervezés alapját nem képezhetik. Ha például valaki azt mondaná, hogy egy orgánumot akar felállítani a közjólét előmozdítására, vagy azt mondaná, hogy tanfelügyelőket állít fel és ugy állapítaná meg a tanfelügyelő hatáskörét, hogy annak feladata az általános szellemi érdekek megvalósítása, igen természetes, hogy akkor nagy kaczaj támadna egy ily organisatió felett. A törvényhozás nem is tett igy, akár mikor a bíróságot szervezte, akár a mikor a tanfelügyelőket állította fel. A törvényhozás mindig vagy ugyanabban a törvényben, vagy egy másik törvényben, de mindig intézkedett az illető orgánum hatásköre iránt. És valóban a szervezés abban áll, hogy azok közül a nagysokaságú teendők közül, melyek az államélet bizonyos ágában képzelhetők, kiválogatja az egyes czélokat és feladatokat és megosztja azokat a különböző orgánumok között és ha az meg nem állapittatik, vagy a szervezés átaláuosságra alapittatik, mint a jelen törvényjavaslatnál, akkor semmi különbség a közoktatási minister, a tanfelügyelő vagy a legutolsó tanító között, mert hiszen itt orgánumai egyformán azon átalános nagy szükség, t. i. a szellemi érdekek előmozdítására vannak hivatva. Részletesen és külön kell megállapítani tehát a szervezőnek minden egyes teendőit. E nélkül a szervezés lehetetlen. A ki pedig oly átaláuosságra alapítja a szervezést, mint azt a törvényjavaslat második szakasza teszi, az szervezési munkát nem végzett, az üres tartalmatlan átalánosságban marad és ez a szervezés szempontjából annyit jelent, mintha absolute semmit sem mondott volna. De t. ház, az a kérdés, hogy megfelelhet-e az a közgazdasági előadó anuak, a mit a törvényjavaslat feladatául számára kitűzött. Lehet-e ő az, a minek a törvény mondja, lehet-e ő közgazdasági szakközeg s általában a közgazdasági érdekeknek képviselője. Mit értünk az általában uralkodó felfogás szerint szakközeg alatt? Értünk e kifejezés alatt oly speciális ismereteket igénylő foglalkozásra hivatott közeget, mely ismereteket az általános műveltség megadni nem képes. A hatósági orvos a hatóság szakközege közegészségi ügyekben; I a kir. mérnök szakközeg útépítési ügyekben; az I erdőfelügyelő erdőkezelési ügyekben stb. De képzelhető-e szakközeg a közgazdaság érdekeire nézve általában? A közgazdasági élet mezeje oly tág, a feladatok oly nagyszámnak, az érdekek annyira elágazók, hogy egy ember mindezeknek képviselésére nem lehet képes. Az őstermelés, a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem temérdek feladatait és problémáit elméletileg ismerni is nagy feladat, de a közgazdasági élet e nagy ágaiban, a gyakorlati életben képviselni, gyakorlati tevékenységet kifejteni, ez túlhaladja egy ember erejét s egyszerűen lehetetlen. Egyébiránt az élet maga kifejtette e téren a külön szakokat s a külön orgánumokat. A bányászat és erdészet, a mezőgazdaság, állattenyésztés, lótenyésztés, állategészségügy, ipar- és kereskedelmi ügyek külön osztályait képezik a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriumnak s nagy szerencse, ha a minister ur alkalmas egyént talál egy szak betöltésére., De mind e szak képviselésére megfelelő egyéneket találni a vidéken, annyit, a mennyi törvényhatóság van az országban, oly vérmes remény, mely csak csalódással végződhetik s nem az fog bekövetkezni, a mit a bizottság jelentése mond, hogy lesznek valóban hivatottak, a kik ez állásra vállalkozni fognak, hanem ellenkezőleg, hiányozni fognak a hivatottak és sokan lesznek a vállalkozók, különösen, ha több száz forint napidíjra lesz kilátás. Például a bányászatnak Erdélyben külön szakközege van, mezőgazdaságra nézve ott vannak az ország legnagyobb részében a gazdasági egyletek, ott vannak a lótenyésztési érdekek előmozdítására a lótenyész-iutézetek, az ipar- és kereskedelmi érdekekre ott vannak az ipar- és kereskedelmi kamarák. így tehát a gyakorlat már kifejtett bizonyos orgánumokat, melyek a gazdaság bizonyos ágazataiban functiókat végeznek; azt gondolom, hogy ezekkel concurráló még egy közeget felállítani nem volna czélszerű s ezekkel szemben a közgazdasági előadónak vajmi csekély teendője fog maradni, legfölebb oly törvényhatóságokban, melyekben gazdasági egyletek nincsenek, ott juthat tán némi tér a mezőgazdasági érdekek képviselésére. Azonban t. ház, a közigazgatási bizottság mai összeállítása olyan, hogy azt hiszem, sokkal több garantiát lehet találni ezen érdekek képviseletére nézve magában a közigazgatási bizottságban, a bizottság tagjaiban és a megyei tiszti karban, mint egy külön felállítandó közegben. Ismert dolog t. ház, hogy a közigazgatási bizottságnak 10 tagja rendesen gazda, a megyei földbirtokosságból van véve; azt is tudjuk, hogy a megyei közigazgatás közegeit rendesen a gentryből, a birtokos osztályból veszi és igy valóban nem birom belátni, miért kelljen külön fizetett embert felállítani.