Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-102

§06 í02- ors *%»s filés saját joga felett kellőleg őrködhessék, épen azért egy egyöntetű, minden tekintetben meg­felelő állami levéltár felállítása elodázhatatlan feltétel. Különösen kiemelem még azt, hogy vala­hányszor ezen párt nézetével összeütközőleg hang­súlyozni szokták, hogy Magyarország állami ön­állósága nem létező eszmény; ezzel szemben igen természetes, hogy illetékes fensöbb körök­ből arra utalnak, miképen lenne önállóságról szó, miután maga Metternich herczeg 1811-ben azon indítványt tette, hogy Magyarországot illető minden okmány, oklevél a bécsi levéltárban összpontosittassék, ezt kívánja — mint hang­súlyozá — azon reális unió, mely Magyarország és Ausztria közt van. Ezt később 1845-ben megkísértette egy másik osztrák történész, kinek indítványa szintén ide ment ki. Később 1867-ben újabban felmerült ezen indítvány, mindig azzal védvén magokat, hogy Magyarország a particu­lárismustól nem tud megválni és nem tudja fel­áldozni érdekeit azou közösségnek melybe Ma­gyarországot bevonni kívánják. Emiéi szerencsére nem jutottak tovább. De a mit nem sikerült megtenni eddig, megtehetik később és igy ez megmaradt fenyegetésül továbbra is és mint gyanús kísérletet meg is tették. Épen azért ezen üzelmeknek útját állani van hivatva a magyar országgyűlés, melynek mint előbb, ugy ez al­kalommal egy kötelességet kell teljesítenie, azt t. i., hogy a monarchia két felében bárhol talál­ható, Magyarországot illető minden közirat, min­den oklevél Magyarország állami levéltárában gyűjtessék össze. Igen természetes, hogy ezek kellő elhelye­zéséről, berendezéséről gondoskodni kell, vala­mint arról, hogy annak kezelésére alkalmas szakerők képeztessenek, a mint ez Bécsben az ottani levértárnál évenként nagy subventióval eszközöltetik, hogy nemcsak levéltári, hanem múzeumi szolgálatra képes egyéneket képeznek. Ez indokolja t. ház, beadandó határozati javaslatomat, mely nem alteralja a törvényjavaslat elfogadása után annak is elfogadását. A jelen törvényjavaslatra nézve pedig bátor vagyok még megjegyezni azt, hogy méltóztas­sék a belügyminister ur gondoskodni arról, hogy az elszállítás ne ugy történjék, mint némely megyei levéltárakkal történni szokott, hogy az utón számos okirat elveszett és hogy később azokat meg sem találhatták. Gondoskodjék alkal­mas helyiségről, hogy a többi állami levéltár is rendesen önállóan kezeltessék. Ennek indoka az, hogy számos családnak vannak függőben levő ügyei, részint magánosokkal, részint a kincs­tárral, melyek a káptalan és illetőleg a kon­vent levéltárában vannak és kívánatos, hogy az illető irások kikeresése és felhasználása kevesebb »ájns 13. 18S2. időbe kerüljön, mint ezen egyesítés előtt, mely­ről nem hiszem, hogy a minister ur ugy értel­mezte, hogy összeolvastassék, hanem külön kezel­tessék; valamint, hogy a többi káptalanokból és konventekből, ugy Bécsből későbben lehozandó okiratok is, hogy könnyebben kikereshetők és felhasználhatók legyenek. Remélem, gondoskodni fog a minister ur arról is, hogy ajelen helyiség a felszaporodó állami és történelmi iratok be­fogadására képes legyen, ugy határozati javasla­tom szerint a kilátásba helyezett állami levéltár építése alkalmával nem fogja mintául venni az egyetemi könyvtár épületét, mely setét és nehéz botorkáló járásra kényszerít és nem annyira a tudomány érdekében ott buvárkodók elősegíté­sére, mint inkább azok kimerítésére alkalmas. Határozati javaslatom következőleg hangzik; Határozati javaslat. A képviselőház a gyula­fehárvári káptalani és kolozsmonostori kon­venti erdélyi országos levéltáraknak a magyar országos levéltárral egyesítéséről 171. szám alatt beadott törvényjavaslat ötletéből utasítja a kor­mányt : miszerint egy magyar államlevéltárnak az 1723. évi XLV. és kapcsolatos törvényezikkek tartalma kibővítése alapján fölállítása iránt mi­előbb törvényjavaslatot dolgoztasson ki, hol a magyar államot illető, Bécsben is létező összes okiratok és levelek mint egyedül jogos helyen kellőleg megőriztessenek és a közkormányzat ugy a tudomány érdekében czélszerü'en használ­tathassanak. Ajánlom határozati javaslatom elfogadását. (Élénk helyeslés a szélső halon.) Elnök: A beadott határozati javaslat még egyszer fel fog olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Nem tagadhatom, hogy a m -glehetős nagy zaj­ban csak féüg-meddig tudtam minden igyekeze­tem daczára megérteni a képviselő ur indokolá­sát, azért meglehet, b'gy nem fogok kellőleg reflectálni az általa mondottakra, de a mennyire érthettem mindenekelőtt meg kívánom jegyezni, hogy az országos levéltár kellő és képzett levél­tári személyzettel van berendezve, erre vonat­kozólag az előterjesztést is voltam már szerencsés megtenni az előbbi idők előmunkálatai folytán a költségvetés tárgyalása alkalmával, hajói emlék­szem 1876-ban, a szervezet meg is állapíttatott és ma már az akkor kilátásba vett szervezet kis hijával keresztül is van vive. Nem szükség tehát az országos levéltárat felállítani, mert az létezik és létezik épen ugy a közszolgálat, mint a tudomány igényeinek megfelelő rendezésben leg­nagyobb részét illetőleg, némely része pedig még rendezés alatt van. Ezen szempontból,

Next

/
Oldalképek
Tartalom