Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.
Ülésnapok - 1881-100
196 100. országos ülés május 11. ISS2. oszályo k tétéleit, melyek változatlanul elfogadtattak. Olvassa a XX. osztályt). Baross Gábor előadó: A XX-ik osztály 115 ik tételénél sajtóhiba van, közönséges gyanta, hegedű-gyanta stb. nem 20 kr., hanem 50 kr. vámtételt fizet. Elnök: A sajtóhiba kijavittatik, az osztály többi tétele pedig, észrevétel nem tétetvén, elfogadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa a X X. osztályt^) Baross Gábor előadó: A 119. tétel a) pontjánál a zárjel sajtóhibából tévesen van 1 alkalmazva, helyesen zárjel közé e szó jön „(fokánál)" a szöveg tehát így lesz: „a) nehéz, melynek sűrűsége 12 Keaurour hőfok mellett a tiszta viz sűrűségének 830 ezred részénél (fokánál) nagyobb (tiszta súly) 1.10. Elnök : A sajtóhiba a zárjelnek a s fokánál" szóhoz tételével kijavittatik, egyébiránt az osztály többi tétele elragadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa a XXI. osztály 120., 121. tételeit, a XXII. osz'ály 136—147. tételeit, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 148. tételt.) Baross Gábor előadó: Bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni, hogy a múlt ülésben hozott határozattal utasíttattam, hogy az összes budapesti gőzmalmok kérvényét a juíevám ügyében ezen tételnél előadjam. Nem tudom, a t. ház méltóztatik-e kívánni, hogy a kérvény felolvastassák? Ha nem méltóztatik parancsolni, akkor bátor leszek szóval előadni a kérvénynek kivonatos tartalmát, mely abban áll, hogy a budapesti összes malmok képviselőik által ezen kérvényben azt kérik, hogy a t. ház méltóztassék beleegyezését megtagadni attól, hogy a 148. tétel alatt 6 frtnyi vám állapíttassák meg ezen szövetekre és az abból készült zsákokra és tartassák meg legalább az eddigi érvényben levő 2 frt 20 krnyi vám, illetőleg tagadja meg egyszerűen a vámemelést. A kérvény másik része pedig az, hogy azon esetre, ha a t. ház legyözhetlen akadály folytán a gőzmalmok ezen kérését nem teljesíthetné, intézkedjék az iráni, hogy a külföldről származó jute-zsákok után, melyek liszttel megtöltésük után visszaküldetnek, vagy ismét külföldre szállíttatnak, a beviteli vám a malmoknak visszatérittessék. E tekintetben bátor vagyok röviden csak azokra figyelmeztetni, miket a közgazdasági bizottság jelentésében az ez hányban javaslatba hozott 3 frt 80 krnyi vámemelés indokolására előad. A közgazdasági bizottság kiemeli mindenekelőtt a jute-ipar fontosságát és különösen azt, hogy az ehhez szükséges szövetek készítése külföldön történik leginkább és nálunk ezen ipar újabb időben emelkedőben van Azonkívül a kormány azon nézetben volt ezen tételnek elfogadásánál, hogy két alternatíva közt választhatott: vagy a tételnek előbbi 2 frt 80 krnyi fokozathat! való meghagyása, vagy a 6 forintnyi vám elfogadása, de a mellett e^y jute-gyár alapítása Budapest környékén. A kormány e tekintetben, mint a minister ur a múltkor megérinteni szives volt, érintkezésbe lépett szakértőkkel, ezen alternatívát felemlítette volt előttünk és tényleg ezélszerűnek mutatkozott az, hogy ezen gyár itteni felállítóinak adassanak meg azon előnyök, hogy ezen iparág hazánkban leendő meghonosítása lehetővé váljék; annyival is inkább, mert a magasabb vámfelemelés elfogadása ezúttal közgazdasági tekintetben különösen hátrányosnak nem mutatkozik, mert mikép adatokkal van kimutatva. jelentékeny készletek vannak ezen anyagból felhalmozva, melyek árúba bocsátása folytán egyelőre legalább nem lehet arra következtetést vonni, hogy ezen vámemelés egyúttal az ár és érték emelkedésére bírjon befolyással. Ezen körülmények közt a közgazdasági bizottság hozzájárult a kérdéses vámfelemeléshez és azért bátor vagyok a on kéréssel járulni a t. ház elé, hogy a megállapított tételt méltóztassanak elfogadid. (Helyeslés jobbfeló'l.) Wahrmann Mór: T. ház! Mint a közgazdasági bizottság egyik tagja, részemről is hozzájárultam ezen vám felemeléséhez; de füleg tekintettel arra, a mit az előadó ur nem említett. hogy e vámfelemelés csakis a belföldi lisztforgaimat és eladást éri, a melynél azonban a jutazsákok magasabb vámja a lisztre behozandó védvám által némiíeg enyhittetdí. A mi a lisztnek a külföldre irányuló kereskedését és főleg Angliába való kivitelét illeti, részemről a gőzmalmok képviselőinek aggodalmát túlzottaknak tekintem és kérésüknek második részét egészen fölöslegesnek tartom. Mert jelenleg is érvényben van és felfogásom szerint jövőben is kell, hogy érvényben maradjon a haíárvámjövedéki szabályok 297. §-ának azon rendelkezése, mely szerint minden oly czikkre nézve, mely ide bebozatik és megint külföldre kivitetik, a kellő ellenőrző intézkedések figyelembe vétele mellett az átutalási rendszer felhasználásával a vámért biztosíték tétetik le a vámhivataloknál, de ezen vám akkor, midőn az illető czikk megint kivitetik, megtérítendő. Ugyanez áll tehát a zsákokra is, melyek azon czélból hozatnak be Angiiából, hogy itt liszttel megtöltessenek; ha tehát megtöltetvén, visszavitetnek Angliába, az említett rendszabály értelmében az azon zsákok után járó vám visszatérittetik ugy, hogy ezen vámemelés a malomiparnak nem fog ártalmára lenni.
