Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-73
73. országos ülés márczius 7. 1882. 93 épen az erdészetre tartozó vegytannal foglalkozik. Hogy mit értettem én ez alatt, mi az az erdészeti vegytan, én ezt sem feleselési viszketeg, sem tudákosságból nem akarom felhozni, hanem mert meg vagyok győződve, hogy épen az erdészeti vegytan elhanyagolása következtében a mi erdeink rationalis kihasználása absolute lehetetlen és midőn én ezen szaknak az erdészeti akadémiába való felvételét kívántam és határozati javaslatot nyújtottam be az iránt, teljesen, tökéletesen tudtam, hogy mit teszek, hogy ez valósággal a magyar nemzetgazdaság érdekében van mondva. Az alkalmazott erdészeti vegytan ugyanis felkarolja a következőket: a fának chemiaitechnológiáját. A fa-imprägnáezió különféle nemei. Kezelési eljárások. A szükséges készítmények s azoknak hatása a fanedvre stb. Ez valósággal vegytani processus. Másodszor a faanyagnak — Holz-Papierstoff — a papírgyártás számára való előkészítése, mert ma már alig létezik papirnem, a melynek lényeges része nem állana faanyagból. A papíranyagnak lúgokkal való kezelése s a lúgoknak további értékesítése pl. oxálsav előállítására. A terpentin, terpentinolaj, gyanta — colophonium — termelés, azoknak chemiai tulajdonságai és készítési módja. Mi most amerikai gyantát hozatunk a gyantaszappan és pecsétviasz gyártásához; tehát ezt az alkalmazási ágat egyáltalán ki nem használjuk. Száraz destillátió és módjai. Szurokgyártás. Borókafenyő szeszgyártás. Faszén-égetés. A fa száraz destillátió, faecset, fakátráuy, kreosotgyártás, methyl, alcohol-gyártás. Ez az iparág Németországban virágzik és nálunk is milliókat hozna ott, a hol csak hamuzsirt gyártunk a fából. A fa száraz destillatiója által egyáltalában t-zámos oly anyagokat lehet nyerni, a melyek becsesek, keresettek, a mellett kis térfogattal birnak, úgy hogy a legrosszabb utakon is kihozhatok. [Nyugtalanság. Felkiáltások jobbfelöl: Ez nem személyes kérdés! Balfelöl: Halljuk!) A gubaes, tuska, cserhéj nyers anyagának nianipuláiiója; a tannin tartalom meghatározása. Ez egyike a legfontosabb erdészeti iparágnak; jelenleg tisztán zsidó kereskedők kezében van, mert az erdészek az egésznek vegytani oldalát nem ismerik. (Zaj. Felkiáltások: Eláll! Nem tartozik ide!) A vadgesztenyének keményítő g} ártásra való fölhasználása. A Khus cotinus termelése bőrfestési czélokra. Ez annyira magyar specialitás, hogy Németországban még ma is „Ungarisches Gelbboiz" név alatt ismeretes; de ma már hiába keresik, mert mi nálunk nem termelik. A vadalma- és vadkörtefa gyökérkérgének földolgozása phloroglucinre; ezt a külföldi kereskedők keresve-keresik nálunk; de senkisem foglalkozik vele. Az erdei bogyók conserválása, úgy az ehető gombáké is, mely utóbbi a francziáknak milliókat jövedelmez. A turfa-ipar chemiai oldala, az előkészítés száraz destillátió, turfakátrány, photogen, szolár- és kenőolajok gyártására. Épen az a szomorú, hogy erdészeink ezekre a dolgokra nem taníttatnak s igy parlagon hever erdeinknek valóban rengeteg kincse s az erdőknek intensiv kihasználása csak jámbor óhajtás marad. Megjegyzem, hogy mindezekről a gazdasági chemia egy szóval sem emlékezik meg, tehát a speciális erdészet tantárgyát vagyis az erdészeti vegytan körét megalkotják. (Zaj, Felkiáltások: Eláll!) Elnök: En ugyan nem tudom kellőképeu hallani, mit mond a t. képviselő úr, mert méltóztatik elfordulni. De én valamit hallottam a bőrgyártásról. Azt hiszem, hogy ez nem személyes kérdés, [ügy van! jobbfelöl.) Herman Ottó : A minister úr az én szakismeretemet vonta kétségbe, tehát kénytelen voltam ezeket felhozni az én álláspontom igazolására. Nem akarom a t. ház figyelmét tovább igénybe venni és csak azt akartam kijelenteni, hogy a mi erdészeink ebben egyáltalán nincsenek bevezetve, hoiott ha bármely mezőgazdasági chémiát felütnek,meggyőződhetnek mindazon fontos dolgokról, melyek az erdészetnek kincseit, az intensiv erdőkihasználás előnyeit képezik. (Nagy zaj.) A mi végül azt illeti, hogy a minister úr egyáltalában kétségbe vonta, hogy ez valóságos erdészeti tudomány, csak azt ajánlhatom, hogy a minister ur nyisson rá az erdészeti tudomány chrestomatiájára, vagy Liebig com;»endiremára, a hol nagyon világosan megvan mondva, hogy mi az erdészeti vegytan. (Nagy zaj. Eláll!) Egyúttal felmutatok itt egy könyvet, mely nem is külföldön jelent meg és azért kerestem fel, hogy a t. minister urnak erről csakugyan lehetett volna tudomása, minthogy ezen könyvet dr. I. Moser irta, a ki a magyar-óvari akadémián tanár volt s a melynek czíme: „Lehrbueh der Chemie für Land- und Forstwirthe" (Zaj. Eláll!) Azt akartam csak kijelenteni, hogy máskor, ha itt a parlamentben szakember szakdolgokról beszél, méltóztassanak megfontolni, hogy mennyiben illik nevetni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Kemény Gábor, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister : T. ház! Csak annak megjegyzésére akarok szorítkozni, hogy én a vegytannak vonatkozását az erdészetre képtelenségnek sohasem mondottam, még magának a búzának analysiséről sem mondottam ilyent, sőt azt mondottam, hogy tudok munkákat mutatni, melyek pusztán a búza analysisével foglalkoznak. A képviselő ur ajánlotta, hogy gyümölcsészeti, vegyvizsgálati állomások állíttassanak fel. Ilyeneket lehetne ugyan felállítani, mert tudom, hogy igen sok ágazata van a gyümölcsészetnek s ezeket alkalmazni lehet igy vagy amúgy, de azért erre
