Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-72

72. országos ülés márczias 6. 1SS2. ö5 léteznek, azokat tartsa fenn. (Közbeszólások bah oldalról: Hát cikkor a tótoknak, románoknak is éllítsunk iskolákat? Hova jönnénk! Felső padokról: Igenis, azoknak is! Igenis, más ajkúak számára is !) Ez nem jogtalan követelés, különösen azon vidéken, a hol, mint Magyar-Óvár körül, tudvalevőleg, ha nem is kizárólag, de nagy részben német ajkú a lakosság. Hogy ha azon vidéken nem tartjuk méltányosnak és igazságos, egy létező szükségoek megfelelő német tanfolyamot tartani, akkor igen t. uraim, ne háborodjanak fel annyira, hogyha Németországban is, másutt is kételyek merülnek fel a nemzetiségi jogok irányában való érzületük gyöngédsége iránt. Én miután óhajtom, hogy Madarász József igen t. képviselő ur azon kívánsága ne teljesüljön, hogy szaporítsuk az okokat, hogy a német Schulverein Magyarország németajkú polgárai nemzetiségi állapotai felett panaszkodjék, kérem a t. házat, hogy az indítványt elvetni méltóztassék. Herman Ottó: T. ház! Nem tehetem, hogy t. előttem szólott szavaira egész röviden ne reflektáljak. {Halljuk!) Én tudom méltányolni azt a simaságot, a melyet a t. képviselő ur használ akkor, a mikor a német nyelvnek védelmére kel, mert hisz ő érzi talán legjobban, mily gyenge az ő álláspontja, hogy tehát azt csakis simán, diplomatice lehet, nem indokolni, hanem ügyesen eltakarni. Bocsánatot kérek, ha felállítjuk egyszer azt a tételt, hogy egyforma mértékkel mérjünk, akkor a tót nyelvnek, az oláh nyelvnek, a szerb nyelvnek épen annyi jogosultsága van a magyaróvári gazdasági tanintézetnél, mint a németnek. (Ugy van! Ugy van!) De azt mindenki be fogja látni, hogy egy oly intézetnél, mint a magyaróvári, mely államintézet, nem a ezélszerűségi szempont az irányadó, a mely egy nemzetiséget előtérbe tol más nemzetiségekkel szemben, hanem hogy ott a magyar állam nyelvén tanittassék a tudomány. (Helyeslés.) Nagy szegénységi bizonyítványt szolgáltat ki a képviselő ur Magyarország németajkú polgárainak akkor, midőn feltételezi, hogy egy oly fontos intézetnél, mely az ifjakat életpályájukra készíti elő, az ifjak ne legyenek képesek az állam nyelvét annyira megtanulni, hogy ott a magyar nyelvű tanfolyamot végezhessék. (Helyeslés.) És én készen állok, hogy a képviselő urnak mutathatok akárhány képviselőt, a ki itt köztünk foglal helyet, ki németajkú volt és a magyar nyelvet szépen megtanulta Magyarország gymnasiumaiban (Helyeslés) és az egész Szepesség polgársága is bizonyít e mellett. (Helyeslés.) Felhozni tehát a méltányosságot itt nem lehet, az államnak a jog alapjára kell helyezkedni, (Helyeslés szélső baloldalon) a mi az egyiknek jogos, az a másiknak méltányos; (Helyeslés) s fel kellene állítani a parallel tanfolyamot az összes nemzetiségek számára, vagy pedig a mire jogunk, hatalmunk van, hogy állami intézeteinkben magyar nyelven történjék a tanítás. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Szavazás előtt a minister ur kivan szólni. B. Kemény Gábor, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi mmister: T. ház! Csak pár szót kívánok szólni azokra nézve, a mik előttem elmondattak. [Halljuk !) Mukits Ernő t. képviselő ur hivatkozik a háznak egy határozatára, mely szerint kötelességem volia — megvallom nem tudtam kivenni, hol — gazdasági tanintézetet felállítani. Én erről nem tudok. Hihetőleg régebbi határozat. Wahrmann Mór előadó: 1870-ből. B. Kemény Gábor, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister; Megvallom, nekem az ugyan a felfogásom, hogy a ház határozatainak hatálya nem az egyes minister személyéhez van kötve, de igenis a mandátumhoz s én e tekintetben nem érzem, hogy mulasztást követtem volna el. Meg lehet győződve a t. ház, hogy én az alföldnek ép ugy, mint az ország bármely részének gazdasági művelődési viszonyait szivemen viselem s épen most van tervben két alsóbb rendű gazdasági tanintézet felállítása Bács-Bodrog és Arad megyében. De bizonyos egymásutánt kell tartanunk; ha igen sokat akarunk markolni, nagyon keveset fogunk. Nem ígérhetem tehát, hogy a jövő é?ben felveszek erre bizonyos összeget. A mi pedig Madarász József t. képviselő ur indítványát illeti, miszerint Magyar-Óvártt szüntettessék meg a német parallel tanfolyam, erre nézve volt már szerencsém nyilatkozni. Ez az intézet eredetileg magán intézet volt. De nem tartom szükségesnek bővebben belebocsátkozni azon okok taglalásába —• habár Steinacker képviselő ur indokait nem osztom — melyeknél fogva czéliránytalannak tartanám a statusquot megváltoztatni. Kérem a budget elfogadását, ugy a mint van. (Helyeslés jobb/elöl) Elnök: A tétel nem támadtatott meg és igy a magyar-óvári gazdasági tanintézetre előirányzott összeg megszavaztatik. A határozati javaslat fel fog olvastatni. Dnka Ferencz jegyző (olvassa Madarász József határozati javaslatát). Elnök: A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el. (Felkiáltások a szélső balon: Meg kell számlálni a képviselőket!) Meg fognak számláltatni a képviselő urak. Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják a határozati javaslatot, méltóztassanak szaka-