Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-71
48 71. országos ülés márezins 4. 1882. ilyen, a nemzeti közvagyonosodás előmozdítása tekintetében főleg közgazdasági viszonyainak fokozatos fejlesztésére van utalva. E szempontból tekintve, különös fontosságot érdemel a tárgyalás alatt levő költségvetés, melyre vonatkozólag szerény észrevételeimet a következőkben van szerencsém előadni: A hazai közgazdasági viszonyok felvirágzását czélzó kormányintézkedések részint olyanok, melyeket a kormány törvényhozásiíag, vagy pedig rendeleti utón foganatosíthat, részint olyanok, a hol a kormánynak feladata inkább társadalmi utón kezdeményezőleg fellépni, vagy az ilyen megindult mozgalmat, erkölcsi és anyagi támogatásával elősegíteni. Az első feltétel alá sorozhatok mindenekelőtt : a gazdasági szaktudományok terjesztésére hivatott gazdasági tanintézetek. Ezekre vonatkozólag szükségesnek tartanám, hogy a magyar-óvári gazdasági akadémiái! kivül, Budapesten, a két egyetem — tudomány és műegyetem — közreműködésével, felsőbb gazdasági tanfolyam is létesíttetnék, {Helyeslés a baloldalon) mert csakis igy lesznek a felsőbb gazdasági képzés igényei teljesen kiépítve. — Továbbá nem hallgathatom el, hogy hazánk dunántúli részére oít van a keszthelyi gazdasági tanintézet, a felvidéken ott van a kassai-, az erdélyi részen ott van a kolozs-monostori-, az alföld északi részén ott van a debreczeni-, azonban az alföld déli részén, az ország szivében, a magyar Kánaánban, mely tulajdonképen főfészke a földmívelésnek és gazdálkodásnak egyetlen gazdasági tanintézet sincsen. (Tetszés balfelöl) miért is az alföld déli részének ezen érzékenyen nélkülözött szükségletén mielőbb segíteni kellene, egy új gazdasági tanintézet felállításával; és íalán nem csalódom midőn azt állítom, hogy seholsem lenne alkalmasabb helye az alföld részére majdan felállítandó gazdasági tanintézetnek, mint az ország legnépesebb magyar vidékének központján, Szegeden. (Zajos helyeslés a baloldalon) S ennek létrehozatalát bátor vagyok a tisztelt minister urnak figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a baloldalon.) A gazdasági tanintézeteknél nem kevésbbé hasznos és szükséges: a földmíves iskoláknak . országszerte való létesítése, (ügy van!) a földmívelő nép gazdálkodásának czélszerübbé és okszerűbbé, tehát általában jövedelmezőbbé tétele szempontjából: miért is óhajtandó lenne, hogy ezek — a legalsó gazdasági szakképzés kielégítése végett — minél nagyobb számmal létesíttessenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Eddig csak két ilyen állami földmíves-iskola van az országban, u. m. a debreczeni és a liptóújvári, ezeken kivül a jelen költségvetés „rendes kiadások" czímén még 5 földmíves iskolának — (és pedig az istenteíki, nagy-szt.miklósi, beszterczei, földvári és medgyesi), öszszesen 11,900 frt állami segélyezése, — továbbá „átmeneti kiadások" czíme alatt, Csákóvár és Adán, két újabb földmíves-iskolának felállítása — az állam részéről 15 ezer írtnak hozzájárulásával — van előirányozva. Addig is azonban, mig megyénként rendszeres földmíves,- iskolák kellő számban fognak létesíttetni, részemről nagyon is czélszerűnek és szükségesnek tartanám, ha a földmívelés-, iparés kereskedelmi minister nr, a vallás- és közoktatásügyi minister úrral egyetértöleg intézkednék arra nézve, hogy az ország minden községében a népiskolákban adassanak elő a földmívelés és gazdálkodás legszükségesebb elméleti és gyakorlati ismeretei, (Élénk helyeslés balfelöl.) melyeket a tankönyvül használt olvasókönyvben, a gazdaság minden ágáról helyes fogalmat éä kellő tájékozást nyújtó s minden tanító által bővebben is megmagyarázható olvasmányok behozatalával lehetne, legkönyebben keresztül vinni, minthogy elemi iskoláink jelenlegi tantervében különben is van néhány olyan tantárgy, melyek a földmívelő néposztály gyermekeire nézve a gyakorlati életben kevésbbé szükségesek s azért a népiskolák tantervének ilyetén módosítása, a népuek bizonyára inkább javára és hasznára szolgálna. A mi a közgazdasági ügyeknek társadalmi utón való előmozdítását illeti, ennek igen nevezetes tényezői a különböző gazdasági egyletek, társulatok és szövetkezetek. Hogy a gazdasági egyletek — helyes szervezet és ügy buzgó vezetés mellett — mily jótékonyan hatnak az illető vidékek gazdaságának felvirágoztatására, bizonyítanom fölösleges. Kiváló érdeklődéssel néztem át az országos sfatisíikai hivatal által „Magyarország egyletei és társulatai "-nak 1873—79. évi állapotáról kiadott kötetét, mely a gazdasági irányú különféle egyletekre vonatkozólag, a következő összesítést tünteti fel: „Gazdasági egylet van: a megyékben 45, egyes városokban 17, összesen 62 ; termelőszövetkezet van 2, erdészeti egylet van 1, kertészeti és gyümölcsészeti egylet van 5, halászati egylet van 2, méhészeti egylet van 5, szőlőszeti és borászati egylet van 11, tehát az országban levő mincíennemű gazdasági egyletek összes száma 89." A nevezett statistikai kimutatás közrebocsátása óta lehet, hogy keletkeztek itt-ott újabb egyletek, mindazáltal még mindig fenforog azon sajnos körülmény, hogy az országban még folyvást van több oly megye, melynek területén általános gazdasági egylet általán nem létezik. Ez okból bátorkodom felhívni az igen tisztelt földmívelés-. ipar- és kereskedelmi minister
