Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-71

71. országos ülés márcsius 4. 1882: 45 vont következtetés meg fogja közelíteni a való­ságot. Behozatal: I. Nyers anyagok 35,829,000 frt. II. Ételek és italok 34.571,000 frt. III. Fél­gyártmányok 60.581,000 frt. IV. Iparczikkek 139.093,000 frt. Összeg 270,074,000 frt. Ki­vitel : I. Nyers anyagok 78,976,000 frt. II. Ételek és italok 131.072,000 frt. III. Félgyártmányok 6.132,000 frt. IV. Iparczikkek 28.187,000 frt. Összeg 314.367,000 frt. A Julius havi adatok alapján kiszámított árúforgalmi mérleg tehát a négy főcsoport sze­rint összeállítva, megközelítőleg a következő : Egész évi mérleg. I. Nyers termények. Behozatal: 35.82 } Kivitel, 78.97, Különbség: -j- 43.i* millió forint. II. Étel- italneműek: Be­hozatal: 34.5T, Kivitel: 131.OT, Különbség: + 96.55. millió frt. III. Felgyártmányok: Beho­zatal :60,5s, Kivitel: 76.is, Különbség + 15. 55 millió frt. IV. Iparczikkek. Behozatal: 139o9, Kivitel: 28.i 8 , Különbség — 110 90 millió frt. És igy mérlegünk activ volna az első há­rom csoportban 155 n millió írttal. Passiv a IV. csoportban 110.9 millió írttal. Marad tiszta kiviteli többlet 44. 2 millió frt. Akár a positiv adatok alapján összeállított fél évi, akár a combinative felállított egész évi mérleget vesszük közelebbről szemügyre, feltűnő az, hogy a tápanyagok, ételek, italok képezik árúforgalmunkban a legnagyobb tételt, 83 millió frtot az őszi félévben s 131 milliót egy egész esztendőben. Ez útmutatásul szolgálhat egyfelől gazdáinknak, hogy minő termelési ágakra fek­tessenek súlyt s másfelől a kormánynak, hogy ezen termelési és kereskedelmi érdek iránt a leg­nagyobb figyelemmel legyen, ugy a vasúti ta­rifa-politikában, mint a nemzetközi szerződések kötésénél, mint általában minden törvényalkotási és közigazgatási tényeiben. Ezen érdekeink fejlesztését) rendesen csak az újabb időben munkálkodik a kormány s e törekvéseért csak dicsérettel adózhatok neki. A múltban ez érdekeink nagyon el voltak hanya­golva s a külföldi hasonló termelési viszonyok közt levő országokhoz arányítva, nagyon el is van maradva Magyarország. Például csak azt említem fel, hogy mig Francziaország borainak értékesítését oly tökélyre vitte, hogy 7* liter boranyagot pezsgő alakjában 2—3 frton tud hazánkba importálni, az alatt a magyarországi borokat hectoliterenkint átlag csak 8.?* frton, vagyis literenkint 8.T4 kron értékesítjük. Elkép­zelhető már most, hogy mily óriási haladásra képes hazánk borai értékesítésénél, ha csak Francziaországgal akarunk is egyenlő szín­vonalra emelkedni, — mely törekvésünk meg­valósítása végett nagy súlyt kell fektetnünk a konsularis Ugy reformjára. De a bor nem az egyedüli e csoportba eső terményünk, melynek gondos kezelése és kül­földön való értékesítése még sok kívánni valót hagy s gazcíag jutalommal is kecsegtet. Végig mehetnék export-árúink lajstromán és mindenik árúczikkről feltüntethetnék egy s más irányban kívánni valót. A gyarmatárúkról el kellene mondanom, hogy azok importját emanczipálni kell a bécsi és trieszti közvetítő kereskedelemtől; őrleményeinkről, hogy a külföldi versenyt telje­sen ki kell zárni s külföldön új piaczokat nyitni, a melyekben az amerikai versenynyel szemben az üzleti összeköttetések folytán előnyben le­gyünk ; a friss gyümölcsről, hogy megszégyenítő látni azt a főváros kirakataiban s olvasni a statisztikai kimutatásokban, hogy oly terményekért is óriási összeggel adózunk a külföldnek, a melyekből más államok import listájának élén szerepelhetnénk; az állati terményekről, hogy az amerikai zsírnak, osztrák vajnak, tiroli sajt­nak stb. tömeges behozatala élhetetlenségünknek szomorú bizonyítéka; hogy a tömeges repcze export s a repczeolajnak behozatala a magyar üzleti szellem primitív niveaujáuak kifolyása. Ne folytassuk ezt, mert csak hangos panaszra kellene fakadnom az iudolentia, ázsiai kényelem, oktalan pazarlás s ehhez hasonló tulajdonok fe­lett, a mikre vonatkozó vádakat és ócsárlásokat ugy is ránk zúdítanak elleneink. Az étel-italneműek után a nyers anyagok szerepelnek a legnagyobb összeggel kivitelünk­ben. Behozatalunk nyersanyagokból évi átlag gyanánt 35 millióval volt fentebbi mérlegben feltün­tetve s tényleges adatok alapján a félévi mérlegben 16. 8 millióval. Nagy behozatalunk van neveze­tesen nyers dohányból; csak szept—okt. hóban 1. 3 millió frt értékű hozatott be; a mire aligha volna szükség, ha a dohánytermelés és kivitel érdekét jobban méltányolná kormányunk. Grabna­neműek havonkint egy millió frtot meghaladó összegben hozatnak be; ennek egyrésze transitó árú, román búza és kukoricza s ez ellen a meg­kötött szerződés érvénye alatt nem lehet kifo­gásom. De nagy mennyiségű oroszországi búza jön be a román határon és Fiúmén át. Az osz­trák-magyar Lloydnak hajói azért kapnak sub­ventiót, hogy Odessából a nyakunkra hozzák az oroszországi búzát! Igazán nagyon helyén való, hogy az új vámtarifában meg van szüntetve a gabnaneműek vámmentessége. De nehogy az orosz búza a Románia számára engedélyezett vámmentességet igénybe vehesse, én is szüksé­gesnek tartom, mint azt közelebb egy napilap is hangoztatta, hogy czélszerü intézkedések által az árúk eredete kellőkép ellenőriztessék. A tüzelő, építő anyagoknál a kormány a vámmentességet továbbra is meghagyta; meg­vallom, hogy a hazai iparra nézve nem látok

Next

/
Oldalképek
Tartalom