Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-71
71. országos ülés márezins 4. 1882. gg mint az államgépgyárnál, a hol az 1880. évi zárszámadások szerint az 1879. évi jövedelem csak papíron és a forgó töke nagy része is csak félig kész állapotban van. Mert mondhatja itt a í. minister ur, hogy a forgó tőke az állami vastiti pénztárban van, de én, a ki utána nézek, látom, hogy a forgó tőkéből 1880-ban 590,000 frtot csakugyan fölhasznált az állami gépgyár, de mikor a forgó tőke nagy része csak félig kész gyártmányokban és ilyen jövedelemben van, akkor a jövő évi költségvetésnél, ha meggyőződnek arról, a miről én meg vagyok győződve, hogy ezen diósgyőri gyári kezelésben azon mostani állami gépgyár igazgatójának bramabarassa vezette önöket és elhitette, hogy ennyi és ennyi jövedelmet fog kimutatni és azután ha meg fognak győződni, hogy az csak szemfényvesztés s az államnak újabb és újabb megterheltetését okozza, — akkor álljon a t. ministerium és a ház többsége is azon álláspontra, hogy hiában ne költsünk — reá tovább. (Közbeszólás jobbfelöl: Állunk is!) Igen helyes! — feljegyzem magamnak, én óhajtom, hogy ne legyen hiány, de ha lenne — elvárom a kormánytól és a többségtől, mely ma oly lelkes ígéretet tett, hogy a szomorú valóság esetére ki fogják mondani, hogy legyen régé a hiábavaló haszontalan kiadásoknak, melyek az állam pénzerejét fogyasztják. Ezt kötelességemnek tartottam kijelenteni, az összeg megszavazásához pedig nem járulok. (Helyeslés szélső balfelöl.) Ordódy Pál, közmunka- és közlekedési minister: T. ház! A diósgyőri vas- és aczélgyárat a közlekedési ministerium 1880-ban vette át, még pedig ha jól emlékezem, májusban; az átvétel tartott mintegy Julius közepéig: tehát tulajdonképen csak 1880. második felében dolgozott a diósgyőri gépgyár a közlekedési ministerium vezetése alatt. Az természetes, hogy mikor a közlekedési ministerium a gyárat átvette, azon felszereléssel és üzemberendezéssel vette át, a melylyel a múlt években a pénzügyministerium vezetése alatt működött. Ha a diósgyőri vasgyár ezen vezetés alatt a múlt években is hiánynyal dolgozott, 1880. év második felében ez állapotot rögtönözve megszüntetni nem lehetett, ezt kívánni méltányos sem lenne. Ha méltóztatik megnézni ezen gyár nyeremény- és veszteségszámláját, abból kitűnik, hogy az első félévi hiány 148 ezer frt volt és a kőszénbányánál 27,000 frt, a második félévi hiány 124,000 frt, a kőszénbányánál pedig 11.800 frt, összesen 136,000 frt. De a nyeremény-számlából az is kitűnik, hogy a második félévi nyeremény és veszteség számlán több tételben 66 ezer frt van mint vesztesség felvéve, holott az nem a második, hanem az első félév eredményének következése és csak a számviteli rendszer megváltoztatása következtében kellett ezen az első féléves terhelő leiratokat a második félévnek vesztességére irni, holott ezen második félév tulajdonképeni hiánya csak 70,000 frt tesz. így tekintve a dolgot, az tűnik ki, hogy az első félév hiánya kétszáz egy néhány ezer frt volt, a második félév vesztesége pedig a gyárnál körüíbelől 70 egynehány ezer frt. Ebből is kitetszik a külömbség, a második és az első félévi kezelés között. A t. képviselő ur átalában kiterjeszkedett Diósgyőrre és az egész üzletet megszüntetendőnek mondotta. Ha most arról volna szó t. képviselőház, hogy Diósgyőrön egy nagy vasgyárt állítsunk fel, én magam is arra szavaznék, hogy ne tegyük. De ma megvan azon gyár, arra a Diósgyőrre milliók költettek és igy azon ugy egyszerűen túladni nem lehet. Hisz a múlt években a pénzügyminister megpróbálta e gyárnak eladását, de ez eredményre nem vezetett és mit volt mit tenni? Meg kellett kisérleni más berendezés, más üzem mellett nem lehetne-e a történt befektetéseket még hasznosítani. Hogy ez sikerülni fog, az meggyőződésem. Miután az államnak kiterjedt vasúti üzlete van, minden esetre évenkint bizonyos mennyiségű aczélsínre van szüksége. Ha a diósgyőri gyárban képesek vagyuuk aczélsíneket gyártani, legalább az állami és a subventkmált vasutak számára, akkor Diósgyőr meg fogja hozni azon hasznot, a melyei tőle vártunk. Ma is már nagy a különbség, pedig még a felszerelés nem kész, még csak Martini aczélt öntenek és Bessemer-aczélsínek gyártása csak júliusban vagy augusztusban lesz megkezdhető. Ma már alig fogyasztanak külföldi szenet; azzal az úgynevezett rósz szénnel, a melylyel előbb nem tudtak boldogulni, ma a legkitűnőbb öntéseket eszközlik. Én csak azt akartam ezzel t. képviselőház előtt kifejteni, hogy 1880-ban, mikor a közlekedési ministerium ezen gyárt átvette, nem is lehetett várni, hogy az addig veszteséggel való üzemet még azon első félévben hasznot hajtóvá alakithassa át, azon lehetne méltán csodálkozni, ha a deficit egyszerre eltűnt volna. Be akartam ezzel azt is bizonyítani, hogy a legalaposabb remény van, hogy valamint már most kitűnő Martiniaezélsíneket csinálnak ott, ugy Bessemer-aczélsíneket is képesek lesznek még pedig nyeresseggel előállítani hogy ma ne méltóztassanak elitélni azon gyár működését, hanem bevárni, (Felkiáltások a szélső baloldalon: A jövő évetf) nem a jövő évet, hanem az 1883-ik évet és í akkor a t. ház meg fog győződni, hogy ez a gyár kedvező eredményeket is és tud felmutatni. 1882-bennem lehet még kedvező az eredmény, mert az építkezések még most is folynak és mert addig, 1 mi 'S e SJ gyárban bizonyos üzemre nézve az ' építkezések folyamatban vaunak, tehát az üzem
