Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-87

370 87, országos ülés mirczins 27. 1882. maz azonban az indítvány, melyet Rakovszky t. barátom beterjesztett? Azt mondja, hogy az, a ki, mint mezei gazdaság birtokosa soroztatik be, tanittassék ki 8 hét alatt és helyeztessék át a póttartalékba. Azaz, hogy akkor ezek nem fognak tartaléki gyakorlatra behivatni, hanem mindössze csak 8 hétig szolgálnak és helyettük azok közül, a kik magasabb sorszámot húztak és igy a póttartalékba jutónak volna, be fog­nak vonatni a sorkatonaságba és ezek, a kik eredetileg szerencsés sorsot húztak, most már arra kényszeríttetnek, hogy három egész évig szolgáljanak a sorhadban és azonkívül a tarta­léki fegyvergyakorlatra is bejöjjenek. Az osztó igazság ellen van, hogy t. i., midőn már ugy is egy osztályát a társadalomnak annyira protegál­juk, hogy mindössze 5 hónapig szolgáljon, akkor a többi, nem ezen osztályba esők három esztendei szolgálatra és tartaléki fegyvergyakor­latra szoríttassanak még akkor is, midőn oly szerencsések voltak a sorshúzás alkalmával oly számot húzni, hogy a póttartalékba estek volna. Ezért kérem Rakovszky képviselőtársam módo­sítását el nem fogadni. Csanády Sándor: T. ház! Arra nézve, hogy egy nemzet ugy a szellemi, mint az anyagi, de különösen az erkölcsi téren nagyobbszerű előrehaladást tehessen, kikerülhetetlenül szüksé­ges,, hogy a nemzet fiai iskoláztassanak, hogy az iskoláztatás megfeleljen magasztos hivatásának szükséges, hogy oly tanítók alkalmaztassanak az iskolákban, a kik birnak mindazon képességgel, a melyek szükségesek arra nézve, hogy a növen­dékek iskoláztatása a czélnak megfelelhessen. Minthogy pedig t. képviselőház, azon esetben, ha a tanítók időközben az iskolából besoroztat­nak, azokban maga az iskoláztatás is megszűnik bizonyos időre : én részemről igenis elfogadom a Lesskó t. képviselőtársam által beadott határo­zati javaslatot s óhajtom kimondatni azt, hogy a tanítók e téren bizonyos kedvezményben része­sittessenek. Szathmáry György: T. ház! A 27. §-hoz én is leszek bátor módosításokat ajánlani. Nem szándékozom azokat hosszasan indokolni, mert oly természetűek, hogy magukat indokolják és ajánl­ják ; röviden csak annyit vagyok bátor jelezni, hogy a szakasz intentióját e módosítások nem alterálják, sőt czéljuk épen ezen megérthető ugyan, de nem szabatosan körülirt intentió iránt minden kétértelműséget kizáró módon megálla­pítani. A 27. §. első bekezdésének első sora igy hangzik: „A népiskolák és ezek közt a polgári iskolák és a tanítóképző-intézetek tanítojelöltjei". Talán már első hallásra is észrevehető, hogy ez logikailag nincs helyesen fogalmazva, mert a népiskolákhoz nem tartozik a tanítóképző-intézet, Az 1868 : XXX. t.-cz. 8. §-a útmutatást szol­gáltat erre nézve, midőn azt mondja, hogy: „A népoktatási tanintézetek, elemi és felső nép­iskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék". Tehát az első sor első szava „A népiskolák" helyett kellene tenni „A népoktatási tanintézetek". Ez nemcsak azért helyesebb, mert meglevő törvénynek is terminus technicusa, hanem azért is, mert collectiv fogalmat ad, a mire itt szük­ség van. Ezen sor tehát igy hangzanék: „A népoktatási tanintézetek és ezek közt a nép­iskolák, polgári iskolák és tanítóképző-intézetek tanítójelöltje" stb, A második bekezdést illetőleg bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy midőn e szakasz első sorban a népiskolai tanítókról em­lékezik meg és a népiskolák tanítóit és tanító­jelöltjeit bizonyos kedvezményekben kívánja ré­szesíteni és ebből kifolyólag a második be­kezdésben a népiskolai tanítóképző-intézetek hadköteles korban álló növendékeinek is megadja e kedvezményeket, teljesen megfeledkezik arról, hogy van polgári tanítóképezde is és pedig egyet­len ilynemű intézet, melynek nagy hivatása van, t. L, hogy több mint száz polgári iskolát kell, hogy ellásson tanítóval, (Ugy van!) Azt gondolom tehát, hogy midőn a szakasz kedvezményekben részesíti az elemi tanítóképez­dék növendékeit, következetesen kell, hogy meg­adja ezen kedvezményeket a polgári tanítóképez­dék növendékeinek is, (Helyeslés) mert ezen növendékek nagyobb száma okleveles tanítókból áll, a kik ide két évi tanfolyamra tanulmányaik folytatására feljönnek. (Ugy van!) Ha nem adatnék meg ezeknek ezen kedvezmény, azon fonák helyzet állna elő, hogy az okleveles tanító még mint ilyen kedvezményben részesül, de fel­jővén ide tanulmányai folytatására a polgári tanítóképezdébe, elvesztené e kedvezményt. (Ugy van!) Ezeu intentióknak akarnak megfelelni mó­dosítványaim, melyeket bátor vagyok a t. ház­nak figyelmébe ajánlani. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző' (olvassa Szath­máry György módösítványát). „Az első bekezdés első sora következőleg szövegezendő; „A népoktatási tanintézetek és ezek között a népiskolák és a tanitóképződnté­zetek tanítojelöltjei" stb. A második bekezdés első szava: „Népis­kolai" helyett tétessék „Nép-és polgári iskolai". Ugyanezen bekezdés első sorának utolsó szava: „népiskolai" kihagyandó. A harmadik sor „vala­mely" szava után közbeszúrandó: „elemi". A negyedik sor „hallgatják" szava után teendő: „vagy tanulmányaikat a polg. iskolai tanító­képezdében folytatják". A harmadik bekezdés második sorának „nép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom