Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-87
3gg 87. országos Illés márczius 27. 1882. csupán ez az indoka az általam beadandó módosításnak. A főindok az, hogy az iskola az államra nézve rendkívül nagyfontosságú tényező. Mármost a néptanítók besoroztatnak és — mint az utolsó hadjárat alkalmával történt — egész községek hónapokra maradnak tanító nélkül. — Ez indokul szolgál nekem a következő módosítás beterjesztésére: A 27. § elején tétessék: „A végleges alkalmazásban működő okleveles néptanítók a honvédseregbe bejegyzendők." {Helyeslés.) Rakovszky István: T. ház! Mezőgazdaságunk és az azzal foglalkozók érdekében bátor vagyok egy módosítást ajánlani a t. ház figyelmébe. Már a bizottság által előterjesztett szövegezés is bizonyos mértékben és korlátok között a gazdasági kezeléssel foglalkozóknak előnyöket helyezett kilátásba, azonban én sem a szerkezet tekintetében nem találom megfelelőnek a bizottság által javasolt szövegezést, sem pedig kielégítőknek nem tartom a mezőgazdasággal foglalkozóknak itt nyújtott kedvezményeket. Szerkezet tekintetében nem tartom helyesnek, hogy itt mindjárt az első bekezdésnél a nép- és polgári iskolát, tanítóképző intézetek jelöltjeivel, tanítókkal stb. egy pont alatt, egy modatban említsük a mezőgazdasággal foglalkozókat és egész módosításomban bátor leszek kérésemer ugy előadni, hogy az a bekezdés végére külön tétessék. Másodszor lényegileg mm tartom kielégítőknek a javaslat intézkedéseit, mert ha már elfogadja a bizottság és remélem, a t. ház is azon alapelvet, hogy bizonyos mértéken túl és korláton belül a gazdasággal foglalkozóknak a katonai szolgálattal szemben némely előnyt kell adni: ugy nem elegendő azon határnál megmaradni; mely az előterjesztésben javasoltatik. hanem el kell fogadnunk ezen elv teljes consequentiáját és azért arra ké/em a t. házat, méltóztassék oly módosítást elfogadni, mely szerint azon gazdasággal foglalkozók, kiknek gazdasági jövedelme — ugy a mint itt az eredeti javaslatban van elegendő öt tagú család eltartására, de nem haladja túl azon jövedelem négyszeresét, ha a hadsereg ujonez-jutalékába esnek, közvetlenül mindjárt apóttartalékba sorozrassanak be és egyáltalán ne hivattassanak be mint ténylegesen szolgáló katonák, viszont azoknál, kik hasonló körülmények közt a honvédséghez jutnak, mondassák ki az, hogy a legalkalmasabb időben nyolcz hétre kiképeztetnek ugyan, de béke ideben egyáltalán szolgálatra be nem hívhatók. T. ház! Azt hiszem, hogy katonai szempontból nem nagy veszteséggel jár sem a hadseregre, sem a honvédségre nézve ezen kivétel, mert tudjuk tapasztalatból, hogy épen ily tartalékosok, kiknek nagyobb gazdaságuk van s a kiknek gazdasága épen családjuk eltartására szolgálj rendszerint igen rósz katonák. Épen így ! van a honvédségnél is. Nem sokat nyer a hon| védség azok behívásával, a kiket ugyan egyszer kiképzett, de a kiket aztán gazdaságuktól, családjuktól von el, még pedig olyan körülmények közt, hogy ezen elvonás által egyenesen a gazdaság megy tönkre és a család fentartása válik lehetetlenné. Más szempontból látszólag alapos kifogást lehetne tenni, elismerem, a javaslat ellen, azt, hogy ezen módosítás némi előnyt nyújt azoknak, a kik bizonyos mértókig vagyonnal és földjövedelemmel bírnak, azoknak rovására, a kik auynyival sem bírnak. Ámde ezen e.onyt bőven ellensúlyozza az, hogy a, mezőgazdaság érdekeit akarjuk védelmezni. De megvallom, az egyenlőséget oly végtelenségig keresztül vinni, hogy soha sehol semmiben különbség ne legyen, különben sem képes a legjobb törvény sem. De nem is látom az egyenlőtlenséget oly nagynak, mert én nem tagadhatom el azon hitemet, hogy sokkal többet vesztenek azok, a kik egy rendezett mezőgazdaságot hagynak el és hagynak tönkremenni a behívás által, hogyha azon gazdaság épen csak arra elégséges, hogy a családot fentartsa, mint veszít az, a ki talán kézimunkájával naponként megkeresi kenyerét, de a behívás által nem hagy otthon pusztulásnak kitett gazdaságot. Sőt azt is figyelembe veendőnek tartom, hogy a teljesen szegény sorsuakra nézve a katonáskodás, hol kellő ellátást és élelmezést találnak nem oly súlyos mint arra nézve, a ki jobb helyzetből kénytelen rosszabbá meuni és e mellett gazdaságát, családját hagyja hátra kellő munkaerő, kellő támasz nélkül. Ennélfogva ismétlem azon kérésemet t. ház, hogy kivált a mezőgazdaság és azzal foglalkozók érdekében a javasolt alapelvet elfogadni, de azt tökéletesen keresztül vinni is méltóztassék. S ennek következtében módosítványomat, melynek értelme az, hogy az illető azonnal a póttartalékosok sorába helyeztessék, illetőleg a honvédségnél béke idején a kiképeztetésen kivül be se hivathassák, ajánlom a t. háznak elfogadásra. [Helyeslések.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Duka Ferencz jegyző (olvassa): .Módosítás. A 27. §. első bekezdéséből kihagy and ók a következő szavak : „úgyszintén azok, a kik örökösödés útján jutottak valamely mezei gazdaságnak birtokába, ha ezek rendesen ezen gazdaságukban laknak, abban maguk gazdálkodnak s ezen gazdaság földjövedelme elegendő egy öt tagú családnak önálló eltartására, de viszont nem haladja túl ezen jövedelemnek négyszeres mennyiségét", és a 27. §. végére a következő új bekezdés tétessék:
