Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-86

SC. orgEágos Illés márczÍKS 25 1S8S. 351 azt hiszem, a t. képviselő ur félreértette Baross Gábor t. képviselő ur módosítását. Félre értette azt két irányban: először ugy értette, mintha az megtiltaná, hogy valaki, mint önkéntes, tanulmányait folytathassa; pedig nem ugy áll a dolog. (Ethnmondások a szélső balon.) Tessék elolvasni. Ha Baross Gábor képviselő ur kifejezte is azon nézetét, hogy nem lehet jól és czélszerűen végezni — legalább nagyon kivételes eset az, a hol valakinek sikerül tanulni is, egyéves önkéntesnek is lenni — de ismétlem, azon kivételes eseteket, melyeknek lehetőségét a képviselő ur hangsúlyozta, azon módosítvány ki nem zárja. Mert, ha jól hallottam, benne van az, hogy, a kik tanulmányaik folytathatása végett kívánják & kedvezményt, választhatják 26 éves korukban is; választhatják ugy, hogy tanulmányaikat folytathassák, de választhatják ug}^ is, hogy tanulmányaikat előbb bevégezzék és azután teljesítik az egyévi önkéntes szolgálatot. Azt hiszem, hogy ez a legczélszerübb az egyesek szempontjából ; mert csakugyan nem lehet tagadni, hogy a legtöbb esetben nagyon nehéz a két feladatnak egyszerre eleget tenni; de mondom, a lehetőség megvan. Ez az egyik, a mit meg jegyezni kívántam. (Helyeslés a szélső balon.) A másik, a miben előttem szólott képviselő ur félreértette Baross Gábor képviselő urat, az

; hogy azt méltóztatott mondani, hogy ezen módosítvány azt kívánja, hogy ha valaki, mondjuk például: 22 éves korában bevégzi tanulmányait, tartozik az önkéntesi szolgálatot azonnal teljesíteni. Szerintem azt sem kívánja a módosítvány. Hanem megmondom, hogy milyen szempontból pártolom én a niódosítványt és hogy értem azt Én az egy éri önkéntesség kedvezményét olyannak tartom, mely csakis azon szempontból indokolt, hogyha a magasabb tudományos pályára készülők érdeke kívánja és annak megfelel. Már most, ha általában az mondatik, hogy a ki egyszer egyévi öukéntes lett, az huszonötödik évéig választhatja az évet, melyben szolgálatba lépjen, méltóztassék elhinni, számtalan eset lenne, hogy valaki elvégezvén a gymuasiumot vagy reáliskolát, vagy azzal egyrangú más intézetet, vagy sőt a kisebbségi vélemény szerint — melyre még visszatérek — sokkal alsóbb rangú intézeteket is, belépne egyévi önkéntesnek és — hogy ezzel a szóval éljek — hátat fordítana a tudományos pályának s a nélkül, hogy teljesítené azt, a mi egyedül igazolja az egyéves önkénytesi intézmény kedvezményét, azaz hogy magasabb tudományos műveltségre törekednék, szemben másokkal elérné azt, hogy hadikötelezettségét megrövidítené 4 vagy 5 esztendővel, (ügy van! jobbfelől.) Ezt helyesnek nem tartanám, ez nagy visszaélésre adna alkalmat, mert utoljára még ott

f hol a javaslat szerint államköltségen láttatik el az önkéntes, a hadügyi kormányzat talán találna módot, hogy ennek elejét vegye, de beállua az, hogy a némileg vagyonosabb osztályok szemben a szegényebb osztályokkal, a nélkül, hogy ezt náluk a tudományos műveltség érdeke indokolná, kivonnák magokat a törvény szerint egyforma teher alól. Ennek utat nyitni én semmi viszonyok közt nem tartom helyesnek s azért helyeslem azon módosítást, mely csak azon esetben engedi azt a latitude-öt, miszerint az önkéntes 25-ik évéig választhassa a szolgálati évet, ha a czél eléretik, azaz ha a tudományos kiképzést az illető eléri, de ekkor megadja a kedvezményt, akár 22 éves korában, akár 24 éves korában végzi be tanulmányait. (Helyeslés a jobboldalon.) Most még néhány szót kívánok mondani a különvéleményre nézve. (Halljuk!) Nem ok nélkül kérdeztem a t. képviselő urat, hogy fentartja-e a különvéleményt vagy nem? Mert a magamrészéről azon külön véleményt, combinál va azt, olyannak tartom, hogy nem hiszem, hogy a képviselő urak, a kik beadták, meggondolták volna, mi van benne. (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk!) Meg fogom magya rázni, miért mondom ezt. A mi azt illeti, hogy lejebb akarják szállítani az erre jogosító iskolák mértékét, tudom, hogy ezt készakarva tették, szerintem helyesen, mert, a mint az imént bátor voltam előadni, épen nem tartanám helyesnek, hogy a magasabb míí veltség igényeinek való megfelelés nélkül a vagyonosabb osztályok kivonhassák magukat az egyenlő katonai kötelezettség terhe alól. (Helyeslés a jobboldalon.) De másrészt a kisebbségi vélemény egyszerűen elejti — és ez az, a mi, nem hiszem, hogy czéljuk lett volna — elejti azt, hogy nem vagyonos egyének is részesülhessenek az egy évi önkéntesség jótéteményében Ezt egyenesen elejti. Miért? Azért, mert formulázván a 21. §-t, a kisebbségi vélemény felveszi azt, a mi az eredeti törvényjavaslatbaa is megvan, hogy ez azon feltételhez köttetik, ha Önkényt lépnek be és a szolgálat ideje alatt maguk költségén élnek; azután azt mondja, hogy az 5., 6. és többi kikezdése, mint a melyek ezen módosítvány által feleslegesekké válnak, kihagyandók. És mit mond ezen hatodik kikeidés ? Szóról szóra olvasom: „Az egy évi önkéntesség kedvezményében a fentebb említett minőséggel biró vagyontalan tanulók is részesítendők, ha vagyontalanságukat és a jó erkölcsi viseletöket igazolják és vagy a főtantárgyakból nyert jeles osztályzatú bizonyítványt, vagy érettségi bizonyítványt, vagy kielégítő eredménynyel letett államvizsgálatról szóló bizonyítványt mutatnak fel. S az ily egy