Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-86

86. országos ülés márezius 25. 1882. 349 Hogy ezen elv kellő módon kifejezést nyerjen, bátor vagyok a következő módosítást javaslatba hozni. A 21. § második bekezdése és annak első sorában ezen szavak „ha a hadseregben szolgálnak" hagyassanak ki és azok helyébe tértessék: „a mennyiben előbb tanulmányaikat bevégezni akarják". E szerint a második bekezdés igy hangzanék: „Az ily önkénytesek, a mennyiben előbb tanulmányaikat bevégezni akarják, azon év október hava elsejéig" a többi maradna. [Helyeslés jobbfelöl.) Már most következik, hogy a mit a közös hadseregbeli önkéntesekről mondunk, világosan kimondassák a honvédségben szolgálókra nézve is, hogy tanulmányaik bevégezhetése ezéljából szabadon választhassák szolgálati éveiket. Én azt akarom és óhajtom, hogy a mint már előbb említettem, a szolgálati helynek szabad választását kizárva, egyéb tekintetben a honvéd önkéntesekre nézve ugyanazon szabályok legyenek mérvadók, melyek a közös hadseregbeli önkénylesekre nézve fennállanak s azért ezt egvenesen és világosan ki is akarom itt fejezni. De meg kell itt jegyeznem t. ház, hogy már az eredeti szövegezésben is világosan meg van érintve a szolgálati hely szabad választásának kizárása, így értelmezte ezt előttem szólt t. képviselőtársam is és azért, nehogy ezen intézkedések a gyakorlati életben végrehajtása nehézségekbe ütközzék vagy félreértésekre adjon alkalmat, szándékozom oly módosítást benyújtani, melyben világosan kimondatik, mi szabad és mi nem a honvédségbe átlépő egy évi önkénteseknek. Ugyanazért a második bekezdés negyedik sorában ezen kifejezésnek: „valamint a katonai állomás helyét is" kihagyásával, ez volna teendő: „fentartásávaí annak, hogy átalában az állomási hely választhatásának kizárásával, az egy évi tényleges szolgálati évet tanulmányaik bevégzése ezéljából és az ezen § második bekezdésében foglalt időhatárok közt szabadon választhassák a honvédségbe szolgáló egy évi önkéntesek is." Ezen módosítással aztán teljesen eleje lenne véve a félreértésnek és érvényesíttetik azon elv is, melynek fontosságát bátor voltam kiemelni, hogy az illető önkéntes tanulmánya szempontjából a szolgálati évet szabadon választhatja azon korlátok között, melyek a hadsereg önkénteseire állanak. Ezek folytán kérem a t. házat, hogy Scitovszky t. képviselőtársam módosítványának mellőzésével az általam beadott módosítást elfogadni méltóztassék. {Helyeslés jobbfelö'l.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Tibád Antal jegyző (olvassa). Szende Béla honvédelmi minister: T. ház ! Az egyévi önkéntesek közt különbség nincs s a kedvezmény, melyet a törvényjavaslat I számunkra biztosít, egyforma azokra, a kik államköltségen s a kik saját költségen szolgálnak. S azon értelmezés, melyet Baross t. képviselő ur tett, hogy az itt felemlített felszerelés alatt egyszersmind a ló és a lótáp is épen ugy értetik az államköltségen szolgálóknál, mint a saját költségen szolgálóknál. Egyetlen különbség a honvédségnél és a hadseregnél szolgáló önkéntesek között csak az, hogy a honvédségnél az önkéntes bár megválaszthatja a szolgálati évet, de nem választhatja meg a helyet, a hol a szolgálatot teljesíti. Mert a honvédség szervezete, a zászlóalj-keret és a létszám olyan, hogy ott lehetetlen a tisztképzést rendszeresen befejezni, szóval a honvédség tiszti iskolája csak itt Budapestet! van. Ez az oka annak, hogy a honvédségnél az egyéves Öukényteseknek a helyválasztási jog meg nem adható. A többire nézve, hogy a kik a rendes ujonezozás utján a póttartalékba jutnak, hova soroztainak, az a dolog természetében fekszik és magától értetik. Ezen szempontból indulva ki, Baross Gábor t. képviselő ur módosítványát elfogadom és kérem a t. házat, hogy a Scitovszky képviselő ur módosítványát elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Ugron Gábor: T. ház! A különvélemény indokolására kívánok pár szót mondani. (Halljuk! a szélső halfelöl.) A különvélemény az egyévi önkéntességet sokkal szélesebb alapra akarja fektetni, mint eddig a törvényhozás tette. Ugyanis azon szempontból indulva ki, hogy az államnak, hogy ha ingyen juthat katonához, még pedig értelmes katonához, meg kell ragadni az alkalmat, hogy minél kevesebbe kerüljön azon anyag megszerzése, melynek életrevalósága képezi hadviselés idején a győzelem első feltételét. A különvélemény szerint az ipar-, kereskedelmi- és gazdasági szakiskolák felsőbb osztályait bevégzett ifjak is részesítendők az egyévi önkénytesség kedvezményében. Szükségesnek tartjuk ezt javaslatba hozni először a foldmívelés-, ipar és kereskedelem érdekében azért, mert igen sok szülő tudva, hogy gyermeke, ha ezen földmívelő-, gazdasági vagy magasabb ipar- vagy kereskedelmi iskolába megy, egyévi önkéntes nem lehet, inkább eltérve a saját foglalkozásának folytatására irányuló neveléstől, elküldik gyermekeiket gyumasiuniba vagy reáliskolába, hogy ottan egész másnemű nevelést kapjon, mint a milyenre az életben szüksége van; vagyis épen az egyévi önkéntesség intézménye, a különben nem a classicus és magasabb nevelést ezélul kitűző szülőket oda kényszeríti, hogy gyermekeiket az ipartól és kereskedéstől elvonván, olyanok tanulására küldjék, a melyet ők megszeretvén, minden kedvüket és hivatásukat el-