Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-83
278 83 * »rs*ág»s ülés márczins 22. 1882. zetben, hogy osztozzam Baross Gábor t. képviselő ur nézetében, de ez alkalommal meg kell vallanom,^ hogy ő is egészen megnyerte tetszésemet. (Elénk derültség.) Nem refiectálok azokra, a miket ő hadügyi technikai szempontból mondott, mert e tekintetben volnának némely nézeteltéréseim, de a mit a dolog politikai oldalára mondott, azt teljesen helyeslem. Igen helyesen jegyezte meg, hogy alig vau kérdés, melyhez oly óvatossággal keh" szólani, mint ez. Igaza van a képviselő urnak és midőn kifejtette azt, hogy a közös hadseregnek, mint olyannak, melynek történelme van, a melyben a tendentia főleg az egységre volt irányozva; mikor kimondotta, hogy a hadsereg erős és egységes csak akkor lehet, ha távol tartatnak azon kérdések, melyek az egység megtörésére vezethetnek, ugy hiszem, igen helyesen jellemezte ezen kérdésnek lényegét. Ő is és tegnap Mezei Ernő képviselő ur is kimondták azt, hogy a véderő a közös ügyek sarkpontját képezi és hogy az ilyen kérdések tárgyalása alkalmával megbolygatható az egész rendszer; természetes tehát, hogy az, a ki a mai rendszer alapján áll, ha nem is tartja minden tekintetben a legjobbnak, hanem mindenesetre jobbnak azon törekvések czéljánál, a mely törekvések annak megváltoztatására czéloznak, annak határozottan a közös hadsereg egysége mellett kell harczolni. Mocsáry t. képviselő ur egy igen erős kifejezést használt, melyet nézetem szerint e házban használni nem szabad. Ugyanis azt mondta, hogy ha szemet nem akarunk hunyni a való előtt, ugy látja, hogy Magyarország voltaképen semmi más, mint egy idegen katonaság által elfoglalva tartott tartomány. Már t. ház, ha ez mondatik és nemcsak egyesek által, hanem egy nagy pártnak zajos helyeslése mellett, akkor igen természetes, hogy a közös hadsereg szelleme nem lehet egészen olyan, a milyennek azt önök kívánják. A mi a törvényjavaslatnak egy új követelését illeti, mely a lakosság érdekeinek nem felel meg, arra új terhet ró, t. i. a negyedik korosztály behívását, én nem helyeslem a törvényjavaslat ezen részét. E tekintetben hozzájárulok mindazokhoz, a miket igen t. Ernuszt Kelemen képviselő ur mondott, hanem azt még sem fogadhatom, a mit erre vonatkozólag Mocsáry t. képviselő ur állított, a midőn említette, hogy t. i. Ausztriában szükségesnek mutatkozik a negyedik korosztálynak bizonyos esetekben való behívása, mert náluk nem oly egészséges, vagy talán később történik akár a szellemi, akár a testi fejlődés, hiszen mondják, hogy a németnek csak 40 éves korában érik meg az esze. (Derültség.) Hát t. ház, daczára annak, hogy a törvényjavaslat ezen intézkedését nem helyeslem, mégis azon solidaritásnál fogva, melyben a teljes szivemből egyetértek. (Mozgás a szélső balfelöl.) Osztom azon nézetét, hogy nem tanácsos, nem ezélszerű" magyar szempontból, hogy a jelen viszonyok közt a hadsereg ketté osztassák, midőn a mai időben kénytelenítve lehetünk esetleg szembeszállni oly eseményekkel, a melyek a hadseregnek egész concentrált erejét vehetik igénybe. Helfy képviselő ur Csiky képviselő urnak mondásaiból rögtön consequentiát is vont le politikai szempontból, melyet a képviselő ur nem fogadott el. Mindenki saját szavainak legjobb tolmácsa. Én azonban abban a tekintetben igazat adok Helfy képviselő urnak, hogy ugyancsak a tények logikája, ha nem is azon értelemben, mint gondolj a, de más formában, mégis arra lesz kihatással, hogy a kapcsolat a monarchia két része közt. . . . Madarász József (közbeszól): Nem része, hanem állama közt _ Steinacker Ödön : Tehát állama közt szervesebbé alakuljon. Teljesen osztom Csiky képviselő or azon nézetét is, hogy ha bekövetkeznék, a mit a szélsőbal óhajt, hogyha azon tisztán osztrák hadsereg feloszlanék német, lengyel, cseh stb. hadseregre, akkor ezen felosztásból analógiát lehetne talán vonni a magyar hadsereg iránt is. Én. a ki egész nyíltsággal minden nemzetiség individualitásának fentartását védelmezem, nagy szerencsétlenségnek tartanám mégis, ha oly ügyben, a mely nézetem szerint épugy az egész Magyarországnak, mint a monarchiának egyaránt érdeke, az erők ily szétforgácsolása mutatkoznék. Igaz, a mit mondtak a szélső balon és megengedett Csiky képviselő ur is, hogy a közös hadsereg nem szolgál az egyes nemzetek aspiratióinak. Igen helyesen, mert feladata olyan, a mely az Összeségnek érdekét tartja, szem előtt. Ennélfogva a közös véderő az a nagy testület, a mely az egész oltalmára van hivatva, nem érinthető az egyes nemzetiségek aspiratiói által. Arról is volt szó s ez felhozatott a t. túlsó oldalról, hogy nem ritkán magyarellenes tünetekben nyilvánult a közös hadsereg szelleme. Azt t. ház, tagadni nem lehet, hogy ez igy történt. De ezek csak egyes tünetek, egyes események voltak. Azonban kérdezem : nem fejthető-e ez meg igen könnyen psychologice, ha az egész világ, ha azon testületnek e,:,ész tiszti kara, minden katonája olvassa, hogy hogyan és miképeu nyilatkoznak róla e házban. Én meg vagyok győződve, hogy ha a t. ház minden oldalán olyan rokonszenvvel viseltetnének a hadsereg iránt, ha a szélső balon a principialis törekvéseiknek fentartása mellett is — akkor nem volna panaszra ok a hadseregben netalán előforduló esetek miatt. Nem mindig vagyok azon szerencsés hely-
