Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-82

82, országos ülés márezlns 21. 1882. 253 sát fogja-e eredményezni a múlthoz képest. Azt előttem már igen sokan kifejtették, sőt még az ellenzék is kegyes volt elismerni, hogy habár csak csekély, de némi javulás még is fog eszközöltetni a törvény által a rendszerben. Már pedig én azt tartom kötelességemnek, hogy ha előre mehetünk, még ha csak két három lépéssel is, ezt a két lépést inkább megtegyük, semmint az elérhetlen még jobbal kaczérkodva, megálljuk kárunkkal is ott, a hol eddig voltunk. {Helyeslés a jobboldalon.) Ezeken kivül isi ház lehetetlen, hogy némely hallottakra megjegyzést ne tegyek. (Halljuk!) Legelőször is, a mi a két évi szolgálati időt illeti, tagadhatatlan, hogy az nagyon óhajtandó és tagadhatatlan, hogy ez hazánk véderőanyagának egy részével talán ma is kivihető lenne. De tagadhatatlan az is, hogy a hadsereg magyar része sem ál] mind alföldi lóra termett szittya fiúkból, hanem vannak a hadsereg magyar részének oly elemei is, melyekre nézve ma még elkerülhetetlenül szükséges a két évaél hosszabb kiképeztetési idő. El fog jönni ideje annak, hogy a két év átalánosan elég lesz, de majd csak akkor, mikor ifjaink az elemi iskolákon kezdve ugy lesznek nevelve, hogy már belépésökkor el lesznek némileg készülve az átalános védkötelezettséggel járó katonai szolgálatra. Hasonló megjegyzést kell tennem a negyedik korosztálynak kivételes esetekben a sorozásba leendő bevonására nézve is. És itt eltérve azok nézetétől, kik ebben átalános országos megterheltetést látnak, én a törvényjavaslatot e tekintetben a helyzet javításának tartom és pedig épen hazai, épen magyar szempontból. Tartom pedig annak azért, mert a ki e dolog körül némi tapasztalatot szerzett magának, okvetetlen tudja, hogy rendesen azokért a vidékekért, melyek a három korosztályból nem bírták kiállítani ujonczaikat, más vidékek ifjai, erősb, kellően kifejlett ifjak soroztattak be, tehát mindig mások, épen az ország legszebb eleme szenvedtek azok helyett, némelykor talán czélzatos fejletlenségnél fogva is, a kik a terhet viselni képtelenek voltak. A tervezett intézkedés által meg lesz adva minden vidéknek a lehetőség, hogy saját köréből állíthassa ki jutalékát. Nem ismerhetem el, a mit többen oly fennen hangoztattak, hogy miután a 4-ik korosztály bevonására a monarchia másik részében több szükség van, kormányunk ezt Ausztria iránti deferentiából, az osztrák nézetek iránti szolgai engedelmességből vette be a mi törvényünkbe is. Nem ezen indokból történik ez. De azt is tekintetbe kell vennünk, ha erre a Lajthán túl van szükség, mert kétségtelen, hogy saját érdekünk is megköveteli, hogy a monarchia másik felében is czélszerüen fejlesztessék a véderő; közös és kölcsönös védkötelezettség mellett nagyon is fontos reánk nézve, hogy ne csak mi legyünk képesek teljesíteni esetleg sikeresen a monarchia másik fele iránti védkötelezettségünket, hanem a másik fél védereje, honvédsége is olyau állapotban legyen, hogy ha szükség van rá, a szolgálatot szintén megtehesse, nem lehet tehát az sem közömbös reánk nézve, hogy a monarchia másik felében a véderő kellően kiképeztethessék és kellően legyen szervezve. (Helyeslés jobbfelöl.) A honvédség tiszti hiányára vonatkozólag igen sok mindent hallottunk a házban e vita alatt. Némelyek az egy évi önkéntesség kiterjesztését, mások annak megszorítását akarják. Őszintén bevallom, hogy én a második véleményhez csatlakozom, mert én az egy évi cnkénytességet nem akarom ugyan megszorítani, de oly feltételekhez akarom kötni, hogy az illetők a részükre nyújtott előnyért az azzal járó kötelezettséget menthetetlenül viselni tartozzanak és pusztán kényelmi szempontokból, vagy talán képtelenség íenforgása esetében is, ne vonhassák ki magukat a tiszti vizsga letételének kötelessége alól. Igazságosnak tartanám, hogy a ki a tiszti vizsgát le nem teszi, attól vonassanak meg azon jótétemények is, melyek az egy évi önkénytességgel járnak, mint ez például Francziaországban történik. (Helyeslés jobbfelöl.) Tökéletesen igaz, tapasztaltuk azt is, hogy a német nyelv nem tudása egyszer-másszor igen nagy akadály volt a tiszti vizsgák letételében. De tudok már arra is eseteket, hogy a tiszti vizsgát elfogadták magyar nyelven is s tudok oly esetet, számtalant, midőn oly ifjak, kik nemcsak németül tudnak, de talán az összes európai nyelveket jól beszélik, kibújtak azon ürügy alatt a tiszti vizsga alól, részben azért, mert nem akartak tanulással bajlódni, részben azért, mert a tiszti vizsga le nem tétele által a szolgálatot a jövőre nézve is könnyebbé akarták maguknak tenni. E tekintetben azt hiszem, hogy ha most nem lehet is, közelebb a ház erélyes intézkedést lesz kénytelen tenni, ha a honvédségnél hiányzó tisztikar előállításáról sikeresen akar gondoskodni. (Helyeslés jobbfeläl.) Ezeket megjegyezvén a kérdésnek mintegy elméleti oldalára, engedje meg a t. ház, hogy Ugron Gábor t. képviselőtársam állításainak egy részérc reflectáljak röviden. 0 azt mondta, hogy azért nem bizhatik a közös hadseregbe, mert az absolutistice van igazgatva. Én bátor vagyok tőle azt kérdezni, hogy hol látott, az összes müveit államokban, hadsereget máskép, mint absolutistice igazgatva, vezényelve? Nem hiszem, hogy még eddig divatba jöttek volna, nem is óhajtom, hogy divatba jöjjenek a katonai parlamentek. Igenis óhajtok a hadseregnek szellemet, óhajtok először is a haza iránti szeretetet, | de nem vagyok oly kislelkü", mint Ugron t. kép-