Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-82

82, országos ülés márezlns 21. 1882. 253 sát fogja-e eredményezni a múlthoz képest. Azt előttem már igen sokan kifejtették, sőt még az ellenzék is kegyes volt elismerni, hogy habár csak csekély, de némi javulás még is fog esz­közöltetni a törvény által a rendszerben. Már pedig én azt tartom kötelességemnek, hogy ha előre mehetünk, még ha csak két három lépés­sel is, ezt a két lépést inkább megtegyük, sem­mint az elérhetlen még jobbal kaczérkodva, meg­álljuk kárunkkal is ott, a hol eddig voltunk. {He­lyeslés a jobboldalon.) Ezeken kivül isi ház lehetetlen, hogy némely hallottakra megjegyzést ne tegyek. (Halljuk!) Legelőször is, a mi a két évi szolgálati időt illeti, tagadhatatlan, hogy az nagyon óhaj­tandó és tagadhatatlan, hogy ez hazánk véderő­anyagának egy részével talán ma is kivihető lenne. De tagadhatatlan az is, hogy a hadsereg magyar része sem ál] mind alföldi lóra termett szittya fiúkból, hanem vannak a hadsereg magyar részének oly elemei is, melyekre nézve ma még elkerülhetetlenül szükséges a két évaél hosszabb kiképeztetési idő. El fog jönni ideje annak, hogy a két év átalánosan elég lesz, de majd csak akkor, mikor ifjaink az elemi iskolákon kezdve ugy lesznek nevelve, hogy már belépésökkor el lesznek némileg készülve az átalános védköte­lezettséggel járó katonai szolgálatra. Hasonló megjegyzést kell tennem a negye­dik korosztálynak kivételes esetekben a soro­zásba leendő bevonására nézve is. És itt eltérve azok nézetétől, kik ebben átalános országos meg­terheltetést látnak, én a törvényjavaslatot e tekintetben a helyzet javításának tartom és pedig épen hazai, épen magyar szempontból. Tartom pedig annak azért, mert a ki e dolog körül némi tapasztalatot szerzett magának, okvetetlen tudja, hogy rendesen azokért a vidékekért, melyek a három korosztályból nem bírták kiállítani ujonczai­kat, más vidékek ifjai, erősb, kellően kifejlett ifjak soroztattak be, tehát mindig mások, épen az ország legszebb eleme szenvedtek azok helyett, némely­kor talán czélzatos fejletlenségnél fogva is, a kik a terhet viselni képtelenek voltak. A tervezett intéz­kedés által meg lesz adva minden vidéknek a lehetőség, hogy saját köréből állíthassa ki juta­lékát. Nem ismerhetem el, a mit többen oly fennen hangoztattak, hogy miután a 4-ik kor­osztály bevonására a monarchia másik részében több szükség van, kormányunk ezt Ausztria iránti deferentiából, az osztrák nézetek iránti szolgai engedelmességből vette be a mi törvényünkbe is. Nem ezen indokból történik ez. De azt is tekin­tetbe kell vennünk, ha erre a Lajthán túl van szükség, mert kétségtelen, hogy saját érdekünk is megköveteli, hogy a monarchia másik felében is czélszerüen fejlesztessék a véderő; közös és kölcsönös védkötelezettség mellett nagyon is fon­tos reánk nézve, hogy ne csak mi legyünk képe­sek teljesíteni esetleg sikeresen a monarchia másik fele iránti védkötelezettségünket, hanem a másik fél védereje, honvédsége is olyau állapot­ban legyen, hogy ha szükség van rá, a szolgá­latot szintén megtehesse, nem lehet tehát az sem közömbös reánk nézve, hogy a monarchia másik felében a véderő kellően kiképeztethessék és kellően legyen szervezve. (Helyeslés jobbfelöl.) A honvédség tiszti hiányára vonatkozólag igen sok mindent hallottunk a házban e vita alatt. Némelyek az egy évi önkéntesség kiter­jesztését, mások annak megszorítását akarják. Őszintén bevallom, hogy én a második vélemény­hez csatlakozom, mert én az egy évi cnkény­tességet nem akarom ugyan megszorítani, de oly feltételekhez akarom kötni, hogy az illetők a részükre nyújtott előnyért az azzal járó kötele­zettséget menthetetlenül viselni tartozzanak és pusztán kényelmi szempontokból, vagy talán képtelenség íenforgása esetében is, ne vonhassák ki magukat a tiszti vizsga letételének kötelessége alól. Igazságosnak tartanám, hogy a ki a tiszti vizsgát le nem teszi, attól vonassanak meg azon jótétemények is, melyek az egy évi önkény­tességgel járnak, mint ez például Francziaország­ban történik. (Helyeslés jobbfelöl.) Tökéletesen igaz, tapasztaltuk azt is, hogy a német nyelv nem tudása egyszer-másszor igen nagy akadály volt a tiszti vizsgák letételében. De tudok már arra is eseteket, hogy a tiszti vizsgát elfogadták magyar nyelven is s tudok oly esetet, számtalant, midőn oly ifjak, kik nem­csak németül tudnak, de talán az összes európai nyelveket jól beszélik, kibújtak azon ürügy alatt a tiszti vizsga alól, részben azért, mert nem akartak tanulással bajlódni, részben azért, mert a tiszti vizsga le nem tétele által a szolgálatot a jövőre nézve is könnyebbé akarták maguknak tenni. E tekintetben azt hiszem, hogy ha most nem lehet is, közelebb a ház erélyes intézkedést lesz kénytelen tenni, ha a honvédségnél hiányzó tisztikar előállításáról sikeresen akar gondoskodni. (Helyeslés jobbfeläl.) Ezeket megjegyezvén a kérdésnek mintegy elméleti oldalára, engedje meg a t. ház, hogy Ugron Gábor t. képviselőtársam állításainak egy részérc reflectáljak röviden. 0 azt mondta, hogy azért nem bizhatik a közös hadseregbe, mert az absolutistice van igazgatva. Én bátor vagyok tőle azt kérdezni, hogy hol látott, az összes müveit államokban, hadsereget máskép, mint abso­lutistice igazgatva, vezényelve? Nem hiszem, hogy még eddig divatba jöttek volna, nem is óhajtom, hogy divatba jöjjenek a katonai parla­mentek. Igenis óhajtok a hadseregnek szelle­met, óhajtok először is a haza iránti szeretetet, | de nem vagyok oly kislelkü", mint Ugron t. kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom