Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-77
77 országos ülés márczius 11. 1882. 157 mondások) ha a házasulandó felek között megegyzés létre nem jöhetne — az esetre a mostani 1868. évi LIII. törvény ezikk maradna fent az illetők részére addig, míg elérve 18 éves korukat, a gyermekek vallásukat különben is szabadon választkataiidják. Ez a legigazságosabb és legméltányosabb eljárás leend, mert ez egyik vallásfekezetm;k sem ád a másik felett előnyt és elsőbbséget, hanem a szülőknek — mint legelső sorban hivatottaknak tartja fenn gyermekeik jövője és vallásos nevelésének irányzására az Isten és a természet által rájuk ruházott jogot, Ugyanazért kérem a tisztelt házat, hogy az általam beadott módosítványt, — mely ezen bajoknak elejét venni kívánja, — egyhangúlag elfogadni méltóztassék. (Mozgás.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Duka Ferencz jegyző' (olvassa): „Módosítvány, a képviselőház kérvényi bizottságának a XII. sorjegyzék 3—12-ik folyószámai alatti kérvényére beterjesztett jelentéséhez. Tekintve, miszerint az 1868. évi LIII. törvényezikk, valamint az 1879. évi XL. törvényczikk 53. §-a nem felel meg a gyakorlati élet jogos igényeinek s számtalan esetekben a vallásfelekezetek közötti éles súrlódásokra szolgál alkalmul, annálfogva: utasittatik az igazságügy mini ster, hogy az 1868. évi LIII. törvényczikk 12, 13, 14," 15 ésl6.§§-ait, valamint az 1879. évi XL. törvényczikk 53. §-át módosító törvényjavaslatot még ez ülésszak alatt terjeszsze be." (Helyeslés a szélsőbalon.) Tisza Kálmán minísterelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) Távol van tőlem, hogy mind a két igen t. képviselő ur szándékának jóságát kétségbevonni akarjam; de a mint bátor leszek igen röviden kifejteni, — mert a kérdésbe mélyebben belemenni már nem szándékozom, (Helyeslés jobbfelbí) bármily jó legyen a szándék, nem czélszerü az eljárási módozat, a melyet választottak. Mindenek előtt a közvetlenül előttem szólott t. képviselő ur az 1868: LIII. törvényezikknek izent háborút és azt kívánja, hogy az még ezen ülésszakban megváltoztattassák. Nem szólok most a dolog érdeméről, mert nem tartom helyesnek ily fontos kérdésekről incidentaliter szólani; (Helyeslés a jobboldalon) de meg kívánóin jegyezni azt, hogy az 1868-iki törvény hazai történeti fejlődésünk jól megfontolt következményeképen jött létre és 1S68 óta, a mióta törvény fennáll, soha sem hallottam, hogy az bárhol is a család békéjét felzavarta volna. (Igaz! ügy van!) Nem tartom tehát lehetőnek és helyesnek, hogy ily törvény egy kérvény alkalmából részleteiben vita tárgyává tétessék, vagy megváltoztatása proponáltassék. (Elénk helyeslés) Én abban a nézetben vagyok t. képviselőház, hogy nem elég felekezeti szempontból ki nem indulni, nem elég a felekezetek közti jó egyetértést szeretni és támogatni, hanem, ha az ember ezt akarja, akkor kerülni is kell mindent, a mi a hazánkban legnagyobb szerencsénkre fennálló jó egyetértést a felekezetek között és az ez irányban! lelki megnyugvást egy vagy más irányban megzavar ii képes lenne. (Elénk helyeslés) Ép azért ismétlem, a nélkül, hogy a dolog érdeméről szólani, akár a keresztény dogmaticus felfogást vitatni, akár a szülei jognak azon magaslata irányában, melyet az előttem szólott t. képviselő ur felhozni szíveskedett, ma nézetet nyilvánítani akarnék: (Helyeslés) arra vagyok bátor kérni a t. házat, hogy mellőzve a felekezeti, esetleg dogmaticus vitát, méltóztassék a kérvéuyi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés.) Oly fontos kérdések, melyek ezen javaslatban megérintve vannak, erős meggyőződésem szerint ily módon czélszerüen és helyesen nem tárgyalhatók, mert a kérdéselmek megoldása igy lehetetlen és a vita e kérdés megoldása nélkül csak nyugtalanítólag hatna itt és még inkább a házon ki vük (Elénk helyeslés obbfelöl.) Ha azonban a kérvény kiadatik a kormánynak, az ismerni fogja kötelességét, hogy azt tanulmányozza . . . Göndöcs Benedek (közbeszól): És jelentést tegyen! Tisza Kálmán ministerelnök: Én a magam véleményét mondom, nem a t. képviselő úrét, de egyébre magát nem kötelezheti, mint a minek szükségességéről maga meggyőződik és ÍZ iránt fog a háznak javaslatot tenni. Ha mások többet kivannak, módjuk lesz akkor, vagy bármikor ezen több kivánatokkal előállani. (ügy van!) De én abból a tekintetből indultam és indulok ki mindig és nagy súlyt fektetek arra, még pedig nem egyénileg és igazán nem felekezetileg, hanem azon átalános szempontból, hogy tartsa fenn Magyarország azt, hogy ne engedjen e gy úgynevezett kultur harezot köztünk kifejlődni. (Elénk általános helyeslés.) Ismétlem, én a magam részéről azon meggyőződésben vagyok, hogy az ilynemű törvény által megoldott kérdést, minőt az. a melyet az 1868 : LIII. t.-cz. megoldott, bolygatni nem helyes, nem czélszerü. A mi pedig az 1879 : XL. t.-cz. 53. §-át illeti, bocsásson meg, de egy pár, talán félreértésen alapuló eset még nem országosan nyugtalanító körülmény ; a legfőbb bíróság kezén van ma és ha annak megállapodása folytán a dolog nem lenne elenyésztethető, akkor a kormány igenis tudni fogja kötelességét, (Általános élénk helyeslés) hogy javaslatot terjesszen , elő. Addig positiv ígéretet nem tehetek és ké-