Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-77
148 77- országos ülés márczias 11. 1S82 a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző' {olvassa a törvényjavaslat czírnét és egyes szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: A törvényjavaslat ekként részleteiben is elfogadva levén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a 12. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Tibád Antal előadó (olvassa): A vasmegyei Rába-érdekeltség a Rába-szabályozás ügyében a kormány által teít intézkedést felfüggesztetni s a szabályozási társulatot autonóm jogaiba visszahelyeztetni, esetleg az egész Rába-szabályozást államköltségen végrehajtatni kéri. Berzeviczy Albert előadó : T. ház! Tekintettel arra, hogy a közmunka- és közlekedési minister ur egy interpelíátióra adott válaszában csak a tegnap előtti ülésben tett kimerítő előterjesztést a Rába-szabályozási társulat kebelében előfordultakról, továbbá a Rába-szabályozási munkálatok jelen állásáról, kifejtvén egyúttal a kormány czélzatait és álláspontját e kérdésben, csak egész röviden szándékozom a kérvényi bizottság véleményének indokolásául az ügy állására reflektálni. (Zaj. Halljuk!) A kérvényi bizottság által kért felvilágosítások és hivatalos adatokból kitűnt, hogy a Rába-szabályozási társulat megalakulása és az előintézkedések megtétele után és miután több malomgát eltávolítása által az azelőtti állapotot megváltoztatta, a kebelében beállott meghasonlás folytán feladatának további megoldására képtelen lett, működése megakadt és igy a kormány elérkezettnek látta azt az állapotot, melveí az 1871. évi XXXIX. t.-cz. 24. és 25. §§-ai" irnak körül, kormánybiztost küldött ki és arra bízta a folytonos kártételek és az Alsó-Rába vidéki lakosság ismételt panaszai folytán immár elodázhatatlanná vált szabályozási munkálatok végrehajtását. A vasmegyei Rába-érdekeltség ezen kérvényében azért folyamodott, hogy a szabályozási összes munkálatok függesztessenek fel, a társulat helyeztessék vissza önrendelkezési jogába, vagy a mennyiben ez nem történhetnék, az állam vállalja magára az egész Rába-szabályozás végrehajtását. A kérvényi bizottság, tekintettel arra, hogy a kérvényezők részéről megtámadott intézkedés törvényen alapul és hogy maga az érdekeltség szempontjából nem volna kívánatos a kormánynak a t. minister ur épen minapi előterjesztésében feltüaíetett czélzatait, törekvéseit most megakasztani, nem ajánlhatja a t. háznak ezen kére« lem teljesítését. Minélfogva a kérvényi bizottság határozati javaslata, melyet ezennel elfogadásra van szerencsém ajánlani, következőképen szól: „A ház a nyert felvilágosítások után, tekintettel'az 1871: XXXIX. t-cz. 24. és 25. §§-aira, a kérelmezett intézkedések egyikét sem látván indokoltnak, ezen megállapodása felől a kérelmezőket a házszabályok 176. §-a értelmében értesíti. (Helyeslés.) Simonyi Iván: Engedje meg a t. ház, hogy a Rába-szabályozási ügyre nézve pár rövid perezre figyelmöket igénybe vehessem, arra szorítkozván, hogy ezen bonyolult, tengeri kigyókép húzódó és mindig felmerülő kérdésnek főbb momentumait röviden felsoroljam. Győrmegye sürgeti a Rába és a Rábcza szabályozását, a mi igen természetes is, mert az áradások veszélyeztetik. Ezzel szemben Vasmegye a Rába-szabályozás további munkálatainak megszüntetését kéri. Nem tudom, vájjon emlékezik-e a t. ház arra, hogy Sopronmegye is kérvényezett és reclamált ezen szabályozás ellen. Én pedig a legbiztosabb forrásból mondhatom, hogy Mosonymegyében a Rába és Rábcza szabályozása oly félelmet idézett elő, hogy ezen kis megyéből majdnem két ezer ember szökött Amerikába, pedig most még csak az előmunkálatokra szükséges költ-égeknek végrehajtás útján behajtásáról volt szó. Mi fog történni azután, ha a szabályozás ügye tovább halad, előre megmondani alig lehet. Több izbeu megfordulván a kormány közegeinél, igen sokszor azt a választ nyertem, bogy ezen ügy már félig-meddig eldöntetett és igy az előmunkálatok költségeiről szó nem lehet, mert ez res judicata. Január hó 11-én a közlekedési ministeriumbau ebben az ügyben értekezlet tartatott. Nézetem szerint értekezleteket csak oly ügyekben lehet tartani, a melyek a fejlődés stádiumában vannak, nem pedig azokban, a melyek res judicata-t képeznek. És itt megjegyzem, hogy az értekezletre épen azon vidéknek képviselője nem lett meghíva, a melynek leginkább van érdekében, hogy a szabályozás keresztül ne vitessék. A kormánynak közegei, meglehet, joggal dicsérik e terveket tökéletesség és pontosság tekintetében, de csudálatos, hogy az azon vidéket képviselők, a melynek érdekében áll a szabályozás abbanhagyása, azt azokból nem olvasták ki. A közlekedési minister urnak e tekintetbeni jóakaratát és fényes jellemét még csak vitatni is illetlenségnek tartom, annyira kétségen kivül áll az. Azt azonban mégis fel kell említenem, hogy azok, kik az enquéttet rendezték, a leginkább érdekelt vidék képviselőjét nem hívták meg. Igaz, hogy Krisztinkovich képviselőtársam interpellátiójára felelve, oda utalt a minister ur, hogy a kormánybiztos által nem sokára összehívandó
