Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-76
76 országos ülés márczius 10- 1882. 141 szavazására biyja fel a képviselőház tagjait; egy összeg megszavazására, mely tulaj donképen nem is hazánk, nemzetünknek, hanem Ausztriának pénzügyi érdekében kéretik, 175,496 frt 98 kr. megszavazására kéri a pénzügy minister, kéri épen most, a midőn a nemzet nagy része az elviselhetlenné vált nagy adók miatt ínséggel, nyomorral küzd, (Ügy van! szélső balfelö'l.) Kéri ezen összegnek megszavazását épen a mai napon, holott tudhatja, hogy a kormánynak épen a tegnapi napon tette kötelességévé a képviselőház, hogy az ország déli részeiben mutatkozó inség enyhítése iránt gondoskodjék, intézkedjék. Valójában t. ház, szánandó nyomorúságos helyzet az, melybe e haza, e nemzet az 1867. és 1878. közösügyes kiegyezés folytán és az egymást felváltó közösügyes kormányok, különösen Tisza Kálmán ministereltiök kormányzása mellett jutott, (Igaz! Ugy van! szélsöbalfelöl. Derültség jobbfelöl.) Ideje volna, hogy önök ott a túlsó oldalon, tekintetbe véve képviselői magas hivatásukat, ne szavazzanak meg minden törvényjavaslatot csak azért, mert annak megszavazássít Tisza Kálmán ur követeli. (Derültség jobbfelöl.) Tudom, hogy e törvényjavaslatot is megszavazzák önök, de e-igem lelkiismeretem nem bir arra, hogy önöknek e nemzetellenes működéséhez segédkezet nyújtsak. (Helyeslés a széhöbalóldalon.) Ugyanazért én a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául, miután úgy vagyok meggyőződve, hogy az 1867. és 1878. közösügyes kiegyezések okai a haza és a nemzet minden bajainak, minden szerencsétlenségének. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1881. évi kösösügyi költségek fedezése czéljából a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat czíméf, 1., 2., 3. szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint t. ház, a törvényjavaslat részleteiben is meg lévén szavazva, végmegszavazásra a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. . Most az igazságügyminister ur fog válaszolni Boreczky Sándor képviselő urnak hozzá intézett interpellátiójára. (Halljuk!) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. képviselőház: A nyárádszeredai kerületnek t. képviselője kérdést intézett hozzám, hogy vájjon tekintettel az 1871: LIII. t.-cz. 82. §-ára, száudékozom-e a Hosszúfalú és társközségei birtokrendezési ügyében mielőbb törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni. Az általam imént idézett törvényczikk azt rendeli, hogy Talmács, Szelisnye, Törcsvár és az ahhoz tartozó közös birtokainak rendezése ügyében külön törvény terjesztessék a ház elé. A törvénynek ezen intézkedése speciális természetű lévén, indokolását az imént érintett terület speciális történeti viszonyaiban találja és igy nagyon természetes, hogy a javaslatot csak akkor és ugy lehetett beadni, ha ezen speciális viszonyok iránt a kellő tájékozottság megszereztetett, annyival inkább, mivel nemcsak az ott közvetlenül érdekelteknek, de a kincstárnak igényei is, a kármentesítés tekintetében szóban forognak. A törvényjavaslat elkészült és már-már a háznak be volt adandó, a midőn oly körülmény merült fel, mely annak ugy szerkezetére, mint tartalmára nézve lényeges befolyással van; t. i. Szelistye és Talmács községek kiegyeztek, a szász nemzeti egyetemmel egyességet kötöttek a birtokrendezés iránt. Ha jól értesültem, ugyanez törteid a törcsvári uradalom községeinek legnagyobb részére nézve. Megindultak az alkudozások a hosszúfalusiakkal is és remélni lehetett, hogy mind a két fél saját józanul felfogott érdekében a birtokrendezés iránt meg fog egyezni. Azonban nem az utóbbi történt és legutolsó lépései mind Brassónak, mind a hosszúfalusiaknak azt bizonyítják, hogy a törvényjavaslat be-, adása csakugyan szükségessé vált és ennélfogva én a t. képviselő urnak kérdésére határozott igennel felelhetek. (Élénk helyeslés.) Miután azonban a viszonyok megváltoztak, azokhoz képest kell már most a törvényjavaslatot idomítani és mihelyt azokhoz idomítva készen lesz, nem fogok késni azt a t. háznak bemutatni. Bereczky Sándor: T. képviselőház! Miután az igen t. igazságügyminister ur kijelentette, hogy azon törvényjavaslatot, a mely régebben elkészült, a viszonyoknál fogva módosítani kell; s miután annak is tudomására jutottunk, hogy a viszonyok most már teljesen ismeretesek, — azon reményben, hogy a minister ur még a jövő ülésszak alait be fogja terjeszteni a törvényjavaslatot, válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem tudom, hogy miután nem jelentettem be, megengedi-e a t. ház, hogy hasonlag nyilatkozzam, minthogy az igen t. képviselő ur ugyanazon egy interpellátióban részben az igazságügyminisíerhez , részben a belügyministerhez intézte kérdését. Elnök: Azt hiszem, a t. ház méltóztatik beleegyezni. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: Azt mondja ugyanis az interpellátió második pontja: „Kétségbe
