Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-76
78, országba ülés máreams 10. 18S2. 139 letes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. {Helyeslés) Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? [Elfogadjuk!) Ugy hiszem, hogy a ház többsége elfogadja, ennélfogva következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző {olvassa a törvényjavaslat czímét és egyes szakaszait, melyeit észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ha nincs észrevétel, a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott és végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik „az 1871. évi XLII t. ez. 9. §-ának magyarázatáról" szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatik-e a t. ház kivánni, hogy a bizottság jelentése felolvastassák ? {Felolvasottnak vesszük!) Ha a jelentés felolvasottnak vétetik, az átalános vitát megnyitom, a melyben az első szó az előadó urat illeti. Hegedüs Sándor előadó : T. ház! Az 1871: XLII. t. czikkben a sugárúton kisajátított területeken emelendő épületeknek azon feltétel alatt, ha azok a közmunka-tanács által megállapított terv szerint építtetnek, adómentesség biztosíttatott. Kérdés merült fel az iránt, hogy a sugárútnak a nagy körtér és a városliget közötti szakában épült, de nem villaszerűén, hanem a közmunkák tanácsa által megállapított terv szerint és pedig zárt, sorban emelt épületeknek megadható-e az adómentesség, ha azon épületek a 48 láb magasságot el nem érik; továbbá hogy azon villákra, melyek a sugárút létesítése czéljából kisajátított területen, a körtér és a városliget között ugyan, de nem a sugárúton épülnek, végre azon házakra, melyek a kisajátított területnek a város felé beljebb eső részeiben mellék-utczákbau a közmunka-tanács által megállapított terv szerint épülnek, ha a 48 láb magasságot el sem érnék, az 1871: XLII. és az 1875: IV. t.-czikkben megállapított adókedvezmény kiterjeszthető-e? Minthogy a kormány magát ezen törvénymagyarázatra hivatottnak nem tartotta, a törvényhozáshoz fordul e kérdésnek oly értelemben való megoldása végett, hogy az adómentesség a jelzett területeken emelendő épületekre kiterjesztessék, ha azok a közmunkák tanácsa által megállapított terv szerint építtetnek. Azt hiszem, hogy ez helyes is, mert a pénzügyi bizottságot e tekintetben azon meggyőződés vezette, hogy a ratio legis az volt, hogy a kisajátított telkek minél jobban értékesíthetők legyenek, hogy az ezakbő'l befolyó pénz az állampénztárnak biztosíttassák és hogy a város azon része, a mely már most a legszebbnek mondható, minél előbb kiépüljön. Ha pedig a pénzügyi szempontot vessem, minél inkább mozdíttatik elő az adótárgyak létesítése, habár adómentességek útján is, annál korábban fog az állam e tárgyak után befolyó jövedelmek birtokába jutni. Ajánlom tehát a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, az átalános tárgyalást bezárom s minthogy a törvényjavaslat ellen senki szót nem emel, határozatképen kimondom, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző {olvassa a törvényjavaslat czimét, a mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa az 1 § t). Hegedüs Sándor: Az 1. §. első sorában „főközlekedés" helyett „főközlekedési", 3-ik sorában pedig „az 1891" helyett „1891" teendő. Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? [Elfogadjuk!) Ennélfogva az első §. ezen stylaris módosításokkal fogadtatik el. Tibád Antal jegyző (olvassa a 2. §-*, a mely észrevétel w'lkül elfogadtatok). Elnök : Ekkép a törvényjavaslat részleteiben is megszavazva lévén, aunak végmegezavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az állandó pénzügyi bizottság jelentése a pozsonyi „háziipart és ipari oktatást terjesztő első egyesület" kérvénye tárgyában. Tibád Antal jegyző {olvassa a pénzügyi bizottság jelentését). „A pozsonyi háziipart és ipari oktatást terjesztő első egyesület azért folyamodott a képviselőházhoz, hogy intézeti háza az 1868: XXII. t. ez, második §-a értelmében adómentességben részesüljön A pénzügyminister ur a bizottság előtt ugy nyilatkozott, hogy e kérvénynek folyó év február 25-én 5432. sz. rendeletével eleget tett, a mennyiben említett intézet házának, addig, míg sem részben, sem egészen bérbe nem adatik és kizárólag tanczélokra használtatik; az adómentességet engedélyezte, így tehát a kérvény tárgytalanná lőn; erről, valamint minister ur fentebbi intézkedéséről méltóztassék a t. háznak tudomást venni és kimondani, hogy a pozsonyi háziipart és ipari oktatást terjesztő első egyesületnek kérvénye, „melyben kéri az egyesület által felállított nőipartanítónő-képezde épületének a házadótól és pótlékaitól való felmentését*, a pénzügyminis18*
