Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-73

102 73. országos ülés márczins 7. 1882 lehetőséget. Tudom azt is, hogy néhány empiri­kusnak ajánlata szintén megkiséreltetett e tekin­tetben; de azt is tudom, t. képviselőház, hogy azokra egy krajczár sem adatott, csupán a módot adtam meg, tudván a találmányok történetéből azt, hányszor esett meg, hogy gyakran nem elis­mert auetoritások voltak, a kik valami jó esz­mére vagy gyakorlati eljárásra jutottak. Ugy látszik, a t. képviselő ur nagyon kis becset helyez arra, hogy az érdekelt és a phyl­loxera-conventiót aláirt hatalmasságokkal közöl­tetik az, hogy mi történik e tekintetben Magyar­országon, hogy hol vannak a phylioxerás terü­letek. Ez megtörténik ahhoz képest, a mint a conventió köttetett. A képviselő ur azonban ugy látszik, egészen sajátszerű értesítést vár magának azt illetőleg, hogy mi történik a phylloxera­bizottságban; pedig az újságok minderről kime­rítő tudósításokat adnak és a gazdasági értesítőnek három számában helyről helyre közölve van, hogy hol jött elő, mi történt ellenében stb.; és ezen közlöny minden gazdasági egyesületnek elkül­detvén, éppen azon embereknek jut kezébe, a kiket első sorban érdekel a dolog. A kadarkára vonatkozólag bátor vagyok megjegyezni, hogy magam is hallottam azt, hogy e szőlőfaj jobban ellenáll a phylloxerának, mint más hazai fajok. Kérdést tettem iránta és a fe­lelet az volt, hogy igenis van némi különbség, de bizony végül azt sem kimélte a phylloxera, ha egyszer meglepte. Nem is annyira mi teszünk kísérleteket a phylloxerával, mint inkább az tesz a mi szőlőfajainkkal. Kimutatható, hogy azon fajokra, melyeket az ország különböző részén meglepett, minő hatása volt: elpusztította bizony mind, ha segítségükre nem mentünk, Szerencsére nálunk távolról sem terjed ugy mint Francziaországban. Azon tétele Hermán képviselő urnak, hogy csak egy pár helyen lett volna szénkénegezés, meg gyérítési eljárás, helytelen értesülésen alap­szik. E tekintetben is bő értesítések vannak ki­nyomatva. Hogy hamarább nem lehetett a vizet megkapni az artézi kutakkal, arról én nem tehetek. S ezzel talán el is mondtam a szükséges felvilágosításokat ebben a kérdésben. Csak azt teszem méghozzá, hogy az akadémiai bizottság lé­tezik, felszólítottam az akadémiát és az késznek is nyilatkozott néhány tagot kiküldeni és a szük­séges adatok rendelkezésére bocsáttatnak az aka­démiának. Ez megtörtént. Egyébiránt eddig még nem működik. Mert én részemről semmi irány­ban eddig felszólítani nem tudtam, mert nem jött elő oly tudományos kérdés, melynek folytán ok­vetetlenül folyamodni kellett volna ezen bizott­sághoz. Egyébiránt Herman Ottó t. képviselő ur e kérdést oly tiszta világosságban véli látni, hogy, ha épen oly tisztán látnának a szakemberek, könnyen megoldható lenne e kér­dés itt is, másutt is. Pedig, fájdalom, szükséges is lenne ez, mert nagyon terjed a phylloxera ugy nálunk, mint különösen Francziaországban. A mit lehet, megteszünk a terjedés meggátlására. E tekintetben, különösen a phylloxera-állomások vezetőit dicsérhetem és elismeréssel említhetem fel. Mindezeknél fogva kérem a t. házat, méltóz­tassék ezen tételt megszavazni, Herman Ottó képviselő ur határozati javaslatát pedig elvetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : T. ház! Következik a szavazás. Az első kérdés az lesz: elfogadja-e a t. ház a phylloxera-irtási költségek czímén előirány­zott 40,000 frtot, igen vagy nem? {Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, hogy méltóztassanak felállani (Megtörténik.) A ház elfogadta. Most kérdem: elfogadja-e a t. ház azon határozati javaslatot, melyet Herman Ottó képviselő ur beadott? Szalay Imre: T. ház! Bocsánatot kérek, a kérdés feltevéséhez kívánok szólani. (Halljuk!) T. ház! Herman Ottó t. képviselőtársam hatá­rozati javaslatában foglaltatnak olyanok, melyek­hez én is hozzájárulok és csupán csak egy pont az, melyhez én hozzá nem járulhatok. En tehát azt kérném, hogy ne egyszerre, hanem ponton­kint tétessék fel a szavazásra ezen határozati javaslat. Elnök: Ha méltóztatik a t. ház kívánni, ugy a határozati javaslatnak mind a három pont­jára külön történik meg a szavazás. (Helyeslés.) Most fel fog olvastatni Herman Ottó képviselő ur határozati javaslata. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: Méltóztatik a t. ház kívánni, hogy pontonkint tétessék fel szavazásra avagy egyszerre? (Felkiáltások: Pontonként!) Kérem azon képviselő urakat, kik egészben kívánják feltenni a határozati javaslatot szavazásra, mél­tóztassanak feláilani. (Megtörténik.) A többség nem kívánja egészben feltétetni, a határo­zati javaslat tehát pontonkint fog felolvastatni és így fogom azután a kérdéseket pontonként feltenni. Duka Ferencz jegyző (olvassa az elsb' pontot) -. Elnök: Kérem azon képviselő urakat, kik az első pontot elfogadják, méltóztassanak fel­állEni. (Megtörténik.) A többség az első pontot nem fogadja el. Következik a második pont. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, kik

Next

/
Oldalképek
Tartalom