Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-73
66 73. országos ülés raárczíns 7. 1882. inficiált terület összege? Az én számításom szerint jelenleg már 3000 hold inficáltatott. {Felkiáltások a szélső holfelöl: Annál több is!) Mi látunk oly kapkodást, oly önkényes eljárást e kérdésben, a mely ritkítja párját. A midőn pl, a törvény egyenesen azt rendeli, hogy magát a minister szakemberekkel körülvegye és azok szaktanácsát vegye igénybe, a tapasztalat azt mutatja, hogy ezzel szemben épen az ellenkező történt. Én azt kérdem a t. minister ártól, hogy mely szakbizottság ajánlatára küldött ő ki egy szakembert Amerikába, hogy ott amerikai szőlővesszőket vásároljon. Hiszen mikor a t. minister ur magát arra elhatározta, hogy ezen kiküldést megtegye, akkor már tudva volt, hogy nem az amerikai cultivált szőlővesszők, hanem az elvadult szőlők azok, a melyek a philloxerának ellenállának. Maguk a francziák belátták, hogy nem szükséges Amerikába kiküldeni ilyen szőlővesszők bevásárlására, mert ott vanaBuschféle czég, mely ellátja ugy Francziaországot, mint a többi országot az Amerikában vadon termő szőlővesszővel és maggal. Tehát minek volt az a kiküldetés. Igaz, hogy én a hírlapokban olvastam, hogy ezen működésnek eredménnyé 108,250 darab szőlővessző és egy bizonyos mennyiségű mai. Az én kimutatásomból kitűnik az, hogy a Nedeezky-féle útból mindössze csak 5,585 darab sima vessző került a kísérleti állomásra, egy kis dobozban pedig mag; a többi vessző pedig a 108,250 darabból megrendeltetett levél utján Buschnál, mint a hogy az történik Francziaország részérő'! is. Ezenkívül 23,000 darabot külön Francziaországból már ott tenyésztett ellentálló vesszőket hozattak be. Mert ha nem hozatták volna be, a kísérleti állomás egyátalán meg se kezdhet! működését. Azután kaptak Marburgból 4000 darabot. Mindezt kérdezősködesemre levél utján kitudtam, hogy mennyi jött egyátalán a kísérleti állomásra. Ebből kitetszik, hogy a Nedeczky utazásának költsége voltaképen kidobott pénz. És hogy az, ezen feltevésre feljogosít az is, hogy egy futólagos, felületes jelentésen kivül, melyben az volt elmondva, hogy Nedeczky ott járt, összeköttetést szerzett, visszatért, más jelentést mai napig sem olvastunk, pedig azóta sok idő telt el a nélkül, hogy Nedeczky utazásának teljes eredményét azokkal, a kiket érdekel, tüzetesen tudatták volna. Szerveztetett országos bizottság, tervbe van véve évek óta —• magam indítványoztam először — egy akadémiai bizottság, magában a költségvetésben a tétel avval kezdődik, hogy „Akadémiai és központi phillosera-bizottság." De kérdem a t. minister úrtól, hol van az az akadémiai bizottság? Vajúdik évek óia egy kauapé-processus miatt, minthogy a minister ur nem tud felemelkedni oda, hova a franczia kormány felemelkedett, hogy azt mondja az ő akadémiájának: ÉR évenkint ekkora és akkora összeget bocsátok rendelkezésedre a philloxera - ügyben teendő kísérletekre és az akadémia az összeg hovafordításáról és az experimentumok sikereiről jelentést tesz. Holott a minister ur — a mennyire legalább én tájékozva vagyok — magának ugy az országos phylloxera-bizottságban, mint az akadémiai bizottságban is oly fölényt igyekszik tulajdonítani, mely azután a gyors munkálkodást legnagyobb mértékben akadályozza. Mert ugy állítani fel a dolgot, hogy a tudományos akadémia bizottsága minden egyes tételre nézve külön érintkezésbe tegye magát a ministeriummal, a mínisterium azután a jelentést tegye át a bizottsághoz : ez a processus nem arra való. hogy ily imminens nagy veszedelemmel szemben sikerrel lehessen működni. A kísérleti állomás oly eljárást követ, melyet én felfogni nem birok. Az országos bizottság 1881. augusztus 23-kán tartott ülést. Az első ülés jegyzőkönyve megvan, de azután a második ülés jegyzőkönyvét, mely a pontozatokat, az intézkedéseket, a munkatervet foglalja magában, a mai napig sem tudtam megkeríteni, noha iparkodtam mindenkép, fordultam a kísérleti állomás főnökéhez, de a jegyzőkönyvek hol és miben létéről felvilágosítást adni nem tudott. Az akkori hírlapi tudósítások szerint azonban az határoztatott el, hogy kísérleti telepek állíttassanak fel Farkasdon és Tahitótfaluban. Mindkettő valóságosan tökéletesen alkalmas, de a mi később történt, annak nyomát jegyzőkönyvekben Mában kerestem, hiában kerestem a hírlapi közleményekben, mikép jutott a kísérleti állomás Szendrőre. Az egyetlen válasz, melyet azok tudtak adni, a kik érdeklődtek, az volt, hogy azért tétetett a kísérleti állomás Szendrőre, mivel Szendro a Hegyaljára nézve mértékadó. Bocsánatot kérek, a ki a Hegyalját ismeri, a ki a geológiai és tenyészett viszonyokat ismeri és Szendrő fekvését is ismeri, tudja, hogy Szendrő nem mértékadó a Hegyaljára nézve, mert Szendrő harmadkorbeli mész - képleten fekszik, holott a Hegyaljának becse épen ezen speciális talajmi nőségben, t. i. a Trachythan fekszik. Ugy vagyok értesülve, hogy Szendrő tulajdonosával Gr. Csáky László képviselő úrral megköttetett a szerződés 15 esztendőre az iránt, hogy ott ezen idő alatt kísérletek tétessenek. De Szendrő absolute nem alkalmas a kísérleti állomás számára, kivált a Hegyaljára vonatkozólag. Ha az volt a kiindulási pont, hogy irányadó helyen állíttassák fel az állomás, akkor oly helyeken kellett volna felállítani, a melyek becses borászati vidékekre nézve fontosak. Sokkal jobb lett volna kísérleti állomást felállítani Tahitótfaluban,
