Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-57

72 57. erwtágo* ttlés fobrnér 16. 1882. Elnök: Ha nincs észrevétel, a gazdasági bizottság jelentése elfogadtatik és az összeg ío­lyóvátételével az elnökség megbizatik. Kövei­, kezik ugyancsak a gazdasági bizottság 121. szá­/ mú jelentése. Baross Gábor jegyző (olvassa a gazdasági bizottság jelentését a miskolczi kereskedelmi és iparkamara kérvénye tárgyában, melyben a ház irományainak megküldését kéri. A bizottság a ké­relmet nem véli teljesíthetőnek). Horváth Lajos: T. ház! Ha a miskolczi ipar- és kereskedelmi kamara a t. ház összeg nyomtatványainak, t. i. jegyzökönyveinek, naplói­nak és irományainak megküldését kérné, akkor a t. gazdasági bizottság véleménye ellen észre­vételt tenni alig lehetne. Bizonyos, hogy a ház 1876-bau meghozta azon határozatot, melyre a gazdasági bizottság hivatkozik. Tény az is, hogy e határozat ma is fennáll és a lefolyt években következetesen alkalmaztatott. De a miskolczi ipar- és kereskedelmi kamara nem az összes nyomtatványokat, hanem csali a szakmájába vágó, t. i. az ipar- és kereskedelemre s közgazdasági érdekekre vonatkozó törvényjavaslatok megkül­dését; kéri. Kéri pedig, bár kérvényében érintve nincs, azért, hogy az ezekre vonatkozó észre­vételeit egy vagy más alakban esetleg megtehesse. ÉJI a kérelmet ilyen értelemben indokoltnak tar­tom, mert nem praejudikái a ház határozatának s mert ha valahol, bizonyára nálunk kívánatos az, hogy a kereskedelem és ipar érdekei szak­szerűen megvilágittassanak, a mennyiben az ipar és kereskedelem szakszerű képviselői a házban nagyon gyéren találhatók fel. Én tehát kérem a t. házat, hogy miután e kérelem nagyon indokolt s a korábbi határozatnak nem praejudikái, mél­tóztassék annak teljesítését elrendelni. Rakovszky György előadó: Az előttem szólt t. képviselő ur, a gazdasági bizottság jelentését elvi szempontból nem támadta meg, hanem mintegy kivételképen akarta, hogy a miskolczi ipar- és kereskedelmi kamarának adas­sanak meg ezen nyomtatványok. E nyomtat ványokat iulajdonkép mindenki megkaphatja, a ki előfizet rá, nincs tőle elzárva senki s gon­doskodva van róla, hogy ez utón megkaphassa bárki is. azonkívül az újságokban is közöl­tetnek ezek, minden napilapban, az indokolással együtt. Ha a miskolczi ipar- és kereskedelmi kamarának ezen kérését megadnék, nem lehetne megvonni a többi kamarától sem, a mi tetemes költségébe kerülne a ház pénztárának. Ennél­fogva kérem a t. házat, méltóztassék a gazda­ságibizottság jelentését helybenhagyni. (Helyeslés) Elnök: Azok, a kik a bizottság vélemé­nyét elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A többség a bizottság véleményét elfogadja. | Következik Irányi képviselő ur 117. szám alatt kinyomatott határozati javaslatának indo­kolása. Baross Gábor jegyző* {olvassa a határozati javaslatot). Irányi Dániel; T. ház! Miután ugyanezen tárgyról ezelőtt néhány nappal szólottam, lehe­tetlen elkerülnöm, hogy ismétlésekbe ne essem; hacsak azt nem akarom, hogy előadásom és fejtegetésem esonka s ennélfogva érthetetlen legyen, miért is t. tagtársaimtól előre bocsá­natot kérek. T. ház! Mindazok, kik a fővárosban bizo­nyos színházakat látogatnak, mindazok, a kik bár magok nem látogatják, de az ottani elő­adásokról értesültek és a kikben az erkölcsi érzület még egészeu el nem tompult, bőven meg­győződhettek, hogy az irány, mely azon szín­házakban követtetik, nem csak az illemmel, hanem egyenesen a jó erkölcsiséggel ellenkezik. Ezért, midőn néhány évvel ezelőtt ugyanezen ügyben felszólaltam, a ház minden oldaláról rokonszenvesen fogadtatott beszédem, tetszésre talált előadásom. Csak néhány hírlapban nyil­vánult ellenkező vélemény. Az okok, a melyekkel a megrótt irányt megvédeni igyekeztek, a követ­kező három pontban foglaltatnak össze. Azt mondották nevezetesen, hogy miután ugyauezeti színművek Parisban, Bécsben és más európai színpadokon előadatnak: nincs miért ezek elő­adása a budapesti színpadokon meg ne enged­tessék. Továbbá, ha ezek előadása a népszínház­ban megtiltatnék, a közönség azokat a német színházban kívánná megnézni, mi a magyaro­sodás ártalmára válhatnék; végre, hogy a szín­házi igazgatóknak a közönség ízléséhez kell alkalmazkodniuk, miután pedig a közönség Ízlése ily irányban halad, nem tehetnek róla, ha a megtámadott, megrovott darabokat ők is színre hozzák. Lássuk t. ház. ezeket az okokat egyenkint. Igaz, hogy ugy Parisban, mint Bécsben s meg­lehet más európai színpadokon is előadatnak azon darabok, a melyekre czéloztam. De ag illető urak elfeledték egyúttal megemlíteni, hogy sem Német- sem Angolországban nem lehet azokat, vagy legalább nem lehet ugy adni elő. Miután száműzetésem legnagyobb részét Parisban töltöttem, nagyra becsülöm a franczia nemzetet. A franczia nép szorgalmas, takarékos és becsü­letes. A franczia irodalom gazdag és pedig az irodalom minden ágát illetőleg. Vannak azonban bizonyos művek, különösen a regény- és színmű­irodalom mezején, a melyek valóban nem méltók utánzásra. S íme ezek is ültettetnek át mihozzánk a divattal együtt, különösen pedig az operettek, melyek a népszínháznak kedvencz műtárgyai. Én t. ház, nem egyszer figyelmeztettem franczia barátaimat azon erkölcsi kárra, melyet nemcsak

Next

/
Oldalképek
Tartalom