Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-56
SR. orartgo* ülés február 15. 1882. 55 végre ugvancsak tanítóktól illetéktelenül bevett 140 frt." T. ház! Tizenkét forintjával "szedetett ezen összeg, a mely nem nagy ugyan és a mely igen sok embertől és mint a jelentés maga is bevallja, „illetéktelenül" szedetett. Ez mutatja, hogy milyen drákói lehetett a végrehajtás; ez mutatja, hogy bár a minister személyi és dologi kiadásokra 10,000 frtot fordít évenként^ mégis milyen lehet a kezelés ezen alapnál. És hogy ezen eljárás megboszulja magát, méltóztassék megnézni a jelentést,] mely szerint több, mint 600,000 frt van még is behajtatlanul. Ezen 600,000 frt azon összeg, t. ház, a mely 1613 olyan tanítónál, kik nem gyámjogosultak és 2120 apró nem iskolát, de magát fentartani is alig képes egyházak és községeken, mint iskolafentartókon évi 12 írttal követeltetik, a mely azokra elviselhetetlen. így gyűl az összeg fel s így lesz drákói a végrehajtás s mégis az öszszeg nagy részben behajthatatlan. Én tehát ezen szempontból először arra kérem a t. minister urat, méltóztassék megmondani, hogy miután ezen adatok előtte ismeretesek, mert hiszen foglalkozott ezen intézet pénztárával, mert építkezésekre most már ebből a kaszából szokott költeni, a múlt évben is építkezésre 415,000 frtot vett innen; kérdem, hogy hajlandó-e az 1875 : XXXII. t.-cz. 2. és 29. szakaszait törvényhozás utján akként módosítani, hogy ezen anomáliák megszűnjenek? Ha a t. minister ur erre hajlandó, én, a ki elismerem, hogy ennek tanulmányozására s az illető adatok összeszedésere s összeállítására idő kell, az esetben határozati javaslatot nem nyújtok be; de ha a minister ur erre vonatkozólag megnyugtató választ nem ad, bátor leszek a ház elébe e tárgyban határozati javaslatot benyújtani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! A t. képviselő nr felszólalására csak azt jegyzem meg, hogy én ezen alapot a törvény értelmében kezelem ; meglehet, hogy a törvénynek vannak gyengéi és hibái; de a törvény fennáll és azt végre kell hajtani. A mi azt illeti, hogy drákói szigorral történik a behajtás, méltóztassék visszaemlékezni, hogy különösen boldogult Molnár Aladár és mások is kifogásolták, hogy bizonyos gyöngeséggel járok el az illetékek behajtásánál s most midőn szigorú a behajtás, ismét az ellen tétetik kifogás. A dologra nézve azonban a képviselő ur nincs egészen tisztában, mert azt méltóztatott mondani, hogy leviták s oly tanítók kiknek nincs igényök nyugdíjra, fizetnek ezen alapba. Ez nem így áll, mert nem ezek, hanem az illető testületek fizetnek s fizetniök is kell, mert ezen befizetések a tőke gyarapítására szolgálnak KÉPYH. NAPLÓ 1881—84. III. KÖTET. és az egész eljárást egy megállapított terv szabályozza, a melytől eltérni nehéz lenne. Hogy mennyiben kellene változtatni vagy módosítani a törvényt, arról én most nem szóihatók; egj^szerú'en kijelentem, hogy részemről szívesen meg fogom vizsgálni és tanulmányozni a dolgot és alkalmilag bejelentem a t. háznak elhatározásomat: de most erre nézve a határozati javaslat, azt hiszem, idő előtti. Nekem nem telik abban kedvem, hogy a szegény tanítókat oly fizetésekkel terheljem, a melyekre nem képesek ; de másrészt, ha nem akarjuk, hogy összel dűljön az egész alap, melyen a nyugdíjintézet ;föl van építve, nem lehet oly könnyelműen hozzányúlnunk. (Helyeslés jobbfelöl.) Kiss Albert: Szavaim helyreigazítása és illetőleg magyarázata végett csak annyit akarok megjegyezni, hogy igenis igazak, a miket állítottam, mert azok a leviták, kiket említettem, alá vannak vetve a fizetésnek, bár az ellen az egyházkerületnél is kérelmeztek. Méltóztassék rá emlékezni, hogy ez áll, a mit én mondok. Továbbá hivatkozom az 1875 : XXXII. t.-cz. 29. §. 3. pontjára, mely ezt mondja: .,ugy segéd-, mint ideiglenes vagy rendes tag' ! . Én azt mondottam, hogy ez az anomália, hogy az illető iskolát fentartó hatóságokon nemcsak akkor vétetik meg az évi járadék, ha tanítójuk élvezi a gyám- sás nyugdíj-illetményt, hanem akkor is, ha a tanító mint koros, mint segéd, vagy ideiglenes, a segélytől törvény által el van zárva. Az 1875-iki törvény intézkedhetett ugy, mert nem tudta, hogy mily összegre lesz szükség; hanem ma már a t. háznak be kell látni, hogy azon eljárás folytán, melyet előadtam, az idézett két §. sem nem méltányos, sem nem szükséges és így olyan, melyet módosítani kell. Részemről megnyugszom a minister ur válaszában s igy mostan határozati javaslatomat benyújtani nem fogom s csak az a kérésem, hogy tett igéretét minéielőbb beváltani szíveskedjék. Elnök: A néptanítók nyugdíj-intézete segélyezésére az 1875. évi XXXII. t.-cz. 36. §-a szerint megszavaztaíik 150.000 frt. Baross Gábor jegyző (olvassa): 21. rovat. A „Néptanítók Lapja :í kiadására 10,000 frt. Elnök; Megszavazta ti!-:. Baross Gábor jegyző (olvassa): 22. rovat Budapesti felső leányiskola. Személyi járandóságok és dologi kiadások összesen 50,900 frt. Elnök: Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): 23. rovat. Marmaros-szigeti felsőbb leányiskola 5000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa) i 24. rovat. Trencséni felsőbb leányiskola 5000 frt. Elnök : Megszavaztatik.
