Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-56

5K. ormtásro* B^s február 15. 1M$2. 55 megjegyezte, hogy a pénzügyi bizottság javaslata szerinti tételek olvastattak fel. Ez vélekedésem szerint nem zárja ki azt, hogy ha valakinek az i gyes tételekhez van kívánsága szólani, vagy ha az illető kívánja, hogy az ily összefoglalt tételek, speciális tételenként is felolvastassanak, abba a t. ház beleegyezzék. A t. képviselő ur kívánsága teljesíthető e szerint, minthogy azonban a könyv mindenkinek kezében van, esak as egyes számokat kellene felolvasni. (Helyeslés ) Rakovszky István jegyző: T. ház! Részemről a tárgyalás menetére, arra t. i. hogy a tételek egyenként olvastassanak fel és egyen­kint tárgy altassanak, kifogást nem tehetek; de legyen szabad a t. házat arra figyelmeztetnem, hogy a felolvasásnak és tárgyalásnak ettől eltérő eddigi módja nem a véletlen szüleménye, hanem kapcsolatban van a költségetési törvénynyel. A házban t. i. a jegyzői kar és az előadó által mindig azon tételek és összegek olvastattak föl, a melyek a költségvetési törvényben felvétettek. Én tehát csak azt nem szeretném, ha a tárgyalás megváltoztatásából azon consequentia vonatnék le, hogy a tételek így egyenkint vétessenek fel a költségvetési törvénybe is. Nem akarom bővebben fejtegetni azon kö­vetkezményeket, melyek ebből folynának, csak arra kérem a t. házat, hogy a végső megszava­zást azon összegre nézve méltóztassék kimondani és a költségvetési törvénybe is esak azon ösz­szeget méltóztassék felvenni, mely a pénzügyi bizottság jelentésében kiemeltetik Elnök: Bátor vagyok erre vonatkozólag azon észrevételt tenni, hogy igenis a végösszeg megszavaztatik, ha t. i. változtatás nem tétetik ásson összegen, mely javasolva van, de meg­történhetik az is, hogy ezen összeg leszállittatik, vagy az is, hogy a végösszeg megszavazásánál kijelentetik, hogy abból ennyi ide fordittassék. Ez egyszóval a tanácskozás menetén fog ki­derülni. Én czélszerűnek tartom, ha már e tekin­tetben a t. képviselő ur igy kívánja egyenkint a tételeken átmenni, hogy az illető tételek szá­mai, 1., 2., 3., 4. stb. felolvastassanak, a kép­viselő urak az egyes pontoknál felszólalnak ég azután a mint az egyes pontok eldöntettek, fog megállapittatni a végösszeg. (Helyeslés.) Madarász József (közbeszól:) És az összeget is fel kell olvasni! Baross Gábor jegyző (olvassa): í. A már feunálló állami népiskolák fentartáüára: a) A tanítók állandósított fizetéseire, lak­pénzei és ötödéves pótlékokra 165,000 frt 6) Az állami népiskolák dologi kiadására 15,000 frt. c) Állami új iskolák felállítására 50,000 frt. Összesen: 230,000 frt. Madarász József: T. ház! Én elismerem, hogy a népiskolákra nézve nevezetes számba­vehető haladás történt 1868 óta, elismerem azt is, hogy a t. házban sokszor megvolt a haj­lam még sarkalni a vallás- és közoktatási mi­nister urat az ellemj népiskolák felállítására, terjesztésére, sokszor azonban, kivált — há jól emlékszem — az 1872—77 közti időszakban a képviselőház kevesebbre vonta össze a népneve­lésre kellő szükségleteket. Azt vélttik, ugy tar­tottuk 1868 körül, hogy körülbelül 5000 köz­ség van olyan, a melyben iskola nem volt. Nem voltunk teljesen adatokkal tájékozva, de ez volt a vélemény. Ma már hivatalosan tudjuk, hogy jelenleg 2510 község van olyan, a mely­ben még iskola nincsen; tudjuk, hogy 274 olyan község van, a melyben sem iskola nin­csen, sem a gyermekek más szomszédos köz­ségekbe nem járnak; azt is tudjuk, hogy 1786 oly község melyből a gyermekek a szom­szédos községekben járhatnak ugyan, de ezen 1786 községben nincs iskola és maga a köz­oktatásügyről szóló s 1881-ben kiadott jelentés is hozzáteszi, vájjon járnak-e e községekből a gyermekek. Tudjuk tehát, hogy az elemi nap­oktatás örvendetes haladást tett hazánkban, mégis szomorú helyzetben van jelenleg. (Zaj) Szabad kérnem azon t. képviselő urakat, a kik talán úgyis azt vélik, hogy ha valami határozati javaslat adatik be innen s mi részünk­ről, az nem fogadható el, hogy legalább, ha már maguk közt társalognak, méltóztassanak kissé csendesebben társalogni. (Halljuk! Halljuk!) Higyjék meg, nem örömest teszszük mi mind­untalan a határozati javaslatok benyújtását; de érezzük és jól tudom érzi mindönki a képviselő­házban, hogy Magyarországon a népnevelés ;'s oktatás azon alap, a melyen mi a magyar nem­zetet erőssé fejleszthetjük. (Helyeslés.) Hanem hát elharapódzóit közöttünk az a szokás, hogy például ha innen barátaim köréből, vagy amon­nan nyujtatik be határozati javaslat, szeretünk kedélyesen beszélgetni; ez pedig nem helyes. Engedjék meg e kitérést t. képviselőtársaim. Engem megbíztak t. barátim ér. elvtársain? a függetlenségi párton, hogy az állami elemi áj népiskolák felállításánál az 50 e*:er írthoz még 100 ezer frt megszavazását kérjem, vagyis összesen 150 ezer frt beállítását hozzam javas­latba; hátén ezt barátaim indítványa ellenére most nem te.-zem, mert azt hiszem, meg fogasak nyugodni azon határozati javaslatban, melyet később fel fogok olvasni. De épet: azért szük­ségesnek tartom, hogy e tekintetbe;* a ház e kérdéssel foglalkozzék, mert nagy szerencsét­lenségnek tartom azt, hogy 2510 község van

Next

/
Oldalképek
Tartalom