Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-55

¥-. 55. országos ülés február 14. 1S82. is két nyelven tanítanak ott: magyarul és néme­tül. Én a t. ház bolcseségére bizom annak meg­ítélését, hogy vájjon akkor, midőn az állam sehol Magyarországon jogakadémiát fenn nem tart. szükséges-e egy ilyen jogakadémiát külön az állam költségén fentartani az erdélyi részekben, épen közel a kolozsvári egyetemhez. Én először nem tartom ezen jogakadémiát szükségesnek; de másodszor nem tartom az állam érdekében állanók sem azon particuláris nézpontokat és szellemet, a melyeknek tápintéze­téül szolgál ezen nagyszebeni jogakadémia. S épen azért, mivel a tudományra nézve is alig lehet valami károsabb, mint ha a tudó alanyok­nak nagy intézetei mellett,'; minők az egyetemek, apró szatócs-boltokat is nyitunk a tudományok számára, (Helyeslés a szélső balon) kérném a t. házat és a közoktatási minister urat, hogy akármire határozta is magát a jogakadémiákkal szemben, ezen egyetlen jogakadémiát, a mely állami dotatióval tartatík fenn, szüntesse meg minél hamarabb, szüntesse meg a takarékosság, szüntesse meg a kolozsvári egyetem, szüntesse meg az ot táplálékot nyerő* particuláris nézpon­tok éVszellem eltüntetése érdekében. Ez az, a mire röviden felhívom a t. közoktatási minister ur figyelmét. (Helyeslés a .szélső baloldalon.) Wolf Károly: T. ház! Midőn a nagy­szebeni jogakadémiáról van szó, (Halljuk! Hali­juk! Zaj) tulajdonképen a magasabb közoktatás szervezetének kérdése &ll előttünk. Nem tartom helyesnek, hogy ezen jogakadémia kivétessék azon összefüggésből, melyben szerény nézetem szerint az a magasabb közoktatás szervezetével áll. Ezen jogakadémiának fenn kell maradnia a többivel együtt. Nem akarok ezen kérdésnek a lényegébe bocsátkozni és nincs szándékom a jog­akadémiák mellett lándzsát törni; de röviden azt jegyzem meg, hogy hazáük sajátságos viszonyai a jogászok kiképzésére nézve a magasabb köz­oktatás decentralisátióját követeli, mivel az or­szág növekedő elszegényedése szükségessé teszi, hogy a vidék lakosainak a jogtudományi cursus látogatása megkönnyittessék. Ha mi a belügyminister ur által előterjesz­tett, a hivatalnokok minősítéséről szóló törvény­javaslatot tekintetbe vesszük, akkor bátran azt lehet mondani, hogy ezen törvényjavaslat kitű­zött czélja, t. i. a megyei hivatalnokok kikép­zése és minősítése nem éretik el a jogakadémiák megszüntetése vagy kevesbítése által. Ha a nagyszebeni jogakadémia eltöröltetnék, ezen ki­viteles intézkedés ugy látszik, csak az úgyneve­zett particuláris elem, vagyis a szász elem ellenére történnék. Én azonban csak azt jegyzem meg, hogy ezen jogakadémia tanulói legnagyobb rész­ben magyarokból állanak. Ha a nemzetiségi szem­pont mérvadó lehetne ezen kérdés megítélésénél, akkor én inkább hajlandó volnék ezen jogakadé­mia eltörlését támogatni, mert ezen akadémia tulaj donképen magyarosító intézet. De mivel a nemzetiségi szempont itt nem lehet mérvadó, hanem csupán a közművelődési érdek szolgálhat zsinór mértékül, azért bátor •vagyok ezen tétel megszavazását ajánlani, Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás­ügyi minister: T. ház! A jogakadémiák kér­dése a harmadik egyetem felállításának kérdésé­vel és a felsőbb oktatás szervezésével a legszo­rosabb összeköttetésben van. Mihelyt az a napi­rendre fog kerülni, a jogakadémiák kérdése is meg fog oldatni. Azonban Ugron Gábor kép­viselő ur nem tett kifogást az ellen, hogy e nagyszebeni jogakadémia költségei megszavaz tassanak, kérem, méltóztassék ezen speciális kérdésnek megoldását akkora halasztani és most csak arra kérem a t, házat, hogy a nagyszebeni jogakadémia költségeit megszavazni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Lázár Ádám: T. ház! Ugy látszik, hogy sem a bizottsági előadó ur, sem pedig a minister ur nem fordított figyelmet az állandó pénzügyi bizottság előttünk fekvő jelentésének ide vonat­kozó tételére, mert különben nem odáznák el oly könnyű szerrel ezen kérdést. Mit ma>:A az állandó pénzügyi bizottság? Azt mondja: n g) Nagyszebeni jogakadémia. Az e czímen kért 21,335 frt megszavazásra ajánltatik. Ezen jogakadémia költségvetésével kapcsolatban fel­merült és constatálva lön a bizottságban a jog­akadémiáknak általában észlelhető anomal hely­zete, a mire a kormány és törvényhozás figyel mét oly czélból kívánja a bizottság felhívni, hogy a kormány ez ügyben lépjen a kezdemé­nyezés terére és a kérdés megoldását ké­szítse elő." Miután épen a nagyszebeni jogakadémiáná­mondatik ki ezen vélemény, csodálkozom, hogy az előttem felszólalt képviselőtársam ez ügye; holmi separatistikus, vagy szászellenes kérdés szempontjából akarja kizsákmányolni. Itt nincs szó szászellenes kérdésről, itt a tudományosság. a tanügy kérdése van előtérben. És hogy a kormány is ilyennek látja e kérdést, azt mu­tatja a minister ur felszólalása is, a ki kilátásba helyezi ugyan, hogy midőn a jogakadémiák kér­dése elő fog kerülni, akkor ezen akadémia iránt is lehet majd határozni és a mint értesültem, ugyanazon bizottságban épen a minister ur volt az, a ki kijelentette, hogy miután a nagyszebeni akadémiának csak 53 hallgatója van, a kiknek oktatása e szerint fejenkint 500 frtba kerül, gondoskodni fog arról, hogy ezen intézet ok nélkül az állam terheltetekével tovább fenn ne tartassék. De ezúttal nem szüntetheti meg, mert kényes dolog felbosszantani bkonyos elemekei

Next

/
Oldalképek
Tartalom