Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-66
66. országos ülés február 27. IS82 319 hanem a parlamenti bizottságot tolja előtérbe, az nem helyesen jár el. (Élénk tetszés jobbfelöl. Mozgás a szélső baloldalon.) T. ház! Az a ráfogás, hogy a minsteriumnak bármely központi közege, de különösen én, valamely közegünket arra birtam volna, hogy ő a vállalkozónak kedvezzen, egy olyan rágalom, melyet én nem tudok eléggé megbélyegezni. Mert ha volt valaki a ministeriuinbaa, a ki mindig arra törekedett, hogy a magyar mérnöki kar reputatióját nevelje, különösen az által, hogy az ország anyagi érdekeit érintő dolgokat tiszta kézzel kezelje, én voltam aa. S annálfogva minden alap nélkül azt fogni rám, hogy én az alantas közegeket arra akartam birni, hogy a vállalkozóknak kedvezzenek és erre semmiféle adatot vagy nevet fel nem hozni: ez igen erős faja a rágalomnak. Mondja meg a képviselő ur, ki az, a kit megbíztam, hogy a vállalkozónak kedvére járjon, ha tudja és ha volt olyan. A mit a t. képviselő ur ez irányban még fölhozott : hogyan volt a czövekek közt kifeszítve a kötél, hogyan lett mérve a mélység és ez által miképen történtek visszaélések, melyeket szintén személyemmel hozott összeköttetésbe, ezt nevetséges dolognak tartom. A ki tudja, hogyan történnek a mérések, az nem fogja tőlem kívánni, hogy tudjam azt itt Budapesten, hogy az átmetszésnél micsoda czövekeket fognak beverni. Erre gyakoroljak én befolyást? Ez nevetséges. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha a képviselő ur tud bárkit közegeink közül, ki bárhol visszaéléseket követett el s annak nevét a ministeriumnak megnevezi, biztosítva lehet róla, hogy a kérdés alaposan meg lesz vizsgálva; és ha kiderül, hogy visszaélés követtetett el, hogy a mérés nem történt helyesen, példásan meg lesz büntetve. De nem akarok annál tovább időzni, hogy mikép vétetnek a teljesített munkák számba és miként gyakorolhassak befolyást arra, hogy a vállalkozóknak titkos utakon előnyök biztosíttassanak, mert ugy hiszem, nem kell bizonyítanom, hogy ez lehetetlen. A képviselő ur példakép felhozta, hogy valami belvizgát átvágása miatt valami birtokos 200 darab aranyat küldött fel és hogy egy becsületes vállalkozó, hogy pénzéhez jusson, 2000 frtot adott egy államhivatalnok valami rokonának. Példakép hozta fel ezt a képviselő ur és ha jól emlékszem, nem mondta, hogy azon 200 darab arany, vagy 2000 frt nekem volt szánva, de felteszem róla, hogy beszédjének tendentiája ez volt. Ezzel szemben kijelentem egész szárazon, hogy ez rágalom és erre más szavam nincs. Én, t. képviselőház, azt tartom, hogy a parlamentnek egyik fő feladata az adininistrátiót ellenőrizni és hogy a parlament ellenőrzési tisztét, a mely a parlamenti kormánynak egyúttal egyik legnagyobb előnye teljesíthesse, erre okvetetlenül szükséges, hogy ha egyes képviselőnek tudomására jutnak az admínistrátióban törtéut visszaélések és helytelenségek, azoknak orvoslását keresse. Nagyon nagy hiba volna, ha a parlamentnek és a parlamenti tagoknak ezen jogát akármi irányban meg akarnánk csorbítani azért, mert egyes esetekben egyes személyekre nézve alkalmatlan lehet. Én e jogát minden képviselőnek elismerem, hanem, t. ház, az oly általános gyanúsításokat, a melyek sújtanak egy egész osztályt és közigazgatásunk egy egész ágát, holmint a képviselő ur mondja, hogy nagyon kevés kivétellel, de az egész közlekedési ministerium korrumpálva van, a hol, habár ő maga nem tudja, de imputál nekem oly dolgokat, miket csak ugy követhetnék el, ha a miaisterium személyzete egytől egyik korrumpálva volna; az oly általános gyanúsításokat, a melynél az illető elsánczolja magát a mögé, hogy az adató kat nem adja át, mert ezek kétélű fegyvert képeznek, de átadja a parlamenti bizottságnak — holott a ministerelnök ur múltkori nyilatkozata után kérdés, fog-e elrendeltetni a parlamenti vizsgálat vagy sem — nem tartom oly eljárásnak, a mely a közügy érdekében áll. (Elénk helyeslés jobb/elöl) Arról nem akarok szólani, hogy mennyire van ezen dolognak ódiuma ellenem kihegyezve, mert erről én nem vagyok jogosítva szólani, de azt állíthatom, hogy egy egész közigazgatási ágat ily módon sújtó gyanúsításnak jó következménye nem lehet, mert aláássa a fegyelmet. (Ugy van! jobbfelöl.) Lehetséges-e akkor fegyelem az administratióban, mikor ily általánosságban, alap nélkül és bizonyítás nélkül ily gyanúsításokat szabad szórni, a melyek ellen a védekezés sem lehetséges, mert nincs eoncrét formájuk és alapjuk? [Mozgás a baloldalon.) A második az, hogy az egész tisztviselői karban aláássák az önérzetet ; és ha egyszer a tisztviselői karban aláásták az önérzetet, ki fogja azokat az embereket a kísértések ellen oltalmazni? Hiszen az egyetlen pajzs a kísértések ellen, a tisztviselőnek önérzete, Ezek a rósz következményei ily általános vádaknak. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) S azért én, t. ház, ismételten arra kérem, hogy vagy méltóztassék azt a parlamenti bizottságot kiküldeni, a midőn egész világosan ki fog tűnni, hogy ki a bűnös, ki nem és hogy van-e egyáltalában visszaélés vagy nincs; (Elénk helyeslés balJelóT) vagy ha nem méltóztatik ily vizsgálatot elrendelni, akkor méltóztassék tiltakozni az ily általánosságban tartott gyanúsítások ellen. (Elénk helyeslés jobboldalon.)
