Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-66
60. országos ülés február 27. 1882. 31 7 correct járt el a ministerium, de hogy nem helyes az eljárás lényegben, hogy a ministerium sokat fizetett a munkáért és hogy daczára a forma megtartásának, mégis visszaélések követtettek el. Erre először is megjegyzem, hogy én furcsának tartom visszaélést találni ott, a hol az árak 124 krajezárról 91 és 73 krra fokozatosan leszállittattak. Ha az árak felemeltettek volna, vagy legalább is ugyanazok maradtak volna, akkor, mondom, inkább belátnám, hogy valaki a munkák kiadása körül visszaélést keres. De mikor a munkák ára ily jelentékenyen leszállittatott, hogy akkor, hogy lehet e körülményben a munkák kiadása körül visszaélést keresni, azt megvallom nem értem. De talán abban lehet a munkák kiadása körüli visszaélést találni, hogy most 73 krba kerül egy köbméter kotrása, holott 1870-ben 124 krt fizettünk érte, ez a körülmény mutatja, hogy 1870-ben nagyon drágán volt a munka kiadva, mert ha most el tudják végezni 73 krért, miért fizetett a ministerium 1870-ben 124 krt? Erre nagyon egyszerű a felelet. Azért t. ház, mert 1870-től máig a kotrási mesterség igen tetemes haladást tett. És hogy ez igy van, annak bizonyítéka az, hogy az áraknak ily fokozatos leszállása nem csak nálunk, hanem másutt is, pl. a bécsi és a rajnai kotrásoknál is bekövetkezett. A kotrási árak leszállítására különösen egy dolognak volt rendkívüli hatása: és ez a suezi csatorna ásatása, minthogy a munkaerőnek ottan teljes hiánya miatt a földmunka nagyobb részét kotrógépekkel kellett eszközöltetni. Akkor a világ összes mérnökei közreműködtek a kotrógépek javításán és a Dunán működő kotrógépek egy részét is és a legjobbakat ugyanazon marseillei czég készítette, a mely a suezi csatorna ásatásánál használt gépeket szállította. Minthogy már az árakról beszélek, azt hiszem, t. ház, hogy helyes lesz, ha ezt a kérdést a Duna és a többi folyókra nézve is befejezem. Azt mondja a képviselő ur a többek közt, hogy ha kotrásról van szó, akkor ő másról nem szólhat, mint a Deutsch czégró'J, mert minden kotrási munkát a Deutsch czég kap meg 30 év óta. T. ház! Ma 1882-őt irunk, 30 év előtt tehát, vagyis 1852-ben a Tiszán senki sem kotort. Az első kotrási szerződés Magyarországon 1866—67-ben köttetett Massionnal, ki a Dutiagőzhajózási társaság ó-budai igazgatója volt és a magyar kormány — mint a hogy előbb már előadtam — csak 1870 óta eszközölt kotrásokat. Hogy pedig Magyarországon nem minden kotrás történt a Deutsch czég által — hisz arra maga a képviselő ur is hivatkozott — hogy a Dráván házilag kezeli étik a kotrás és mondott egy árt is, a melyre át fogok térni. De maradjunk egyelőre a Dunánál. Ott a következő szerződések alapján teljesíttettek kotrási munkálatok. 1871 — 1876-ig a kotrási munkálatokat az Allgemeine oesterreichische Baugesellschaft végezte s fizettetett neki egy köbméter kotrásért 1 frt 37 kr. Elnyerte pedig ezen munkálatot nyilvános ajánlati tárgyalás utján, a melyben összesen négy versenyző volt. 1876-ban a „kopasz"-zátony felemelésére szükséges munkákra újra nyilvános ajánlati tárgyalás Íratott ki. Ez ajánlati tárgyagyalásnál megjelent nyolez ajánlatot tevő, Ezek közt legolcsóbb volt az „Allgemeine österr. Baugesellschaft", mely akkor már 1 frt 7 krért teljesítette a kotrási munka köbméterét. 1878 ban a XVII. t.-cz. alapján beruházássok ezímén engedélyezett munkálatokra új árlejtés tartatott. Beérkezett három ajánlat, ezek közt legolcsóbb volt Mittelmann Ároné, a ki 77 krért teljesítette a munkálatot. 1879-ben ápril 28-án újra ajánlati tárgyalás tartatott. Versenyzett Klein és az „Allgemeine österr. Baugesellschaft", elnyerte az Alig. österr. Baugesellschaft 75 krért és némely más kotrásokért, a melyeknél a szállítási távolság nagyobb volt 98 krral. 1880-ban a promontori ágban végzendő kotrásokra nyilvános tárgyalás tartatván, abban négy versenyző vett részt, köztük az Allgemeine öäterreiehische Baugesellschaft is adott be ajánlatot; elnyeite Deutsch József 83 és 6 / 10 krral. Végre a múlt évben a promontori ág szabályozási munkáinak kiadására újra nyilvános ajánlati tárgyalás tartatván, ezen munkálatot az Aligemeine österreichische Baugesellschaft nyerte el és ajánlata értelmében 61 4 / 10 kr fizettetik a kotrás köbméteréért. A Dunai kotrások tárgyában tehát összesen hat szerződés köttetett és ezen hat szerződés közöl csak egy köttetett Deutschal, mert a nyil vános tárgyalásnál a legolcsóbb volt: a dolgok ilyen állásában hogyan lehet azt 'mondani, hogy a kotrási munkálatokat mindig csak Deutsch kapta, főleg tekintetbe véve még azt is, hogy az összes kotrásoknak alig huszad részét végezte Deutsch? Mellesleg megjegyzem, hogy a képviselő ur azon megjegyzést is tette, hogy a Deutsehéknak átadott kotrási mennyiség megszaporodott, hogy az általa végzett munkamennyiség több volt annál, mely neki átadatott. Ez sem igy áll. Kiadatott t. i. 774,881 köbméter kotrása és végeztetett összesen 716,126 köbméter kotrás. Már, hogy 716,000 köbméter több volna 774 ezernél, azt én nem értem. Annak igazolásául, hogy azok az árak, a miket a ministerium a tiszai és dunai kotrásokért fizet, magasak, annak igazolásául hivat-
