Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-61

188 61. országos ülés február 21. 1882. mére szükséges haderő létszáma 700,000 főben állapíttatott meg, továbbá az 1867 : XII. t.-cz. 13. §-a, mely szerint a védelmi rendszernek megállapítása vagy átalakítása csak a két törvényhozás beleegyezésével történhetik meg; hasonlóképen az 1880 : VI. t.-cz. 5. §-a, mely szerint minden változtatásához azon viszonynak, melyben ezen tartományok jelenleg a monarchiához állanak, a monarchia két állama törvényhozásainak egyetértő jóváhagyása szükséges: a képviselőház mindaddig, mig az idézett törvényeken elkövetett sérelem orvosolva nem lesz, az országgyűlést az 1867 : XII. t.-cz. 41. §-ában foglalt kötelezettség alól fölmentettnek tekinti s a delegátiók által az 1882. évre megállapított közösügyi kiadásokat nem szavazza meg." (Helyeslés a szélső balfelöl) Midőn ezen határozati javaslatot elfogadásra ajánlani bátorkodom, teljes tudatával birok annak t. ház, hogy az, minek megtételére az igen t. házat felszólítani bátor vagyok, új, nagyhorderejű dolog, mert nem tagadom, hogy mindig aggályos dolog és csakis szomorú, de mulhatlan kötelességnek lehet kifolyása az, hogy a törvényhozás az irott törvény betűjével ellentétbe helyezze magát, mert hogy ez történnék határozati javaslatom elfogadása esetében, nem tagadom. Tehát nézetem szerint oly helyzetben vagyunk, hogy csak a törvény betűjének mellőzésével lehet megmenteni hazánk alkotmányos jogait, a törvények szentségét. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Es ha igy áll a dolog, akkor én nem fogok habozni, hogy magamat a törvény betűjével ellentétbe helyezzem, mert azon másikat tartom fontosabbnak és a törvényhozás szent kötelességének. Ennélfogva bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék elfogadni beterjesztett határozati javaslatomat. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (felkiáltások a szélső baloldalon: Holnap!) Ugy hiszem t. ház, hogy miután másoknak is meg szokott engedtetni, nekem is megengedtetik egy pár szóval — a rendes időn túl is — hozzászólni a tárgyhoz, annyival is inkább, mert azt tartom, hogy a házszabályok rendelkezése e tekintetben inkább biztosíték arra, hogy valakit kényszeríteni ne lehessen szólni, semhogy megfosztassák valaki attól, hogy a háztól kérhesse, hogy szabad legyen még rövid ideig figyelmét igénybe venni. (Helyeslés. Halljuk!) Különben teljes mértéklen méltánylom a t. ház türelmetlenségét és épen ezért mellőzöm most mindazt, mit — talán későbbi felszólalásra tartva fenn — mellőzhetek és csakis a legszükségesebbekre szorítkozom. Épen azért bocsánatot kell kérnem Helfy t. képviselőtársamtól, hogy ma az ő beszédével, javaslatával, tüzetesen legalább, foglalkozni nem fogok. Mocsáry t. képviselő ur, Helfy javaslatára és beszédére ráduplázott, őt illeti tehát az első hely felszólalásomban. (Halljuk!) Mindenekelőtt azt kívánom megjegyezni, hogy Mocsáry képviselő ur beszédje végén azt mondja: „Érzi és tudja ő, hogy milyen komoly tény az, ha az indítványoztatik, hogy a ház tegye magát ellentétbe a törvény betűjével, de ilyen komoly helyzetben ő kénytelen azt tenni." Boesásson meg a t. képviselő ur, nem hihetem, hogy azt, hogy egy képviselő indítványával vagy szavazatával magát a törvény betűjével ellentétbe tegye, olyan nagyon komolynak tartja; nem hihetem egyszerűen azért, mert épen most maga is elismerte, hogy az 1867 : XII. t.-cz. szerint a delegátióktól saját hatáskörükben megszavazott összegek kötelességszertíleg beállítandók a költségvetésbe, ő pedig és a párt, a melyhez tartozik, azoknak beállítása ellen mindig szavazott. Nem tesz tehát most a komoly perez hatása alatt valami újat; ismétli azt, a mit minden komoly perez nélkül évről évre hűségesen cselekszik. (Üyy van! a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon. Halljuk!) Ezért némileg veszélyes felállítani épen akkor, midőn — hogy mennyi alappal, majd reá térek — épen akkor, midőn valaki a törvények megtartását követeli, olyan abstracte felállítani azt az elvet, hogy kétoldalú szerződés és a ki meg nem tartja a maga részéről, az nem követelheti a másiktól, hogy megtartsa; mert ha ez tökéletesen abstracte, minden ponton áll, a képviselő ur és elvrokonai nem követelhetik egy törvény megtartását sem, mert épen az általa most idézett törvényt minden egyes budget-vita alkalmával megsértették, felszólalásaik és szavazataik által hatályát megtagadták. (Ugy van! a jobboldalon.) Polonyi Géza (közbeszól): Nem mi vagyunk a többség! Tisza Kálmán ministerelnök: Erről, hogy t. i. nem mi vagyunk a többség, majd beszélek, ha majd a lelkiismeret szempontjára reá térek ; jó, hogy a képviselő ur eszembe juttatta. (Derültség jobb/elől. Mozgás a szélső baloldalon.) Mocsáry képviselő egyébiránt szerintem két új alkotmányos elvet is állított fel; az egyik fontos, a másik kevésbé fontos, de minden esetre figyelmet érdemel. Az egyik az, hogy határozati javaslattal lehet törvény erejét megdönteni. Ezt az alkotmányos elvet én még eddig nem ismertem. Mert lehet — voltak kivált a múltban esetek, hogy lehetett — adót megtagadni. Mindenki tudja, hogy az alkotmányosság fejlődő korszakában ez volt az eszköz a nemzetek kezében ; de tudja mindenki azt is, hogy azon idő, midőn