Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-37

40 37. országos ülés januAr 14 1882 kölcsönpénz utján kell annak fedezéséről gon­doskodnunk: mindenki összeállíthatja magának, hogy az 46 millió. Mert van 23 milliónyi defi­cit, 9 millió törlesztésre felveendő összeg és a budapest-zinionyi vasút költségei fejében kibo­csátandó 14 millió forint. De ha ez igy áll, abból még nem következik és részemről nem tudom elismerni, hogy ez chronieus deficit volna. {Helyeslés a jobboldalon) Mert nem fogunk mi évenkiat budapest-zimonyi vasutat építeni. (Ugy van! jobb/elöl) és nem fogunk más ily vállalato­kat sem létesíteni, melyek ily nagy költséggel járnak. (Helyeslés a jobboldalon.) De furcsán vagyunk mi ezzel a budapest­zimonyi vasúttal, ugy mint Jsok más kérdéssel is. Midőn szóba jött ezen vasút kiépítése, hány­szor lettünk figyelmeztetve a túloldalról — és kérem Eötvös Károly képviselő urat, hogy legyen szíves saját pártjának elnökét megkérdezni, vájjon nem voltunk-e kénytelenek sokszor türelemre kérni t, pártfeleit, mert a tárgyalások sokáig húzódtak és azon gyanúval illettettünk, hogy ezen vasutat is oda akarjuk adni úgy, mint a másikat, egy más társulatnak; most pedig, mi­dőn a vasút kiépítése folyamatban van és az ugy épül a mint azon oldalról kívánták, folyto­nosan azt hányjak szemünkre.^ hogy ez képezi deficitünk egyik kátforrását. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) De hogy tisztában legyünk ezen zimonyi vasúttal, melyet annyiszor szemünkre hánynak és szemünkre fognak talán hányni ezentúl is, méltóztassanak megengedni, hogy itt egy kis kitérést tegyek. (Halljuk!) Azt mondják, hogy 28 milliónyi terhet vál­lalt ezzel magára az állam; de ha akár Kikin­dáról, akár Szegedről vagy akár honnan indult volna ki a vasút, azt mindenesetre ki kellett volna építeni az ország határáig, vagy valamely társaságnak biztosítani a szükséges összeg kamat­ját ; s minthogy ez a költségesebb rész, melyen két vagy esetleg három nagy hid építendő a költségnek egy nagy része ez esetben is meg­lett volna. A költségnek azon része, mely ezen vonalnak Budapestig leendő építésére esik, alig teheti' többre 10 millió forintnál s hogy forgal­munk és különösen keleti forgalmunk élénkítésére ezen 10 millió forintot áldozzuk azért, hogy ön­állóan Budapestről induljon ki a vasút, azt for­galmi politikánk megérdemelte s ezen áldozatot szükséges volt meghozni, habár a jelen pillanat­ban terhes is. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A t. képviselő ur, midőn felszólalt, kérdést intézett hozzám, ho;:;y szeretné tudni; és reméli, hogy a minister a vita folyamán nyilatkozni fog az iránt, hogy az 1881-iki hiány mennyi lesz. T. ház! Most e perczben a t. képviselő ur kívánságának nem tehetek eleget és pedig egy igen egyszerű okból, azért, mert neki szabad ugyan a kezelési kimutatásokból és az évnegye­dekre terjedő részletekből következtetéseket vonni az egész évi deficitre nézve; nékem azonban ezen előterjesztésem alkalmával ilyen nem positiv dá­tumokkal nem szabad számolnom. Ha mon­dok egy összeget, kell hogy annak positiv alakja legyen. Ezen adatok jelenleg rendelkezésemre nem állanak, mert a kezelési kimutatások elég gyorsan elkészülnek ugyan, a mennyiben az évnegyed be­fejezését követő 20—25 napon az évnegyedi ki­mutatás már rendelkezésre áll; azonban ma ezen idő még nem telt le és ennélfogva nem terjeszt­hetem elő azokat és nem nyilatkozhatom a vár­ható deficit magassága iránt. A negyedik év­negyed eredményeiről tehát ma még pontos elő­terjesztést tenni nem lehet. De hiszem, hogy mivel a költségvetési vita január végén túl fog terjedni, talán még a pénzügyministeri költségvetés tár­gyalásánál lesz alkalmam a t. képviselő kérdésére válaszolni. Minthogy azonban ugy a kezelési ki­mutatások szerint, mint a rendelkezésre álló adatok szerint az eredmények ugy a kiadá­soknál, mint a bevételeknél kedvezők és a múlt évi eredményeket túl is haladják, nincs okom hinni, hogy az év végeredményei ne legyenek kielégítők. Csupán egyre nézve vagyok kénj^telen megjegyzést tenni, t. i. aszőlődézsmaváltságnál a jövedelem most is vissza fog maradni. Különben minderről csak akkor fogok nyilatkozni, midőn a kezelési kimutatások meglesznek. A t. képviselő áttért ezután az 1880-ik évi zárszámadás elemzésére és annak az előirányzat­tal való összehasonlítására s azt mondta, hogy midőn a pénzügyminister beterjesztette a költség­vetést, a hiány 18 millió volt, a pénzügyi bizottság­tárgyalásai folyamában felemelkedett 29 millióra, az állami zái számadás szerint pedig lett 42 millió. T. ház ! Ha ugy állna a dolog, kétségkívül aggasztó körülmény volna, hogy az előirányzat annyira eltérhet a zárszámadástól. Különben ezen kérdés az ellenzéki lapokban tárgyaltatott és me.r, is adatott a válasz. ' De összehasonlítás végett kénytelen vagyok megjegyezni itt is, hogy a törvényhozás áltaS megállapított hiány 19 millió 900,000 frt volt; a póthitelek, melyek megszavaztattak kitettek 10 milliót, ebből esett a tisza-szegedi és az in­ségi ügyekre 6 millió 600,000 frt, vasutakra utólag megszavaztatott 2 millió, egyéb póthite­lek 1.400,000 frt. Kétségtelenül nem kellemes dolog, de a leg­kellemetlenebb a pénzügyministerre nézve az, hogy a költségvetésen túl nagy összegek szavaz­tattak meg. De az akkor fenforgott körülmények közt, 1879. őszén nem lehetett tudni, hogy Sze­geden mily mérvű költekezések lesznek szttksége­, sek és hogy az inségi munkák mennyit fognak

Next

/
Oldalképek
Tartalom