Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-53

53. országos ülés febrnAr lí. 1882. 401 relmezik, hogy ne agy, a mint ezelőtt, az absolut rendszer alatt el volt readelve, stipendiumokra, hanem convictus felállítására, ugy a mint az alapítók által czéloztatik, használtassák fel. Ezen kivánalom ellen legfelebb is csak oly okokkal lehetne elő lépni, melyek ezen kívánalom teljesíthetlenségét kimutatnák és kimutatnák azt, hogy paedagogiai, tehát azon szempontból, mit magok az alapítók akartak, hogy t. i. ott nevelést és kiképzést nyerjenek bizonyos ifjak, hogy a convictus felállítása által ezen czél el nem érhető, mert részemről azt nem engedhetném meg, hogy a fölállításnak oly módja, mely meg van határozva az alapítók akaratában s a mely lehető, csak azért forgattassék föl, mert a kormány esetleg annál czélszerűbb felhasználási módot tudna javaslatba hozni. Ez a kérdés egyik oldala. De nem is erről van szó, mert hiszen maga a minister, a mint én felfogom azon álláspontra állott, hogy ő elfogadja a convictus felállításának, illetőleg visszaállításának eszméjét és csak arra az esetre akar fentartást tenni, ha az lehetetlennek és teljesen kivehetetíennek bizonyulna be. Én ezen fentartást fölöslegesnek, mert magában értetendőnek tartom; ha a convictus felállítása által az ä czél, mire az rendelve van, épen nem éretik el, például az anyagi eszközök elégtelensége miatt, a ministernek mindig jogában áll, sőt kötelessége ez iránt nyilatkozni és a ház jóváhagyását egy más czéiszerűnek bizonyulandó felhasználási módtól nem is fogja megtagadni. (Helyeslés balfelöl.) De a kérdés másik oldala vonatkozik arra, hogy minő jellegű legyen a convictus? És én itt kijelentem t. ház, hogy nem ismerem eléggé azon adatokat, melyek alapján erre nézve határozott és alapos véleményt lehetne formálni; de semmi körülmények közt sem fogadnám el a kérvényi bizottság véleményét, ha tudnám, hogy ennek a kérdésnek bármi tekintetben praejudikál; mert én sem hallgatólag, sem nyíltan nem akarok a kérdésnek praejudikálni; hanem ha már azt is el akarjuk itt határozni, ugy vizsgaltassék meg maguknak az alapítványi leveleknek tartalma és minden idevágó jelentős körülmények: és döntsünk mindezek tiszta ismerete mellett. Én abban az értelemben fogadom el, hogy az alapítványnak ezen természete fölött ezen határozati javaslatokban sem nyíltan, sem elrejtve semmi döntőleg nem foglaltatik. Egy előttem bizonyos és bizonyos az, hogy ezen alapítványok egyikében vagy másikában — nem tudom, mert az itt hallottak után ítélhetek, kizárólagos czélul vagy egyik czélul, az is van kitűzve, hogy ott protestánsok vagy más kitfelekezetuek katholikusokká neveltessenek; én azt igenis oly valaminek tartom, a melynek KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. II. KÖTET. kivitelére ma intézetet állítani lehetetlen és pedig lehetetlen nemcsak a törvény szempontjából, de összes viszonyaink és összes állapotunkon levő elvek szempontjából. Mióta Magyarországon megszűnt a domináns religio intézménye és mióta megszűnt az, a mi 48 előtt történt, hogy az uralkodó egyház érdekében térítgetések a kormány pártolása vagy legyezgetdse mellett folytathattak a kizárólagos uralkodó egyház számára, mióta ez megszűnt és remélem, senki sem vonja kétségbe, hogy ennek teljesen meg kellett szűnni, teljes lehetetlen, hogy a ház hallgatag vagy nyiltan egy olyan intézet felállításához helyeslését adja, a melynek elrejtve vagy nyiltan az is czéljául volna kitűzve, a mit az imént említettem. Reám nézve tökéletesen közömbös, ha némelyek e lehetetlenséget csak a törvények alapján, mások a korszellem alapján is vagy összes állapotaink alapját képező elvek és nézeteknél fogva is állítják : ennek törhetlen fentartása mellett én azt a nézetet — és ezt a nézetet fogom az egyéb analóg esetekre is alkalmazni — hogy magánalapítványok sérthetetlenek ; másrészt kimondom, hogy én soha nem fogok egy oly értelmű eldöntéshez hozzájárulni, a hol alapítványok jellege csak mellékesen érintve és nem nyilt .megvizsgálása után a tényállásnak, döntetik el. Azért én a kérvényi bizottság jelentéséhez csak abban az értelemben járulok, ha azon jellege az alapítványiak, a felállítandó intézetnek nincs abban a határozati javaslatban eídöiűve. A mi nem jelent annyit, hogy ha valamely határozott jelleg világosan kiderül — és azt hiszem, nincs ezen háznak csak egyetlen tagja is, ki másként vélekednék — hogy az ily módon bebizonyult tényállást loyalisan el ne ismerné. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha szólani senki nem kivan, szavazás előtt szórási jog még az előadó urat illeti. Berzeviczy Albert előadó: T. ház! A kérvényi bizottság határozati javaslatát tulajdonképen megtámadva nem látom, annálfogva anaak védelmére nem szólok s csupán csak az itt felhozott egyes állításokkal szemben legyen szabad egyszerűen arra utalnom, hogy itt ezen és más hasonló alapítványok jogi természetének megvizsgálásáról szó nincs. A kérvényi bizottság sem fogta fel a dolgot ugy; a kérvényi bizottság ezen alapítványnak mikénti kezelésére nézve tette meg indítványát, a mely ugy hiszem, a t. ház nézetével majdnem átalánosan találkozott. A mi azon egyesek részéről nyilvánított aggodalmat illeti, hogy az alapító oklevélben foglaltatnak oly dolgok, melyek a jelen törvények alapján kifejlett jogállapottal nem egyeztethetők meg, bátor vagyok újólag utalni a kérvényi bizottság javaslatára, a mely világosan kimondja, hogy 51