Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-52

52. orsxipos ülés fcbrnár 10. 1882. %(' } g ügyi. bizottság előterjesztésében foglaltatik. {He­lyeslés jobb felöl.) Hodossy Imre: T. ház! Mindinkább és inkább csökken bennem a remény arra nézve, hogy igazságszolgáltatásunk a jelen kormányzat alatt javíttassák és azért nagy önmegtagadásomba kerül már az, hogy ezen tárczának kérdéséhez hozzá szóljak, mert ha a remény nem buzdítja az embert a sikernek legalább némi részéhez, akkor igazán a cselekvés abban az irányban lehetetlen. Most sem szóltam volna, de mi­dőn látom, hogy ily kérdésnél oly kevés a részvétel, oly kevés tekintetre méltattatik az igazságügyminister meg a pénzügyi bizottság részéről, akkor valóban nem tudom megállani, hogy néhány szóval fel ne kérjem a t. ház figyel­mét ezen ügyre. {Halljuk!) Méltóztassanak meggondolni, mi van a pénz­ügyi bizottság jelentésében. A pénzügyi bizottság azt mondja, hog}^ maga is belátja azon súlyos helyzetet, melyben anyagi viszonyai és felszapo­rodott teendőinél íogva bírói karunk a vidéken van. Tehát kimondja a pénzügyi bizottság és elismeri az igazságügy minister is, hogy bíráink a vidéken súlyos anyagi helyzetben vannak. Ezzel ki van mondva, hogy igazságszolgáltatá­sunk legnagyobb részének kezelése oly bíráknál van, kiknek anyagi helyzete súlyos. Ha ez az igazságügyministert nem indítja arra, hogy mé­lyebben kutassa az okokat, melyeknél fogva igazságszolgáltatásunk állapotai ma már olyanok, milyeneknek maga is kénytelen elismerni s hogy gondoskodjék módokról, hogy ezen állapotokon változtasson, akkor nem tudom, hogy mi és miképen lesz képes kimozdítani igazságügyi kormányunkat azon nyugalomból, melyiyel azon panaszokat és állapotokat nézi. Azt hiszem, hogy azon jelenséggel szemben, a mit látunk, ugy a pénzügyi bizottságnak, valamint a t. háznak feladata lehetetlen, hogy az legyen: igaz mindez, de mi nem teszünk semmit. {Igaz! Ugy van!) A legkevesebb, a mit a t. ház tehet., az, hogy mél­tányolva azon megdöbbentő tényt, mely előttünk fekszik s a melyet elismerünk,, hívjuk fel az igazság­ügyi ministert arra, hogy e tényt maga is tekin­tetbe véve, terjeszsze a ház elé azon módokat, melyek által ezen állapoton segíteni lehet. (Ife­lyeslés.) Mert így nem hagyhatjuk tovább Magyar­ország igazságszolgáltatását, hogy magunk el­ismerjük, hogy azt oly birák kezelik, a kik vagyoni viszonyaiknál fogva súlyos helyzetben vannak. {Igaz! Ugy van!) Én ennélfogva kérem a t. házat, hogy ha már ma nem méltóztatnak többet tenni, méltóz­tassék legalább felhívni az igazságügyministert, hogy eme tekintetből a legrövidebb idő alatt megfelelő javaslatokat tegyen a háznak. {He­lyeslések.) KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. II. KÖTET. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék ezen indítványt írásban beadni. Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! A tárgy, mely jelenleg tanácskozás alatt van, mindenesetre a fontosabbak közé tartozik, sőt tekintve a vidéki birák helyzetét, olyan, mely mély és beható gondolkodást és tárgyalást igényel. Nem zárkózom én el azon okok elől, melyeket az előttem szólott t. képviselő ur fel­hozott, de másrészről a nélkül, hogy a helybeli viszonyok kellőleg figyelembe vétetnének, a lak­bér-illetményeknek átalános felemelését indít­ványba hozni oly időszakban, midőn a birák fizetéseinek felemelése által ugy is többek sorsa javul, időszerűnek nem tarthatom. Nem csak igazságügyi motívumok és érdekek azok, mik a pénzügyi bizottságot vezetik, hanem indokok, mik financiális állapotainkban gyökereznek. De én ugy vagyok meggyőződve, hogy ezen segíteni kell és szándékom is ez iránt jövőre — termé­szetesen egyetértve azon faktorokkal, melyek illetékes befolyását mellőzni nem lehet, t. i. az illető elnökökkel a helybeli viszonyokra nézve és a pénzügyministernek hozzájárulásával — az intézkedéseket annak idején a budget alkalmá­val a ház elé terjeszteni. Jelenleg kérem, hogy ezeu kérdés további tárgyalását mellőzve, méltóztassék a pénzügyi bizottság jelentését elfogadni. {He­lyeslések.) És miután már felszólaltam, még csak egy tárgyra akarok reflektálni. Némelyeknek azon aggodalmuk van, hogy a birák fizetésének fel­emelése, mely törvény által van megállapítva, a költségvetésben pótléknak neveztetik, a fizetés­nek kiegészítő részét nem képezi. Pótléknak neveztetik, első izben a könnyebb leszámolás tekintetéből, másodszor, hogy a ház világosabban lássa, hogy mi lesz az eredményea fizetés felemelésé­nek ; de az valóságos fizetésfelemelés, a mely nem működési pótlék, hanem fizetési emelés, a mely az illetőnek annak idején nyugdíjába be fog számíttatni. Miután ebben a kérdésben némi kételyek merültek föl, én a pénzügymmister urat fölkértem, hogy értesítse az adóhivatalokat, hogy vonják le az illető díjakat", én ezt elintézett, ezt kétségbe nem vonható kérdésnek tartom s kérem a t. házat, hogy ezt tudomásul venni méltóztassék. {Helyeslés jobbfelöl.) Szilágyi Dezső: T. ház! A ki az igazság­ügyminister urnak nyilatkozatát most végig hallgatta, az előtt teljesen megmagyarázhatlan marad, hogy ilyen nyilatkozattal a pénzügyi bizottság véleményének elfogadását, miképen indítványozhatja az igazságügyminister ur. Első tévedése az igazságügyminister urnak az, mikor ugy nyilatkozott, hogy a birák és ügyészek kérését a pénzügyi bizottság nemcsak igazságügyi motívumokból, hanem pénzügyi 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom