Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.
Ülésnapok - 1881-50
318 50 országos ttlé« február 8- 1882. valamely darabot adnak-e akár Parisban, akár Bécsben, akár másutt, hanem csupán az, vájjon azon sziumú' az erkölcsöknek nem káros, nem ártalmas-e? (Ugy van! a szélső baloldalon.) Es adnák bár az erkölcstelen színmüvet a világ minden fővárosában, én részemről azt Magyarország fővárosában megtűrni nem fognám. (Helyeslés a szélső' balon.) Különben engedje meg a t. belügyminister ur, hogy arra figyelmeztessem, hogy Berlinben példáid nem minden darabot szabad adni, a mit itten adnak. Berlinben és Németország más városaiban, sőt Franciaországban is valahára felébredtek arra, bogy az erkölcsök pusztítását tovább tíírni nem lehet és közelebb magában Parisban egy hírlapot erkölcstelen czikk miatt egyenesen a bíróság elé állítottak és a bíróság azt el is marasztalta. (Ügy van! a szélső balon.) Vagyok uraim oly barátja a szabadságnak, mint bárki más, de az erkölcstelenség szabadságát, soha nem pártoltam. (Átalános élénk helyeslés.) E-s annáifogva ismételve felkérem a t. belügyruinister urat, hogy a nemzet ezen fontos ügyére, ezen drága kincsére, az erkölcsiségre különös figyelmet fordítani méltóztassék. (Átalános élénk helyeslés.) Ezúttal csak egyszerűen felhívom és felkérem, de ha e felszólításnak sem lenne sikere, kötelességemnek fogom tartani, hogy a t. házat más intézkedés tételére felhívjam, mert el vagyok határozva nem tűrni, hogy Magyarországon a közszemérem, a közerkölcsiség bármely jogezím alatt lábbal tiporta ssék, (Átalános élénk helyeslés.) bogy az, a mi nézetem szerint ezen ország jövőjének feltételét képezi, haszontalan kufárok kedvéért megmételyeztessék. (Átalános élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, felteszem a kérdést szavazásra. (Halljuk!) A költségvetés általánosságban el lévén fogadva, felteszem azon kérdési, elfogadja-e a ház a személyi járandóságok czímén összesen 284,990 frttal és dologi kiadások czímén összesen 33,010 frttal, együtt 318,000 frttal előirányzott összeget ? (É elkiált ások: Elfogadjuk!) A báz elfogadja. Rakovszky István, a pénzügyi bizottság előadója: Kérem a t. házat, méltóztassék ugy. mini más alkalomkor is történt, kimondani, hogy ezen tétel átalányképen szavaztassák meg. (Helyeslés.) Elnök: Á pénzügyi bizottság előadója ezen tételt átalányképen kívánja megszavaztatni, bogy a virement meglegyen. Elfogadja a tisztelt ház? (Felkiáltások: Elfogadjuk !) El fogad tátik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Országos levéltár. Rendes kiadások: XV. fejezet 2, ez ím. Rennts bevételek: V. fejezet 2. czím, Személyi járandóságok összesen 27,350 frt, dologi kiadások 4,050 frt, együtt 31,400 frt. Elnök: Az országos levéltárra kiadásképen megszavaztatik összesen 31,400 frt. Tibád Antal jegyző (olvassa): Bevétel 4,005 frt. Elnök : Bevétel czímén 4,005 forint megszavaztatik. (Helyeslés.) Tibád Antal jegyző (olvassa)'. Megyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásai. Rendes kiadások: XV. fejezet 3. czím. Kiadás: 4.600,000 frt. Elnök : A megyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaira megszavaztatik 4 millió 600,000 frt. Tibád Antal jegyző (olvassa): Főispánok és a budapesti főpolgármester fizetései. Rendes kiadások: XV. fejezet, 4-ik czím. Kiadások §43,500 frt. Orbán Balázs: Tisztelt ház! A pénzügyi bizottság, sőt maga a kormány is önfeledett perczeiben hangoztatni jónak látta a takarékosságnak a, mi viszonyaink közt nagyon is indokolt szükségességét. A baj az, hogy megállapodnak az elvi meghatározásnál, az életbe való átvitelt és gyakorlati alkalmazást még csak meg sem kísérlik. Kétségtelenül megnehezíti ezt önök merev pártállása s azon hamis okoskodásuk, mely szerint a közösügyes kiadásokat valami órintheílen szentségnek tekintik s nemhogy azoknál a lehető megtakarításokat megkisérlenék, hanem nem lehet a közös kormánynak s főleg a közös kadügyminisier urnak olyan kívánsága és olyan szeszélye, melynek kielégítésére önök a sok milliókra menő póthiteleket egész készséggel meg ne szavaztatnák jól bedressirozott delegátiójuk által. Kern kívánok én most a kiegyezés határvonalait túlhaladó közösügyes pazarlásokról szólani, hanem csak belügyi kiadásainkra s különösen a belügyér ur költségvetésének egy tételére, szorítkozom, a mely a megtakarítások eszközlésére igen alkalmasnak mutatkozik s ez a főispánok fizetésére előirányzóit 243,500 frt, a mely összeg egészen megtakarítható lenne a nélkül, hogy abból a közigazgatási szervezetben a legkisebb fennakadás adná elő magát. Én e tárgyban már szerencsés voltam egy korábbi költségvetés tárgyalásakor nézeteimet és érveimet előadni. Akkor én a mai főispánokat az állam rcgyenélőmek és drágán megfizetett édes mit nem tevés példányképeinek neveztem. Ma sem áll másképen, mert a főispánok valódi ötödik kerekei a megszorított és jogaiból kiforgatott megyei önkoraiány zárnak. Van olyan főispán, a ki évekig megyéje felé se néz, legfölebb a képviselő-választásokkor ad nagyon is
