Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-47

2G2 47- országa ülés janmár 26. 1882. perczben e kötelesség vár ránk. T. ház, midőn az udvartartási költségek megszavazása kéretik tőlünk, kötelességünk volna igenis azon nyomasztó körülmények;;ek figyelembe vétele következtében, melybe a közösügyek és Tisza Kálmán urnak (Derültség a jobboldalon) nemzetellenes politikája taszította a népet, kötelességünk volna igenis a körülményekhez képest határozni azon összeg felett, melyet az udvartartási költségek fejében a folyó 1882-ik évre megszavazott az ország­gyűlési többség. Miután azonban t. ház a jog­tiprás nagymestere, Tisza Kálmán ministerelnök [Elénk, hosszantartó derültség, nevetés) az 1879. évben a jelenlegihez hasonló engedelmes többsége által alkottatott egy törvényt, a XLIII. törvényt. mely határozottan kimondja, hogy az udvartartási költségek az 1880. év jamtór 1-től, 1889. deczember 31-ig 4 650,000 írtban állapittatnak meg — minthogy tehát e törvény a jelen tör­vényhozó test tagjait megfosztja azon jogtól, hogy határozhassanak a királyi udvartartás költségei­nek mennyisége fölött: a jelen körülmények közt alig lehet más teendője az országgyűlésnek, mint megkérni Ő Felségét, hogy a 4.650,000 írtból 1 milliót a nemzet rendelkezése alá vissza ajándé­kozni méltóztassék. E czél elérhetése szempontjá­ból következő javaslatot vagyok báíor a t. ház elé terjeszteni: utasittaíik a kormány, ho^y tekin­tettel az ország szomorú pénzügyi állapotára s a népnek mindinkább terjedő elszegényedésére, kérje meg király ő Felségét, hogy udvartartási költségeiből 1 milliót elengedni méltóztassék. Kérem a t. házat határozati javaslatom elfogadá­sára. i)űka Ferencz jegyző (olvassa a határo­zati javaslatot). Mukics Ernő: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy az előttem szólt t. képviselőtársammal nem lehetek egy véleményben. (Helyeslés jobbfelöl.) En az ö határozati javaslatát határozottan vissza­utasítom. Mert mig egyfelől nem tartom alkot­mányos szempontból correctnek azt az eljárást, azon módot, melyet Ő a civillista leszállítására ajánl: addig másfelől nem tudom megegyeztetni ez eljárást a nemzet méltóságával sem, (Ügy van! jobbfelöl) hogy t. i. azt, a mit a nemzet egykor nagylelkűen egyik kezével odaadott, azt most a másik kezével alamizsna gyanánt visszavegye. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert engedjen meg nekem t. barátom, bármi színt adjon a dolognak, azon határozati javaslat, melyet az imént beterjesztett, az alamizsna jellegét viseli magán, a mit egyesek igénybe vehetnek ugyan — megengedem, de egy önérzetes nemzet soha, még a koronával is szemben, beesérzetének sérelme s önmegalázta­tása nélkül. (Általános élénk helyeslés.) Tudjuk mindannyian és t. képviselőtársam is elismeri, hogy a civillistának megállapítása | a törvényhozás jogkörébe tartozik. A törvény­i hozásnak joga van azt megállapítani, felemelni, vagy leszállítani, tetszése szerint, tehát nem kunyorálás és kérelem utján, hanem törvény által. (ügy van! a szélső baljelöl.) Azonban t. ház. ezen nyilatkozatom által korántsem akarom beismerni, mintha a civiilistá­nak ily mérvben való emelését helyeselném. Legyenek róla megyőződve. hogy ha a civillis­tának érdemleges tárgyalása most volna szőnye­gen : én lennék egyike azoknak, a kik annak leszállítását szorgalmaznák, nem esak egy millió­val, hanem ennél jóval többel; mert véleményem szerint is az udvar fényűzése és az udvar dotá­tiója, valamint a nemzet nyomasztó helyzete közt nincsen semmi összhang. (Helyeslés a szélső balon.) Ennyit kívántam a határozati javaslatra nézve megjegyezni. Én annak elfogadásához nem járulhatok. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Helfy Ignácz: T. ház Ahhoz a kérdéshez, hogy valamivel kisebb, vagy nagyobb legyen-e a civillista: e perczben nem szólok, mert igaza van Mukics Ernő t. képviselőtársamnak, hogy e kérdés nincs és nem is lehet ez időszerűit szőnyegen. Engedje meg azonban a t. képviselő­ház, hogy én ne az összegre magára, hanem inkább arra nézve mondjam el véleményemet, hogy mire szánja tulajdonképen a képviselőház ezt az összeget. Nem sokalnám ezt az összeget t. ház, még a jelen nyomorúságos pénzviszonyok közt sem a magyar királyi udvar fentartására, sőt, ha kellene, még ezen összeget is hajlandó volnék valamivel megtoldani, ha azt a czéit lát­nám elérve, a mire ez az összeg szánva van. (Halljuk! Halljuk!) Engedjen meg azonban a t. képviselőház az őszinteségért, de mi nem a magyar királynak adjuk a civillistát, {ügy van! a szélső baloldalon) mi az osztrák császárnak adunk 4.650,000 frtot. {ügy van! balfelöl. Fel­kiáltások jobbjelöl: Nem áll!) Ez az összeg, t. ház, rengeteg. En nem csak ezt sokallom, de sokailnám még azt is, a mi ennek fele, vagy csak tized­része volna, (ügy van! a szélső baloldalon.) 0 Felsége koronkint el-el látogat Magyar­országba. Elmegy Gödöllőre épen ugy, mint a nagybirtokosok, a kik némelykor nyaralójukba elmennek. (Ugy van! a szélső balfelöl.) Ez villája neki, ott tölt egy pár napot, vagy kivételképen néhány hetet, de Magyarország fővárosában a magyar királynak székhelye nem létezik. Nem létezik Magyarországra nézve, de még kevésbbé létezik a külföldre nézve, (ügy van! a szélső balfelöl) Nagy monarchiában élünk t. ház, össze­köttetésben áll ez a nagy monarchia és annak fejedelme a világ valamennyi fejedelmével. Járnak­kelnek e fejedelmek, eljönnek ezek hozzánk, megjelennek nálunk a nagyhatalmak küldöttei. Ezek mind Bécsben fogadtatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom