Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-46

46. országos iiäés jaanár 25. -1882. 259 vetnem, a melyen most állok; a nemzet hatalma- | hoz fordulnék, kérve megfékezését azoknak, a kik a magyar elemet Magyarországon, bármely kéteseit ürügy alatt elnyomással fenyegetik, de én itt mást látok, látom a szász atyafiaknak által ok sem tagadható átalánosan ismert speculativ élelmességét, melynél fogva megragadnak minden alkalmat vagyonuk szaporítására; s minthogy itt kedvező alkalom kínálkozott egyfelől a korlátolt míveltségű lakosok elszigeteltségében, Brassó város ftnhatósága alá kényszerített politikai helyzetében, másfelől az erdélyi birtokviszonyok rendezetlenségéből származott zavarban, elősegítve az absolut kormányzás részükre kedvezőbb korszaka, később az alkotmányos kormány mulasztásában, megragadták az alkalmat czéljuk kivitelére: igy keletkezett a hosszas viszály, a mely a hét falu fennállását még ma is veszélylyel fenyegeti. Az 1871. törvényhozás felismerte a bajt s az LHI. t.-cz. 82. §-ában orvoslását kilátásba helyezte. Ezen intézkedése a törvényhozásnak egy időre eloszlatta a lakosok aggodalmát, de azóta ez irányban semmi sem történvén, természetes következés az: hogy Brassó város czélját elérhetőnek hiszi_, a hét falu lakosai pedig önfentartásuk felől kétségbe esve, kivándorlás eszméjével foglalkoznak. Ugy hiszem, hogy ezen ügynek, melyben a szenvedő fél nem a német elem, ily hosszas függőben tartása is czáfolatul szolgál azon vádakra, melyet a német lapok ellenünk emelnek, sőt kormányaink és közegeinek mivel sem indokolható kíméletes magatartása épen ellenkezőt bizonyít. Igyekeztem a Brassó város és érdekelt hét község közti viszálynak eredetét s történetét a lehető legszelídebb formában feltüntetni. Az a népcsoport, mely annyi század lefolyása alatt elszigeteltségében is megtartotta a haza és nemzet iránti ragaszkodását, végelkeseredésében ma is bizalommal fordul a nemzethez és kormányához, figyelmet támogatást vár és igazságot kér! T. ház! Azon kedvező esetben is, ha a két fél között a béke teljesen helyre lenne állva — kötelességünk lenne felhívni a kormányt arra, hogy a ház határozatát teljesítse — annyival inkább, mert a számtalan panaszok ellenkezőről győznek meg, — ha a legszelídebb formában is — kötelességünk felhívni a kormányt, hogy e sajnos állapotnak végleges megszüntetésére szükséges intézkedést megtenni tovább ne késsék. E czélból a következő interpellátiót intézem a t. igazságügyi és belügyi minister urakhoz. Interpellátió az igazságügyi és a belügyi minister urakhoz: 1. A képviselőháznak 1871-ben hozott határozata folytán teljesen Undokok feltevés, hogy az igazságügyi ministerium 10 év lefolyása alatt, a brassómegyei Hosszúfalu s társközségek birtokviszonya jogi természetét kimerítőleg tanulmányozta s ma már azon kedvező helyzetben van, hogy 1871. évi LIII t.-cz. 82. §ának megfelelhet. Tisztelettel kérdem az igazságügyminister urat: szándékozik-e a brassómegyei Hosszúfalú s társközségek birtokviszonyát, rendező törvényjavaslatát mielébb a ház elé terjeszteni? 2. Kétségbe nem vonható tény : hogy Brassó város a Hosszúfaluval s társközségekkel folytatott perben az 1500-ban létre jött politikai kapcsot jogalapul használta fel, — kétségtelen az is, hogy a hosszas perlekedés a két fél között bizalmatlanságot és idegenedéit okozott, minek a közügyekre s még inkább az érdekelt községek nyugalmára káros hatása lesz — mindaddig, a mig a politikai kapocs fentartatik. Tisztelettel kérdem a t. belügyminister urat: ezen körülményben nem lát-e elég okot arra, hogy a közügy és polgári nyugalom érdekében Hosszúfalu és a társközségek közigazgatásilag Háromszék megyéhez csatoltassanak? Elnök: Ezen interpellátió kíadatik az igazságügyi és belügyi minister uraknak. A mai ülésnek egyéb tárgya nem lévén, a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésnek napirendje pedig meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (Áz ülés végződik d. u. 2 óra 5 perczkor.) 33*