Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-36

36, orsüágos fllés janaár 12- ISS2 rz mint a minőt a magyar korona országai saját | erejükből huzamosan elviselni nem lesznek képesek, hét év alatt nyolczadfél, sőt ha a póthiteleket is hozzászámítjuk, kerek számban nyolcz millió frttal növekedett! Nézzük és hasonlítsuk egybe összes kiadásainkat, melyekben az előbbi tételek is benfoglaltatnak. 1875-ben összes kiadásaink tettek 238.500,971 frtot, 1880-ban 289.648,835 frtot, 1882-re pedig a pénzügyi bizottság előirányoz 325.656,881 frtot, a mi annyit tesz, hogy 1875-tol 1880-ig kiadásaink kerek számban 51 millió forinttal növekedtek, 1882-ben pedig 85 millió forinttal fogják meghaladni az 1875-dik évi kiadásokat. Mily rohamos növekedés! Öt év alatt 51, két év alatt 36, hét év alatt 87 millióval több kiadás. Ezen hiteles adatok nyomán felmutatott számtételekből kitűnik, hogy daczára jövedelmeink szaporodásának, daczára azon nagy adóemelésnek, melyeket csakis azon hitben és reményben szavazott meg a törvényhozás, resignátióval visel az ország, hogy ezek által államháztartásunk egyensúlya helyre fog állíttatni, mondom, daczára mindezen hazafias készségnek, szomorúan kell megállapítanunk azt, hogy nemcsak kiadásaink és bevételeink közt az egyensúly helyreállítva nincsen, ellenkezőleg az évi hiányok rendszeresek lettek és 1877 óta nagyban ismét növekednek. Vizsgáljuk és hasonlítsuk össze ezen hiányokat is: 1875-ben a tényleges hiány tett 39.718,960 frtot 1876-ban az akkori kormány minden tagjának valóban egymással versenyző takarékossága mellett leszállt már 31.260,933 frtra, 1877-ben: midőn az új adók jövedelmezni és a kormány erélyes takarékosságának hatása már nyilvánulni kezdett, leszállt 26.451,033 frtra. 1878-ban: szerencsétlen keleti politikánk folytán egyszerre felszökött 58.924,721 frtra. 1879-ben: a behozott újabb adók daczára fenmaradt 37.259,929 frton. 1880-ban ismét növekedett 41.963,574 frtra. 1881-re és 1882-re még biztosan nem állapíthatom meg az évi hiányt, de hogy mint a múlt évek mindegyikében, ugy ezekben is jóval túl fogja haladni az előirányzott összeget, azt kétségben vonni nem lehet. Ennyi hiányokat évenkint fedezni kellett s mert az ország saját erejéből ezt tenni képes nem volt, kénytelenittetett az államkölcsönökhöz folyamodni, melyeknek terhei 1875 óta óriási mérvben növekedtek. A mint ez a következő összehasonlításból kitűnik: 1875-ben az állam minden tartozásai után járó kamatok, járulékok, törlesztések és kezelési költségek fejében fizetett 72.871,713 frtot, 1880-ban ugyané czélra már fizettünk 100.535,408 frtot, többlet27.663,695 frt. 1882-re már ugyan-e czélra szükségeltetik 107.235,583 frt, tehát ismét plus: 6.700.175 frt. Összes többlet: 34.363.870 frt. E szerint hét év alatt ebbeli terheink növekedtek kerekszámban 34 millió 363 ezer frttal. Összefoglalva mindezen összehasonlításokat, kitűnik : 1. hogy a közös költségek után reánk eső hányad 1875—80-ig: 4.466,000 forinttal növekedett, 1882-ben pedig fel fog emelkedni: 37.856,181 frtra, s igy a többlet: 7.826,008 frt. 2. Összes kiadásaink 1875-től 1880-ig növekedtek 51 millióval. 1882-ben pedig 31 millióval és igy összesen növekedni fognak: 82 millió 500,000 frttal. 3. Hogy bevételeink tetemes növekedésének daczára évi hiányunk 1875-ben: 39.718,916 frt volt, 1880-ban 41.963,574 frt volt és igy 2.000,000 frttal növekedett; végre 4. hogy ezen évi hiány, daczára az újabb adóztatásnak és jövedelmeink szaporításának, állandó rendszere maradt és a jövő években is maradni fog. Ez, t. ház, mai államháztartásunknak szomorú, de hü képe, ez pénzügyi viszonyainknak kritikus helyzete, melyeknek felderítése utáu, kisértse meg bárki e viszonyokat bármiként mesterkélve magyarázgatni, takargatni, vagy szépíteni, azt a tényleges igazságot ugyan nem fogja elmagyarázni soha, hogy a zárszámadások és legújabb előirányzatok adatainak nyomán kimutatott milliókkal több teher nyomja Magyarország népeinek vállait ma, mint nyomta hét év előtt; {Igazi a baloldalon) hogy daczára fokozódva tetemesen növelt megadóztatásunknak, szaporított jövedelmeinknek és annyi mindenféle áldozatainknak, 1880-diki deficitünk nagyobb, vagy legalább akkora lesz, mint volt 1875-ben; (Igaz! a baloldalon) valamint azon keserves igazságot se magyarázgathatja és takargathatja el, hogy e terhek nem könnyebbülnek, de egy mákszemnyit se könnyebbülhetnek az által, ha azokat különféle czímek alá soroljuk, másként csoportosítjuk, majd a rendesek, majd a rendkívüliek, jövedelmeket nem — vagy alig hajtó beruházások közé iktatjuk; mert ezen terhek, bármint nevezzük is el őket, mind és mindig csak Magyarország népeinek vállaira nehezednek, fedezetöket ezektől követelik s mivel erre a nép saját erejéből már absolute nem képes, oda kényszerítik az államot, hogy kiadásainknak fedezhetésére folyvást újabb és újabb kölcsönöket szedjen és ezeknek kamatjaival a közterheket mindinkább növeszsze. Igy ment ez évek óta s legújabban, különösen 1878-tól fogva rohamosan folyvást; s igy fog ez menni — mig mehet — ezután is mindig, hacsak államháztartásunknak berendezését egyszerűsítve, gyökeresen meg nem változtathatjuk, kiadásainkat szigorú, minden irányban kifejtendő takarékossággal a lehetőségig nem apasztjuk és az ilyen szigorú leszámolás