Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-10

64 10. országos fiiéi október 13. 1881. De hogy a pazarlás örvényéből kibonta­kozhassunk, nézetem szerint két ut áll előttünk. Az egyik a közös hadsereg eltörlése (Ugy van! Helyes! a szélső haloldalon) és a véderőnek csakis a védelem szükségletéig való rendszeresítése magyar nemzeti hadsereg megteremtése által, mely a magyar alkotmányra esküdjék meg. E helyen én a közös hadseregnek Ma­gyarországban viselt dolgait érinteni nem kívá­nom. Mert nem akarom, hogy a fájdalomnak olyan húrjai rezdüljenek meg, melyek ezen kér­désnek tárgyilagos elemezését megakadályozzák. Pusztán utalok arra, hogy Magyarországon a közös hadsereg iránt sympathia soha nem volt és soha nem is lesz. {ügy van! a szélsb' bal­oldalon.) A legutóbbi hadgyakorlatok fényesen igazolták — és igy nem szükséges, hogy a múlt példáira, Mária Therésia idejére vagy az 1848/49-ki szabadságharca történelmének lapjaira hivatkozzam, — hogy a magyar nemzet fiainak nem kell éveken át kaszárnyákban időzniök s német eommandóra szokniok, hogy jó, begya­korlott katonákká legyenek. A nemzeti önállóság s a szeretett haza védelmeért sikra szálló lelke­sedés mindig hősöket teremtett, mig az idegen érdekek szolgálata csak Solferinokat és König­grätzeket, A közös hadsereg eltörlése és a magyar védelmi erőnek önálló rendezése — hitem sze­rint — jelenleg, Európa békés helyzetében, keresztülvihető. Hiszen három császári ajak biz­tosítja a világot, hogy Európában béke van. Önálló magyar hadsereg felállítása és ennek egyedül a védelem szükségletére, tehát a leg­kisebb mérvre való leszállításával talán nem menekülünk meg egyszerre a súlyos államter­hektől, de legalább lassankint be fognak hegedni a 14 éve uralmas párt által ütött sebek. A második ut az államhatalom deeentrali­zátiója. Tény, hogy 1848 előtt, midőn Kossuth Lajos örök igazságot hirdető elveivel, melyekkel a megyei rendszert védelmezni, fejleszteni és népképviseleti alapra fektetni kívánta, a hon­szerelemtől ihletett Szalay László, Eötvös József és több más akkor ifjú erő, a költészet hevétől elragadtatva, az összpontosítási kormányformát tűzték ki reformtörekvéseik czéljául; de e kormányforma mellett ők is sarkelvül vallották azt, hogy az összpontosított hatalom élén füg­getlen nemzeti kormány álljon, nem pedig a közös­ügy vontató kötelén burczolt hazánknak felfelé minden szolgálatra kész kormánya. (Helyeslés a szélső' baloldalon.) En hazánkat rendőrállamnak tudni nem akarom, én az állammá társasulást a jogvéde­lemért és ennek alapján tekintem létesültnek. A kormányt nem a hatalom határtalanságának, hanem azon közegnek tartom, mely a jog alapján áll; s határozottan megkülönböztetem az imperiumot a jurisdictiótól. Ezen az alapon óhajtandónak tartom állami intézményeink egyszerűsítését, Sok alkalmunk van látni, hogy a 14 éve kormányzó párt által létesített törvények mester­kélt összekuszáltsága végeredményében inkább a kiszivattyuzás rendszerére vezet. Ha törvényeink a gyakorlati élet követelményeinek megfelelnek, a bizalom a törvényhozás iránt ismét fel fog támadni a népben s eloszlik azon nagy baj, melyet törvénykezésünk és közigazgatásunk bo­nyodalma és az e bonyadalmakban burjánzó corruptio okoz. A jogszolgáltatást keresők nem fognak aggódni azon, hogy az államközegeknél igazság helyett törvénytelenségre bukkannak. Teljesen való, hogy minél kiterjedtebb a kormány­hatalom, annál inkább növekszik a kormány­zottak közönye a közügyek iránt. Ezt a példát mutatták a rómaiak a császárok alatt, ezt mutatta Francziaország azelőtt és mutatja most Németország és ezt mutatja ha­zánk is. Ezek érintése után a jurisdictióra nézve elvem az, hogy ott, a hol tényleges törvények megsértése fordul elő, csak a biró ítélhet, legyen az aztán akár magán, akár közjogi kérdés. E nézetemet támogatja a belga alkotmány 94-ik czikke, mely szerint a birói hatáskör és illeté­kesség kiterjed minden peres kérdésre, legyen az akár magán, akár közjogi természetű, és a sza­bályok csak annyiban vehetők figyelembe, a mennyiben nem ellenkeznek a törvénynyel. Egy­szerű, gyors és olcsó igazságszolgáltatástakarok tehát, a másod bíróságok decentralisatiójával, az elhelyezési és kinevezési módozatok átalakításá­val és az írásbeli rendszer eltörlésével akként, hogy a birói alkalmazásnál a közbizalomnak tért adva, a birói elmozdíthatlanság és függet­lenség kimondása mellett szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság alapján az esküdtszéki intézmény léptettessék életbe. Az imperiumra nézve hazán­kat a mai rendőri állam helyzetéből kiemelendő­uek tartom. A valóságos önkormányzat meg­teremtésével minden egyes állampolgárt, a köz­állami érdekek szavatosává tenni és az önfenn­tartás érzékéből kifejlett alkotmányos tényező­ket, a valódi népképviselet utján saját erőink nevelésére erősíteni kívánom. A megyei gyűléseket a virilis systema el­törlésével, a valódi önkormányzat helyreállításával nem tekintem egyedül administrativ összejövetelek­nek, hanem a politikai és közérdekű tárgyakra nézve a közvélemény megérleíőjének és a hazai értelmiség akarata nyilvánítójának, mely saját, önválasztotta és a törvényben meghatározott képességű tisztviselőjének a közigazgatás minden ágazatában utasítást ad és eljárásáról számot

Next

/
Oldalképek
Tartalom