Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-24

ű)gQ 24 országos ülós i az eredeti szöveget elfogadni, igen vagy nem ? {Elfogadjuk.') Azt hiszem, kijelenthetem, hogy ez is elfogadtatik és igy Steinacker képviselő ur­nák erre vonatkozó módosítása is elesik. A harmadik bekezdésre vonatkozólag szin­tén van egy módosítása Steinacker képviselő urnák, ugyanis a harmadik bekezdés ezen szavai helyett: „mindkét szerződő fél" azt kívánja té­tetni : a szerződő felek mindegyikének polgárai a kik" stb. a mint a szövegben van. A kérdés tehát az lesz, elfogadja-e a ház ezen bekezdést a bizottság szövegezése szerint igen, vagy nem ? Ha az elfogadtatik, akkor természetesen elesik Steinacker Ödön képviselő nr módosítása. Kér­dem tehát, méltóztatik-e a bizottság szövegezé­sét, a harmadik bekezdésre is elfogadni igen, vagy nem? (Elfogadjuk!) A t. ház elfogadja. Péchy Jenő jegyző (olvassa az V-ik czikket). Elnök: Miutáne czikkre észrevétel nincsen, azt hiszem kijelenthetem, hogy az 5-ik czikk elfogadtatott. Péchy Jenő jegyző (olvassaa Vl-ikczikket.) Steinacker Ödön: T. ház! Ezen czikkkez is módosítványt adok be s megjegyzem, hogy midőn ezen módosítványt ajánlom, annak egy­szerű felolvasása természeten nem mutatja az indítványnak raisonját, mert én csak azon szava­kat vettem fel a módosítványba a melyekre ok­vetlenül szükség van s így a módosítás megbirá­lásánál, hogy vájjon az alapos-e, az egész tételt meg kell ítélni. Én részemről azt merem állítani, hogy az szükséges. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítás. Duka Ferencz jegyző (olvassa): „Indít­vány a 6-ik czikk első bekezdésére nézve. Az első bekezdés 3-ik sorában „a kölcsönösen men­tesek lesznek" szavak a bekezdés végére teen­dők és pedig „kölcsönösen mentesítendők" szöve­gezéssel. Baross Gábor előadó; T. ház! Lényeges külömbség van a közt, a mit a t. képviselő ur javasol és a közt, a mi itten a szövegben mon­datik. Az ugyanis a mi itten mondatik, hogy „kölcsönösen mentesek lesznek" megfelel a franczia szövegnek is, a másik azonban, a mit a t. képviselő ur mond, t. i. „mentesítendők lesznek" olyan kifejezés, mely a rendelkezés intentiójának nem felel meg, másfelől más magyarázatot is engedne. Én kérem a t. házat, hogy a bizottság szöve­gezését fogadja el, mely a franczia szövegezésnek is, de a czélzott rendelkezésnek is megfelel. Elnök: A YJ'^ cz ikk első bekezdésére nézve Steinacker Ödön képviselő ur egy módo­sítványt adott be, mely szerint a Vl-ik czikk 3-ik sorában előforduló ezen szavakat: „kölesö- I nősen mentesítendők lesznek" kihagyatni és az | első bekezdés végére ezen szavakat „kölcsönösen I >ez?mber 5. 1881. mentesítendők" tétetni kívánja. A kérdés az lesz : elfogadja-e a ház a VI. czikket a bizottság szövege­zése szerint, igen vagy nem? Ha az elfogadta­tik, akkor Steinacker Ödön képviselő ur módosí­tása elesik. Kérdem tehát: Méltóztatik-e a Vl-ik czikket a bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Elfo­gadjuk /) Azt hiszem, a t. ház elfogadja s igy Steinacker Ödön képviselő ur módosítványa elesik. Péchy Jenő jegyző: (olvassa a Vll-ik czikket). Steinacker Ödön: Két indítványom van. A román szerződés tárgyalása alkalmával is a „de provenance" szó nem „származással" for­díttatott le. Ott ugyan nemcsak „de provenance" állott rendesen, hanem „de provenance et de Manufacturier" és ott ez kiigazittatott és a „szár­mazás" helyett az „eredet" szó tétetett. Kérem a t. házat, méltóztassék azt ez alkalommal is elfogadni. Másik módosítványom az, hogy az ötödik bekezdésben „másikéra" helyett a „másik fél területének szabad forgalmára" tétessék. A mi a t. előadó urnák a franczia szö­vegre való hivatkozásait illeti, szíveskedjék meg­engedni, de én jobban értem a franczia szöve­get. (Nagy derültség.) Nem hiába voltam l 1 /* esztendeig franczia hivatalnok. Biztosítom a t. házat, hogy nem volt igaza az előadó urnák. (Derültség.) Duka Ferencz jegyző (olvassa Steinacker Ödön módosítását). A 7-dik czikk első bekezdé­sében „az osztrák-magyar származású" helyett tétessék „Ausztriából vagy Magyarországból eredő". A 7-dik czikk 5-dik bekezdésében „má­sikéra" helyett teendő „a másik fél területé­nek szabad forgalmára". Baross Gábor előadó : Valóban komoly aggodalommal vagyok a.t. képviselő ur egészsége iránt, a ki buzgalmában azt hiszi, hogy én versenyezni akarok itt vele a franczia nyelv is­merete tekintetében. Szívesen elismerem, hogy a franczia nyelvet jobban érti nálamnál, de kénytelen vagyok tagadásba vonni, hogy a ma­gyar nyelv tekintetében ugyanazon eset forogna fenn. Bátor vagyok emlékeztetni a t. házat, hogy ezen szöveg legnagyobbrészt tényleg a törvényekben használtatik. A román szerződés­ben is benne van ezen kifejezés. Még az iga­zolványok is származási igazolványoknak mon­datnak: Én a „származás" szónak az „eredet" szóval való felcserélését indokoltnak nem tartom. Másik módosítványa egy rövid kifejezés helyett egy hosszabbat akar tétetni, mely minden értelem nélküli. Bátor vagyok az eredeti szö­veget ajánlani. Elnök: Az első kérdés az lesz, elfő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom