Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-23

254 23. országos ülés deczembt-r 3. 1881. nem kárt tettünk, hanem hasznot. {Élénk helyeslés a jobbóldalon.) Természetes, hogy ha a gyáripari czikkeknek szerzünk kedvezményeket, annak mi nem vehetjük oly hasznát, mint az osztrák tartományok, mert nálunk a gyáripar nincs még annyira kifejlődve és mi az u. n. „Wiener Waaren"-eket nem tudjuk előállítani. De azért gátoljuk-e ezen érdekeknek támogatását ? Ha ennyire megyünk, akkor soha sem lehetne külállammal szerződést kötni, mert az bizonyos, hogy nem mindig egyformán oszlik meg a haszon és kár; de a szerződést mindig a maga egészében kell venni- Hiszen ha oly messze megyünk a paríiális érdekek előtérbe helyezésében, akkor azt lehetne mondani, hogy X megyének ez hasznos, mig Y megyének kárt okoz. (Mozgás baljelöl.) Mindamellett t. ház, hogy nem tagadha­hatom meg a szorgalmat és a gondos egybeállí­tást Gaál Jenő képviselő ur előadásától, nem minden tétele egészen megbízható és pedig két­ségkívül tévedésből. Egy példát hozok fel. Em­lítette a lovat, mint a melynek vámja ezentúl nagyobb volna, mint eddig. De méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy a csekélybe vett rnel­lékilletékek, melyeket a lótól is szedtek, troöa­rina név alatt és melyek az érték szerint voltak megállapítva, sokkal nagyobbak, mint a mostani vámtétel. A mi az egész szerződés becsét illeti, meg lehet azt ítélni abból, hogy egybehasonlítjuk az eddigi szerb vámtariffát az ezen szerződésben tervezett vámokkal. Mellékeltem az előbbi tarif­fából mutatványkép pár példát. Nem tudom méltóztattak-e ezeket olvasni? (Olvastuk!) Két­ségkívül méltóztattak olvasni, de akkor méltóz­tassanak kellőleg becsülni is. Az egyes tételek ilyformán következnek. Posztóra. Posztószélek i rőf hosszú és fél rőf széles darab után 2 pára. Sötét színűek (100 rőfös csomagban) csomag 8 pára. Vörös színűek (100 rőfös csomagban) csomag 12 pára. Hogy hol végződik a sötét szín, hol megy át a világosba és hol végződik a vörös szín, hol kezdődik és végződik a barna, az subjectiv felfogásra van hagyva. Továbbá a szőnyegekre nézve ilyen határozmányok vannak: török szőnyeg vörös színű kisebb vég 30 pára, finomabb kisebb 1 piaszter 10 pára, nagyobb középfinom 1 piaszter 20 pára. Ilyen volt a tariffa egybeállítása és egé­szen az illető hivatalnok belátásától függött az eljárás. Én kereskedelmi szempontból legne­vezetesebb előnynek tartom azt, hogy ezen szer­ződésben specificus vámok vannak megállapítva és ahol nem specificus vámok vannak, ott az ilye­nekre átváltoztandó értékvámok vannak. S az érték vámozásnál, a meddig fentartatik, lehető gondosko­dás és elővigyázat van arra nézve, hogy az eljárás minél kevésbé legyen bizva az egyének subjectiv felfogására. Felemlítette „a t. képviselő ur azt, hogy mily módon alkalmaztatik a törvény. Az mindig azon egyénektől függ, a kik az alkalmazással meg vannak bízva, de t. képviselő ur, ez részben a törvények és a megállapodások minőségétől is függ. Ahol magának a hivatalnoknak kell meg­határoznia, hogy a posztó a sárgák, a vörösek, vagy a barnák közé tartozik-e, ott sokszor tör­ténhetik a felsőbb hatóságok legteljesebb bona­fidese mellett is visszaélés. Az ilyen visszaélé­seknek a jelen szerződés legnagyobb részben ele­jét veszi. Megemlítette a t. képviselő ur, hogy az, miszerint Szerbia Magyarországgal határos, az osztrák tartományokkal pedig nem, bizonyos hátrányt képez és ebből hátrányt olvas ki a szer­ződés ellen. Hogy miért? Mindjárt rá fogok térni, de nem lát a t. képviselő előnyt a mi ré­szünkre ; azt mondja, hogy a határforgalom-ked­vezmények, a melyek legnagyobb részt oly tár­gyakra vonatkoznak, melyek a Szerbia és Ma­gyarország közti forgalom tárgyait képezik, nem specialiter és első sorban Magyarországnak ja­vára szolgálnak. Ezt kétségkívül nem igy fog­ják felfogni Bécsben és nem igy fogták fel a szerződést az ellenzék részéről Belgrádban, mintha minden előny Szerbia, illetőleg Ausztria részén lenne. A szerb ellenzék részéről az mon­datott, hogy Szerbia minduntalan és minden do­logban leköti magát s az osztrák-magyar mon­archia semmiben. A bécsi ellenzék azt fogja mondani, hogy igaz, hogy összesen sok előny van a szerződésben, de az nem az osztrák, ha­nem a magyar részt fogja illetni. A t. képviselő ur kiemeli azt, hogy mily nagy hiba kereskedelmi és gazdászati szempont­ból magunknak szabad kezet nem tartani fenn akkorra, midőn új vámszövetség fog a monarchia másik félével köttetni. Megvallom, készen vol­tam e kritikára és megfontoltam annak netaláni előnyeit és hátrányait, de legkevésbbé sem inga­tott meg abban az, hogy a szerződés igy nem volna czélirányosan megkötve. Méltóztassanak csak kissé megfontolni, hogyha kezdetben mind­járt elvül kimondatott volna, hogy nem kell más szerződéseket kötni, mint olyanokat, melyek ak­kor fognak lejárni, midőn az osztrák-magyar monarchia két fele közt kötött szerződés lejár, hogyan fogtak volna kinézni a szerződések ? Előbb 10., később 9., 8., 7. évre és igy tovább köttettek volna, mig végre majdnem semmire leapadtak volna és ha azután ezek megszűntek volna, egyszerre 10 kereskedelmi szerződés te­kintetében kellett volna az országnak tárgyalá­sokat folytatni. Tessék csak meggondolni, mennyi nehéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom