Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-21
218 21. országos ülés november 28. 1SS1. képviselő ur igenis hozzájárult. (Derültség és helyeslés a jobboldalon). Madarász József: Rosszabb későbben elfogadói, [ügy van! a szélső baloldalon.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. {Eláll! Halljuk!) Péchy Jenő előadó: (Eláll! Eláll!) T. ház, azok után, miket a ministerelnök ur két izbeni felszólalásában elmondott, miután a törvényjavaslat ellen felszólalt t. képviselő urak közül mondhatni, csak kettő ragaszkodott szorosan a tárgyhoz, a többiek egyéb általános közigazgatás— rendezési elvi kérdésekkel foglalkoztak, melyeknek czáfolatába bocsátkozással most már a ház türelmét fárasztani nem akarom, — mint mondám, miután a felszólalók közül csak két képviselő ur ragaszkodott szorosan a tárgyhoz s e kettő a kérdéses megyének képviselője volt: az a szűk honfiúi szülőföldi érzet által sugalt, szép lelkes felszólalás nagyon érthető, azonban méltóztatnak megengedni, ha kijelentem, hogy azokban nem találtam a törvényjavaslat indokolásának megczáfolását. Ismételték a t. képviselő urak azt, mit már elottök szintén nagyon szép etylusban Torna Tármegye közönsége feliratában hangsúlyozott. Meg méltóztatnak engedni, ha kijelenteni, hogy az említett két képviselő ur felszólalása nagyon szép emléklapját fogja képezni Torna megye eddigi történetének. Ok, mint oda való képviselők megtették kötelességüket, most tegyék meg országos képviselői kötelességöket is és szavazzák meg e törvényjavaslatot, mely Torna vármegyére talán sérelmes, de az ország közigazgatásának érdekében üdvös. Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés jobb felöl.) Lükő Géza,: A t. ház engedelmével csak egy pár szerény észrevételt leszek bátor tenni, a t. ministerelnök ur beszédére. Azt méltóztatott mondani, hogy nem tanácsos, nem észszerű nem magyar ajkú honpolgárok által lakott vidékeket nagy tömbökké alakítani. Erre nézve nem mondhatok egyebet, mint hogy a t. ministerelnök ur szavával mást hirdet, mint a mit cselekszik. Méltóztassék múlt évi eljárására vissza emlékezni, midőn két nagy nem magyar ajkú törvényhatóság Krassó és Szörény vármegye egyesítését eszközölte és törvénybe iktattatta. A mit azon állításomra, hogy 18 —19 ezer forinttal ezentúl is kész Tornamegye a közigazgatást teljesíteni, mondani méltóztatott, hogy t. i. ugy emlékszik, hogy az évi költségvetés megállapításánál költség emelési kérelem terjesztett a belügyminister elé: abban igazat kell adnom a ministerelnök urnák, mert néhány forinttal való felemelést csakugyan kért a megye, a megyeháznál szolgálatot teljesítő egyéneknek drágasági pótlékaira. Még méltóztatott mondani azt is, hogy törvénykezési, ujonczozási tekintetben Kassára vagyunk utalva. Ez csakugyan tényleg ugy van s ugy lenne az önálló törvényhatóság fenmaradása esetén is. De erre csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a mindennapi élet fentartására a víz és kenyér szükséges, a pecsenyét el is lehet kerülni. Mindennapi életszükséglet az, hogy a lakosság a maga által választott tisztviselőt minden ügyes-bajos dolgaiban megtalálja s ne kelljen 10—12 mértföldre mennie. A katonaállításra, mely ritkán fordul elő, igaz, hogy kénytelen Kassára menni. Ismételve kérem a t. házat, hogy az előbb előadott okoknál fogva a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban se fogadja el. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. Szavazás előtt még egyszer felolvastatik az ellenindítvány. Rakovszky István jegyző (olvassa az ellenindítványt). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot átalánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadni? igen, vagy nem? Méltóztassanak azok, a kik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. E szerint az ellenindítvány elesett, következik a részletes tárgyalás. Rakovszky István jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely észrevétel nélkül élfogadtatik. Olvassa az 1-ső §-í). Gróf Andrássy Manó: E szakaszhoz egy indítványt kívánok beadni. A t. ház a kérvények tárgyalása alkalmával elrendelte, hogy Borzova és Szilicze községeknek kérvénye megtekintés végett a ház irodájában tétessék le. E két község fekvése Grönmr felé hajlik, félórára vannak a vasúttól és Rozsnyó harangjainak kongását hallják. Miután pedig e két község kereskedelmével Grömör felé van irányozva: ezekre nézve is áll az, a mi az í. § ban felhozott öt községről mondatik. Módosítványom tehát odairányui, hogy Lucska és Barka után tétessék Borzova és Szilicze. (Helyeslés jobb/elől.) Tisza Kálmán ministerelnök :T. ház! Én már a múlt alkalommal voltam szerencsés kijelentem, hogy csakis azon esetben járulhatok az ilyen áthelyezéshez, ha volt idő az illető hatóságok útján meggyőződést szerezni a kérelem helyességéről. Most abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ugy az illető szomszédhatóságok főnökeinek nyilatkozataiból, mint a ministeriusinál lévő adatokból meggyőződhettem, hogy ha az első szakaszban említett öt község áthelyezése indokolt, e két község áthelyezése is indokolva van, mert a helyzet ugyanaz. Nekem tehát a módosítvány ellen nincs kifogásom és csak azt jeg} r zem meg, hogy elfogadás esetében a
