Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-21
204 '41. országos ülés aovember 28. 1881. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Baross Gábor előadó: A közgazdasági bizottság a kereskedelmi viszonyoknak Francziaországgal való ideiglenes rendezéséről, valamint a szerb fejedelemséggel kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatokat letárgyalván, erre vonatkozó két jelentését ezennel bemutatom s arra kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentések kinyomatása és szétosztása iránt intézkedni, egyszersmind elrendelni, hogy azok az osztályok mellőzésével a képviselőházban tárgyaltassanak. Elnök : A közgazdasági bizottság két jelentése ki fog nyomatni, szétosztatni és ha a t. ház beleegyezik, az osztályok mellőzésével annak idején napirendre fognak tűzetni. Következik a napirend első tárgya: Az állandó pénzügyi és közlekedésügyi bizottságok jelentései a nagykikinda-beeskereki vasut-kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi, (Felolvasottnak vesszük!) az általános vitatkozást megnyitom, a melyben az első szó az előadó urat illeti. Szögyény László előadó: T. ház! A közlekedési minister ur által beadott törvényjavaslatot a nagykikinda-beeskereki vasút kiépítéséről az állandó pénzügyi és közlekedésügyi bizottságok nevében elfogadásra ajánlom a t. háznak. Ismeretes, hogy Torontálmegyének közlekedésügyi viszonyai egy vasútnak kiépítését annyival is inkább szükségesnek mutatják, inert ezen vármegye, — különösen összehasonlítva a szomszéd vidékekkel, — közlekedési eszközöknek mindeddig végtelen nagy hiányában volt. Á szomszéd vidékek egy meglehetősen kifejlődőit vasúti hálózat által képesek terményeiket értékesíteni, mig Torontálmegye eddig leginkább saját országos és vicinális útjaira volt utalva, 1 a melyek az alföldi utak természetével birván, | az év legnagyobb részében járhatlanok. Ezen körülmény Toroutálmegyében már j régibb idő óta mozgalmat indított meg a nagykikinda-beeskereki vasút kiépítésére nézve és eziránt annak idején a közlekedési ministert, hivatkozva az 1880: XXXI. t.-ez.-re, az engedélyezésért felkérte; a közlekedési minisíernek azonban kételyei voltak az iránt, vájjon ezen tervezett vasút tisztán helyi érdekű természettel bir-e, mert esetleg a szabadalmazott osztrák állampálya vasút-vonalának egyenes meghosszabbítását képezi és ennek következtében ezen vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot és engedélyokmányt a törvényhozás engedélyezésének tartotta fenn. A pénzügyi bizottság különösen pénzügyi szempontból ezen törvényjavaslat ellen semmi kifogást nem tehet. E vasút a kincstárnak nagyterjedelmű, körüíbeíó'i Í3000 holdnyi nagy-becskereki uradalmát érinti, azonkivül elhalad a kincstár egyéb birtokai mellett is. Ennek következtében az érdekeltség, mely maga részéről is tetemes összegekkel járult e vasút kiépítéséhez, bátran hivatkozhatott a viezinális vasutak kiépítéséről szóló törvény 7. §-ára, a melynek következtében a kincstár az illető vasút építéséhez, a mennyiben a kincstár vagyonilag is érdekelve van, bizonyos összeggel hozzájárulni köteles. A törvényjavaslat értelmében ezen hozzájárulási összeg 300,000 írtban állapíttatott meg oly módon, hogy a kincstár a consortium rendelkezésére bocsát 300,000 frt értékben vas-síneket és egyéb vas-kötőeszközöket és . annak idejében ugyanily összegben törzs-kötvényeket fogad el. A pénzügyi bizottság a hozzájárulás ezen módját teljes arányban levőnek találván, mint előbb is szerencsém volt jelezni, elfogadta a törvényjavaslatot s annak elfogadását a t háznak is ajánlja. A részleteknél lesz szerencsém ugy a pénzügyi, mint a közlekedési bizottság egyes móclosítványait előterjeszteni. ülnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a pénzügyi és közlekedési bizottság által beterjesztett szövegezés szerint a uEgykikinda-becskereki vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadta tik. Következik a részletes tárgyalás. Rakovszky István jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely változatlanul elfogadtatik és olvassa az 1. %-t). Elnök: Ez első §-ban az engedély-okmány jóváhagyásáról levén szó, azt hiszem, czólszerű volna először is az engedély-okmányt felolvasni és ha arra nincs észrevétel, akkor fog az í. §. elfogadtatni. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa az engedély-okmány 1. és 2. %-át, melyek változatlanul elfogadtatnak, olvassa a 3. %-t). Szögyény László előadó; T. ház! E szakaszra nézve egy pár irályi módosítást vagyok bátor a t. háznak ajánlatba hozni. Ugyanis ezen szakasz harmadik bekezdésének harmadik és hetedik sorában „vonaljárás" szó fordul elő. Kérem ezt „vonalbejárásnak" kiigazítani. (Helyeslés.) Elnök : T. ház ! Az előadó ur a 3. §-ban előforduló „vonaljárás" szót „vonalbejárás" szóval kívánja kiigazittatni. Azt hiszem, a 3. §. ezen változtatással és kiigazítással elfogadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa a 4. %-t).
