Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-19

19. országot ülés november 24. 1881. 195 már benlevő kérdések megoldattak volna. Mert, ha azon nton akarunk haladni, hogy nem kormányi, nem törvényhozási hatalomszóval, hanem a legközelebb érdekelteknek kivánatához képest, azok meghallgatásával, ä helyi viszonyokat legközelebbről ismerő nézetek alapján történjék, igy mire azon körülbelül húsz tárgy, mely ma a belügyministeriumnál tárgyalás alatt van, megoldást nyer: a dolog természete szerint jöhetett volna újabb húsz tárgy és ekkor ezeket ismét meg kellett volna várni. Ekkor azonban jöhettek volna megint mások és igy elvártunk volna hosszú idők során a néh kiü, hogy segíthetünk vala oly pregnáns bajokon, mint a milyenek például itt is vannak. Ott van például Oroszi község, melyet a Duna választ el s egyetlen községe azon megyének, a melyhez tartozik, a Duna másik partján. Van olyan eset, hogy felvilágosítással szolgáljak a háa azon tagjainak, kik az indokolást nem olvasták — van két olyan község, a melyet egy keskeny patak választ el. A községek mindegyikének ugyanegy az elöljárója, de azért ezen községek egyik fele egyik, másik fele másik megyéhez tartozik. Már hogy az ilyen bajok orvoslását el kelljen halasztani azért, mert nem lehet minden hasonló esetet egyszerre kiigazítani, ezt, ismétlem helytelennek, indokolatlannak tartanám s azért kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. {Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, kérdem a t. házat, méltóztätik-e a némely törvényhatóságok határának egyes községek s puszták átcsatolása által való kiigazításáról s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) A törvényjavaslat általánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás, Rakovszky István jegyző {olvassa a czímet, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa az 1. %-t). Almássy Sándor: T. ház! Azon szempontból indulván ki, melyet a t. belügy minis ter ur említett, hogy a mik sürgősek, azokat elhalasztani nem kell, a 17. pont után egy új pontot indítványozok. Első, elnapolási indítványom indokolásával felhoztam, hogy Egerből ki sem lehet menni, hacsak Borsodon keresztül nem megy az ember, mert Kis-Tája s Andornak közvetlen Eger alatt vannak, Felsó'-Tárkány pedig Egeren túl körül van véve Heves vármegyétől, a hová Borsod vármegyééi nem juthat a nélkül, hogy Egeren keresztül ne menjen. Ezen község bíróságilag már is Egerhez tartozik s azt hiszem, hogy ezeknél fogva nem aggódhatik a t. ház indítványom elfogadásánál, melyet teszek, hogy t. i. Andornak, Kis-Tája, Felső-Tárkány Borsodtól Hevesbe esatoltassanak. (Prónay József ellenzöleg int.) Elhiszem, hogy a tisztelt államtitkár úr indítványomat nem helyesli, mert hiszen ő borsodmegyei s választókerülete is ott van, de ezt nem azért hozom föl, mintha állását ottan gyöngének találnám, mert meg vagyok győződve, hogy másfelől, ha Mocsáry Lajos t. képviselőtársam jelen volna, 8 is ellenezné indítványomat, hogy Borsodból valamely rész Hevesbe átkebeleztessék. Ezeket nem is azért hozom fel, hogy személyeskedjem, hanem csak annak indokolására, hogy a megyéket meghallgatni úgyis felesleges és szükségtelen. (Ellenmovidások.) Hisz a belügyminister úr meggyőződhetett már arról, hogy azon megye, a melytől valamit kárpótlás nélkül el akarnak venni, mindig azt mondja: nem adom, szükségem van reá. Miután azt hiszem, mindenki tudja azt, a mit állítok, hogy Heves megyéből nem lehet kimenni a nélkül, hogy Borsodon át nem menne, a mi rendkívül hátrányos, főleg ha vesztegzár alkalmaztatik s mivel Borsodmegye Felső-Tár kányba nem mehet, ennek az a következménye, hogy vele Heves nem törődik, mert nem tartozik hozzá, Borsod pedig nem törődhetik, mert nem fér hozzá. Mindezek alapján bátor vagyok a t. házat arra kend, hogy indítványomat méltóztassék elfogadni. Duka Ferencz jegyző {olvassa Almássy Sándor indítványát). Tisza Kálmán ministerelnök : T. ház! Én részemről azt voltam szerencsés az imént mondani, hogy a rendezést nem tartom elhalaszthatónak, ha az általam jelzett előleges tárgyalások folytán a szükség beigazoltatott. Én most nem akarok arról nyilatkozni, hogy mennyiben helyesek és mennyiben nem helyesek azok, a miket a t. képviselő úr felhozott; csak azt constatálom, hogy ezen kérdésre nézve az előzetes tárgyalás és az illető hatóságok meghallgatása még meg nem történhetett, mert az illető községek részéről az első lépés csak a legközelebbi napokban tétetett meg. Épen ugy, a mint szerintem nem kell elhalasztani azt, a mire nézve az előzetes lépések megtörténtek: nem volna helyes egy egyszerű felszólalás után, az illetők meghallgatása nélkül azonnal határozni. Különben megjegyezvén magamnak máskorra azt, a mit ma igen sokszor hallottam, hogy a megyéket meghallgatni felesleges: kérem a t. házat, hogy az Almássy Sándor képviselő ár által beterjesztett indítványt elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés.) Madarász József: T.ház! Én is kötelességemnek tartom Almássy képviselőtársam indítványára némely megjegyzéseket tenni. Nagyon jól tudom, hogy bizonyos megyék a hozzájuk tartozó térti25*