Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-18

18. országos 81;*s november 21. 1881. 181 legmagasabb királyi köszönetét nyilvánítani mél­tóztatott. Hódoló tisztelettel tudomásul vétetik. (IIe­lyeslés.) Bemutatom továbbá a ministerelnök ur át­iratát, melyben tudatja, hogy ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi október hó 29-én kelt legfelsőbb elhatározásával, a magyar országgyűlés képviselőháza által az országgyű­lést megnyitó legmagasabb trónbeszédre adott válaszfeliratnak tartalmát kedves tudomásul venni méltóztatott. Örvendetes tudomásul vétetik. Bemutatom a ministerelnök átiratát, mely­ben megküldi az 1880. évi állami zárszám­adásokra vonatkozó magyar kiráiyi ministerium­nak előterjesztését. Az előterjesztés, mely már kinyomatott s a ház tagjai között kiosztatott, előzetes tárgya­lás végett a zárszámadási bizottságnak kiadatik. Bemutatom a főrendiház elnökének 266. számú átiratát, melyben megküldi az országos levéltárnok elismervényét az országgyűlés mind­két házában kihirdetett s a főrendiház elnökei­nek kinevezését tárgyazó kegyelmes királyi le­iratnak az országos levéltárban történt elhelye­zéséről. Ugyancsak a főrendiház elnökének 303. szám alatti átiratát, melynek kapcsában meg­küldi az országos levéltárnok elismervényéí, az 1881 — 84-diki országgyűlés megnyitása alkalmá­val ő császári és apostoli királyi Felsége által mondott legmagasabb trónbeszéd hiteles szöve­gének az országos levéltárban történt elhelye­zéséről. Az elismervén vek letétetnek a képviselőház irattárába. Bemutatom továbbá az időközben beérke­zett iratokat. Rakovszky István jegyző (olvassa): Árva-, Esztergom-, Heves-, Lipíó-, Marós-Torda-, Mosón-, Toroetál- és Trencsén megyék közönsé­geinek feliratait, melyekben a hadmentességi díjról szóló 1880. évi XXVII. törvényczikk némely intézkedéseinek megváltoztatását kéri.k Árva-, Gömör- és Kisbont-, Heves-, Liptó-, Maros-Torda-, Mosón-, Somogy megyék, Komá­rom szabad királyi város és Nagy-Várad város közönségeinek felterjesztéseit, melyekben Győr szabad királyi városnak feliratát pártolván, az 1870. évi XVII. törvényczikk 8-dik és az 1873. évi XIII. törvényczikk szintén 8-dik §-ának megváltoztatását kérik. Abauj-, Árva-, Fejér-, Heves-, Komárom, Liptó-, Maros-Torda-, Szepes- és Trencsén megyék, Budapest főváros-, Komárom-, Nagy-Várad-, Sze­ged és Székesfehérvár szabad királyi városok közönségeinek felterjesztéseit, melyekben Fiume közjogi helyzetét az eddigi törvények alapján fejlesztetni s végleg szabályoztatni kérik. Fejér-, Heves-, Szepes-, Trencsén- és Komá­rom megyék, továbbá Komárom-, Nagy-Várad­és Székesfehérvár szabad királyi városok közön­ségeinek feliratait, melyekben a Götzel-Lendl-íéle ügyben elégtételt s ez által újabban nyilvánult visszás állapotok gyökeres orvoslását kérik. Árva-, Esztergom-, Maros-Torda-, Torontál­és Trencsén megyék közönségeinek feliratait, melyekben az italmérési regaie-jog erélyesebb megvédését, esetleg végleges megváltását kérik. Békés- és Mosón megyék közönségeinek fel­iratait, melyekben a polgárság és katonaság közötti viszony szabályozásánál törvényhozási intézkedést kérnek arra nézve is, hogy a magyar ezredek tiszti állásaira az ezred nyelvét ismerő magyar állami alattvalók alkalmaztassanak. Beregmegye közönségének feliratát, mely­ben az 1876. évi XLIV. törvényczikk módosítá­sát kéri. Csanádmegye közönségének feliratát, mely­ben Szionda és Bassarágó kincstári pusztákat a megye területéhez csatoítatni kéri. Hevesmegye közönségének felterjesztését, melyben a megyék háztartásáról szóló törvény­javaslat tárgyalása alkalmával, Hevesmegye járan­dóságát, a tényleges szükségletnek megfelelő kincstári javadalmazásul 91.801 forint 7 krajezár­ban felvétetni kéri. Lipíómegye közönségének feliratát, melyben néhai Balassa Zsuzsanna s mások jótékonysága által alapított kassai convictusnak visszaállítását kérelmezi. Komárommegye közönségének felterjeszté­sét, melyben a megye területén elhelyezett vár­beli 3 tüzér-üteg elszállásolásának terhétől magát felmentetni és határozatilag kimondatni kéri, hogy a várbeli katonaságnak elszállásolására az 1879. évi XXVI. törvényczikk értelmében a törvény­hatóságok nem kötelezhetők. Bemutatom a karczagi és a nagy-kanizsai kir. törvényszékek tagjainak Apáthy István képviselő ur által, a szombathelyi kir. törvény­szék tagjainak Horváth Boldizsár képviselő ur által, a szent-endrei kir. járásbíróság tagjai­nak Bárányi Ödön képviselő ur által, a fehér­gyarmati és mátészalkai kir. járásbíróság tagjai­nak Péchy Jenő képviselő ur által, a nagy­szebeni kir. törvényszék tagjainak b. Kemény Já­nos képviselő ur által, a kassai kir. törvény­szék tagjainak gróf Péchy Manó képviselő ur által, a miskolczi kir. törvényszék tagjainak Horváth Lajos képviselő ur által, a besztercze­bányai kir. törvényszék tagjainak Halassy Gyula képviselő ur által, a brassói kir. törvényszék tagjainak Boer Antal képviselő ur által, a tapolczai k. járásbíróságnak Bessenyey Ernő képviselő ur

Next

/
Oldalképek
Tartalom