Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-14

11. erszáffos ülés október IS, 1SSI. 159 kai egyezmények mindenkit meggátolhatnak a legjózanabban és a legnagyobb jóhiszeműséggel tett igéret teljesítésében; valamint ha én ígéretet tettem volna is, szégyen nélkül lehettem volna azon helyzetben, hogy be ne válthassam igéretemet, ha önök többségre jutván, kormányra kerültek volna; de miután ezt nem hittem és hitemben nem is csalatkoztam; tessék elhinni, hogy már a józan ész szempontjából se na tehettem volna ily Ígéretet. (Derültség jobbfelöl.) Egyébiránt visszatérek azon pontra, hol e nyilatkozatomat kezdtem. Nem tértem soha életemben localis érdekek előmozdítása iránti ily ígéretet; nem is fogok tenni soha, mert kötelességemnek tartom minden helyi érdek előmozdítását addig, mig az átalános hazai érdekkel egyezik, de egyet sem előmozdítani soha, a mely oerczben azzal ellenkezik. {Zajos helyeslés jobbfelöl) Még egy észre lételem van s ez az észrevétel arra vonatkozik, a mit Jókai t. barátommal szemben a képviselő ur felhozott, minié ;y a kormánypártra, illetőleg a kormínyra akarván hárítani a vádat. (Halljuk!) Fölemlittetett itt az intransigens románokkal a t. túloldal némely tagjai által köttetni szándékolt egyezség. Én most ennek a vitatásába nem bocsátkozom, ámbár ugy hiszem, hogy t. barátom, a ki felhozta, adatokkal is tudna ez irányban szolgálni, — én csak föl akarom deríteni, mennyi bizonyító erővel bír az, a mit Helfy t. képviselő ur a szilágy-csehii kerületről felhozott. Ha jól fogtam fel, azt mondta, hogy összesen egy kerület volt, a hol intransigens román lépett fel és ebben a kerületben a kormánypárt nem állított jelöltet, hanem a szélső balj és az intrausigenst ki is üíotte a képviselőségből, (ügy van! a szélső halon.) Líy is van, de igazában még sincs. (Derültség jobbfelö'L) A ki ott, mint intransigens fellépett, az i volt az egész múlt országgyűlési idő alatt a j t. függetlenségi pártnak tagja, gondolom Pap Györgynek hívják. (Felkiáltások a szélső baljelöl: Nem volt szélső balpárti!) Semmi esetre hozzánk nem tartozott. (Felkiáltások a szélső balfelöl: Mi hozzánk sem!) Jól van, tessék nyugodtan végig hallgatni; jó, hát nem tartozott sehová, hanem ellene fellépett egy, a függetlenségi párthoz tartozó, — legalább ugy nyilatkozott — most már t. képviselő ur, mint magyar ember. Itt a kormánypárt a maga részéről — én legalább ugy vagyok értesülve, ma is megkérdeztem, mert különben nem lettem volna kellőleg tájékozva — nem léptetett fel jelöltet azért, mert helyesebbnek, jobbnak tartotta, hogyha ellenzéki választatik is meg, de ne választassák intransigens. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Es hogy ez igy van, annak bizonyságául még felhozom azt, a mit most hallottam, de oly helyről, hogy bizonyos vagyok benne, hogy igaz, hogy sajnálatát, hogy Pap György megbukott, nem kormánypárti lap, hanem az „Egyetértés" fejezte ki. (Helyeslés és derültség jobbfelöl.) Ezt a tények constatálására nézve kénytelen voltam elmondani. T. ház! Megígértem, megtartom, hogy beszédet mondani, polemizálni nem fogok, azért csak azon egy pontra szorítkozom, a mely hasonlag némikép személyes természetű" és ez gr. Apponyi Albert t. képviselő ur beszédének utolsó pontja, a hol a tisztviselői pressióról beszél. Ha ugy van. a mint a képviselő ur mondja, hogy nem mernek panaszt tenni az emberek, az szomorú dolo,;, de ennek a kormány nem oka. De ugyan kérdem a képviselő urat, ha a kormánynak eszébe jutott volna követni az ő tanácsát, nemcsak annyiban, hogy eltiltsa a tisztviselőt az illetéktelen befolyástól, figyelmeztesse a befolyástói való tartózkodásra — mert ezt megtette — hanem annyiban is, hogy panasz?néíkiil önhatalmilag a tisztviselőt felfüggesztette vagy elbocsátott:, volna: ugyan mit mondtak volna a képviselő urak? Egy esetben, azt hiszem, liogv semmit; azon esetben, ha a kor mány felfüggesztette volna önhatalmúlag azokat, a kik esetleg a kormánypárt irányában mentek túl a korlátokon és büntetlenül hagyta volna azokat, a kik ugyanezt az ellenzék kedveért tették. De, engedelmet kérek, annyi önmegtagadást,|hogy ugy mondjam, öngyilkosságot nem méltóztatnak kívánni egy párttói, egy kormánytól sem. (Tetszés jobbfelöl.) A legtöbb, a mi tehető, hogy mérjünk egyeolő mértékkel, ezt mi megtesszük és ha valaha helyet cserélünk, önöktől sem fogjuk soha azt kívánni, hogy sújtsák azokat, a kik önök mellett vannak. Ajánlom a többség válaszfelirati javaslatát. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelöl.) Elnök: Helfy képviselő ur félremagyarázott szavainak helyreigazítása végett kér szót. (Hoszszantartó nyugtalanság. Elnök csenget) Helfy Ignácz: T. ház! Félreértett szavaim helyreigazítása czéijából kívánok szólni. (Halljuk! Halljuk!) A t. ministerelnök ur, midőn a helyi érdekek dolgában mondottakra vonatkozólag nyilatkozott, akként tüntette fel az én állításomat, mintha én azt mondottam volna, hogy maga a ministerelnök ur akár Debreczeabeu, akár Nagyváradon személyesen tette azon ígéreteket. Át. ministerelnök ur tévedésben van, én épen az ellenkezőt mondottam; kijelentettem határozottan, hogy maga a ministerelnök ur ezt nem tette, hanem igenis tették követői és főkortesei. Ezt most is állítom, be is bizonyíthatom, mert saját füleimmel hallottam. (Mozgás a jobboldalon. Zaj. Ralijuk!) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Felkiáltások: Helyre! Zaj. Halljuk!) Következik a szavazás; és pedig, mintán