Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-13
13. országo* ülés október 17. 1881. '17 iű / lenne az, hogy ha önök azon kötelességet akarnák a kisebbségre róni, a mely egyedül és kizárólag a kormányt terheli és a kormányállás birtokával válhatatlanul van összeforva. (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mi nem a kormánypolitika hiányait akartuk pótolni, mi önnön felfogásunkat, önnön politikai irányunkat fejtettük ki, addig a vonalig, sőt azon túl is, a meddig az az ellenzéknek kötelessége. {Igaz! ügy van! a bal- és a szélső balon.)\ És midőn a t. képviselő ur azt mondja, hogy a mit a közigazgatásra nézve mondottunk, azt elmondhattuk a nélkül, hogy abban valami határozott foglaltatnék, akkor, uraim ? elég lesz azon szavakat egyszerűen elolvasnom, hogy a t. képviselőház meggyőződjék, hogy ebben a t. képviselő ur terjesen téved. Mi a közigazgatási reform körvonalait és főbb irányait abban jelöltük meg, hogy a végrehajtás hatályos keresztülvitelére nélkülözhetlen biztosítékok megalkoítassanak, hogy elkülönöztessék a törvényhatósági hatáskörben a mi a íocalis hatáskörhöz tartozik azon hatáskörtől, a mit a törvényhatóság átruházott hatáskörében, mint állami közigazgatási teendőt teljesít. (Hegedűs Sándor közbeszól: Tessék csak olvasni!) Es ha azt akarja Hegedűs Sándor t, képviselőtársam, azt szeretné, hogy én olvassam, kénytelen vagyok kérni, hogy tegye meg maga a fáradságot. (Derültség.) Ki van emelve feliratunkban a törvényhatóságoknak az igy körülírt hatáskörben nagyobb önállósága, a kormány befolyásának, felügyeletének szabályozása, az ellenőrzés formái és szerveinek megállapítása. Mindez uraim! nem teljes, nem is közigazgatási programm, de azzal mi nem is tartozunk, azt nyújtani nem is volt szándékunkban, de bőven elegendő arra, hogy ha azt eddigi beszédeinkből nem ismernék, a minthogy jól ismerik, loondom, bőven elegendő arrs, hogy irányunk lényeges jellemvonása felől tájékozást nyújtson és ez sokkal több, mint a minek meghatározására az ellenzék, mint kisebbség, köteles ; ez sokkal több, mint a mennyit a kormány, a kinek pedig kötelessége kezdeményezni, valaha mondott. (Helyeslés a baloldalon.) Minden kormány irányában, a mely azon padokon helyet foglal, álljon az belőlünk, vagy másokból, teljesen jogosítva lesznek önök ugyanazon követelésekkel fellépni, melyet mi most a kormányhoz intézünk. De ne cseréljük össze a kötelességeket, mi bőségesen eleget teszünk annak, a mi az ellenzék kötelessége: tegyenek önök annak eleget, a mi a kormányé. T. ház, bevégzem beszédemet. Én megengedem, hogy azon politikai irány, melynek jellemvonását vázoltam, nem fogja tönkre teuni a nemzetet; sokkal inkább bízom nemzetem életerejében, hogy sem elhinném, hogy a tervtelenKÉPVH. NAPLÓ 1881—84. I. KÖTET. ségnek s a rósz kormányzásnak néhány éve lételét gyökerében megtámadhatná: de arról is meg vagyok győződve, hogy azon béke-éveknek, a melyeket felhasználásra a trónbeszód nekünk kilátásba nyújt, tervtelen kísérletekre való elvesztegetése egy nagy politikai hiba, mely nemzetünk gazdasági és culturai haladásának, ezer meg ezer magán-érdeknek, a magyar állam fejlődésének nehezen pótolható megosztásával jár. Azért tartottuk kötelességünknek feliratunkban a nemzetet és a trónt mindenekelőtt arra figyelmeztetni, hogy sikeres és üdvös munkálkodás ezen az utón nem remélhető. De e politikának kíséretében még egy más, az eddigieknél nagyobb veszély képe merül fel. És ez abban áll, hogy egy oly országban, melynek különféle társadalmi körei gazdasági válságban szenvednek, hol minden tényező és érdek a törvényhozás felé fordul és annak hatalmától várja az orvoslást, gyakran oly kivánságokat formálnak a törvényhozáshoz, melyeket kielégíteni semminemű törvényhozásnak nem lehet: az ily országban kétszeresen veszélyes az, ha a törvényhozás és kormány azt az enyhítést, azt az ápolást sem teszi meg, a mit rendszabályával kétségtelenül eszközölhet. A törvényhozásnak a íervíelenség és kapkodás folytán, meddő működése könnyen elterjeszti és megszilárdítja a nemzetben azt a meggyőződést, hogy az állam jelen rendezésének alapformái nem elegendők és nem alkalmasak arra, hogy az ország érdekei azok segítségével és azok körein belül megóvhatok legyenek; (Helyeslés a baloldalon) és ezen meggyőződés azután egy nagy alkotmányválsággá fogja bonyolítani országunk összes bajait és balállapotait. És azon sok szenvedésnek, az érdekek azon sok sérelmének, Magyarország kultúrai és anyagi fejlődése azon hátramaradásának, melyet ezen bonyolódás előidéz, szellemi szerzői, uraim, jó részben azon kormányférfiak lesznek, kik midőn idő s midőn alkalom volt, a reájok bízott hatalmat nem tudták a nemzet érdekeinek és kötelességüknek megfelelőleg gyakorolni. Ezért uraim, én a t. barátom gr. Apponyi Albert által beadott felirati javaslathoz járulok. (Hosszantartó élénk helyeslés a baloldalon.) Vucsetics István: T. képviselőház! (Halljuk! Felkiáltások: Öl pereznyi szünetet kérünk!) Horvátországi követtársaim nevében van szerencsém ezen t. ház előtt kijelenteni, hogy mi a válaszfelirati javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadjuk; azon megjegyzéssel azonban, hogy azon alineákat, a melyek Fiúméra és a fiumei kerületre vonatkoznak, (Bálijuk! Halljuk! Zaj) csak azon föltevéssel és kikötéssel fogadjuk el, ha ezen kérdés nem fog másképen tárgyaltatni és eldöntetni, mint azon az utón ég módon, mely az 1868. évi kiegyezési törvény 18