Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-402

402 orswágos ülés íuftjüs 20 1881. 65 kat szabályoznék, azt hiszem először az Alföldet kellene az azt évenként sújtó nagymérvű vizveszéíytol megmenteni; {Igaz! Ugy van!) előbb a folyókat kellene szabályozni gyorsan és helyesen. Tehát a viziutak szabályozása, az én felfogásom szerint, semmiféle ellentétben nem áll a helyi érdekű vasutak létesítésével. Hiszen a helyi érdekű vasutak czélja épen az, hogy a fővonalakra, esetleg a vizi utakra concentrálja az egyes termő vidékek terményeit; tehát a vicinális vasutak létesítése, a viziutak szabályozásával együttesen eombinálva igen előnyös és hasznossá tehető íermővidékeinkre. (Helyeslések.) Horváth Gyula képviselő ur ellene szól a vicinális vasutaknak és ezeket egyáltaláben helyteleníti. Megengedem, hogy lehetne e tekintetben kifogásokat tenni; de az én felfogásom szerint sokkal helyesebb lett volna ezen kifogásokat akkor megtenni, midőn az országgyűlés a törvényt alkotta. {Igaz! ügy van!) Ma már, midőn az ország törvénynyel biztosította, hogy az egyes vidékek maguknak vasutakat építhetnek s azon vidékek ezen törvény határain belől jogaikat érvényesítik, ez ellen csakugyan nincs helyén felszólalni. Beszélt az én t. barátom tőkefecsérlésről. Az igaz, hogy a vasutaknál nagyon sokszor és nagyon sok helyen, roppant sok íőke-elfecsérlés tétetett; azt hiszem, erre nézve bőséges tapasztalatot nyújtott a lefolyt tizennégy év ; és hogy tőke elfecsérlés ne történjék, ha valahol erre felügyelni, épen a vicinális vasutaknál szükséges, mert a vicinális vasutak csak ugy válnak hasznára az érdekeltségnek, ha azok ugy létesíttetnek, hogy nem csak közvetve hozzák meg a hasznot, hanem közvetlenül is meghozzák a befektetett, beruházott tőkék kamatait. Ha tehát arra forditatik befolyás, hogy a vicinális vasutaknál tőke elfecsérlés ne történjék, azt a magam részéről csak helyeslem. Ha tehát megvizsgál tátik e vasútnál a beterjesztett költségvetés és kitűnik, hogy az körülbelől 120,000 frtba kerül mérföklenkint és ha tekintetbe veszszük a vidéki forgalmat és azon vasutat, a melynek mintájára ez építtetik, kitűnik, hogy bárhol lehet tőke-elfecsérlésről beszélni, csak itt nem. Egyik legfőbb érve volt a t. képviselő urnak, melylyel a szőregi csatlakozást megtámadta, őszintén megvallom, ezen szőregi csatlakozásról már sokat hallottam beszélni, de nem tudom átlátni, hogy miért van ezen nagy ellenszenv e csatlakozás ellen. Az összes terményeknek, a melyek itt szállíttatnak, eddig, is meg volt a maga útja, azon termények egy része részint concentrálódoít Szőregen, másik része azonban a tiszai pálya felé irányult és ez után is igy fog lenni, a terményeknek egy bizonyos része, pedig sokkal nagyobb része ezentúl is nem Szőreg KÉPYH, KAPLÓ 1878 — 81. XIX. KÖTET, felé, hanem a tiszai pálya felé fog menni, mert Szeged egész háttere sokkal előnyösebben fog szállítani a tiszai pályákon: tehát a forgalom nagyobb része nem az osztrák pálya felé, hanem a tiszai pálya felé fog menni, miután a mezőhegyes-kétegyházi vasút kiépítése által azon termények, melyek eddig Szőregbe vitettek, olcsóbban lesznek szállíthatók Kétegyháza felé a tiszavidéki vaspályán. A mi Szegedre tett észrevételét illeti, bátor vagyok megjegyezni, hogy Szeged város érdekét én is nagyon szivemen hordom, két év óta fáradozom a reconstructió művén és olyan intézkedésbe beleegyezésemet nem is tudnám adni, a mely Szeged városára káros volna. Éppen ezért történik, hogy ezen vasút végpontja egész Uj-Szegedig és pedig Szeged hozzájárulása nélkül építtetik ki. De különben egy ilyen vasút létesítésénél sohasem szabad egy város érdekéből indulni ki, hanem az egész nagy vidék érdekét kell felfogni. Végül még egy nagy érvet hozott fel ezen vasút ellen az én t. barátom, hogy t. i. nem helyes ezen törvényjavaslatot az országgyűlés végén tárgyalni. Én azt hiszem, hogy ha az országgyűlés elején volnánk sem tudnánk ezen vasút ellen vagy mellette több érvet felhozni, mint ma; én tehát ezen érvet sem tudom a magam részéről elfogadni és azért a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. {Elénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom; szavazás előtt szó illeti még az előadó urat. Láng Lajos előadó: T. ház! Azon érvek után, melyeket épen ez oldalról Horváth Gyula t. barátom és képviselőtársam a törvényjavaslat ellen felhozott, azt hiszem, nekem, mint a bizottság előadójának, kötelességem szólani. {Helyeslés. Halljuk!) Az igen t. képviselő ur, elismerem, helyesen, nagy súlyt fektet a vízszabályozási és egyáltalában a vizi közlekedési eszközöknek fejlesztésére és azt hiszem, teljesen igaza van neki, ha azt mondja, hogy e téren sokkal kevesebbet tettünk, mini a mennyit tennünk kellett volna. De azt hiszem, bár általában igazat adhatok neki, téved abban, ha azt hiszi, hogy akármely vasút a vízszabályozási munkálatokat egyáltalában megakadályozná és a csatornaépítésnek bármi gátat vagy akadályt vetne. {Helyeslés) Teljesen elismerem, hogy általában sokkal nagyobb buzgalmat kellene kifejteni a vizi közlekedési eszközök fejlesztése körül. De ha a nagy közönségben még nincs meg a kellő fogékonyság ezen közlekedési eszközök iránt, a melyek mezőgazdasági terményeinknek sokkal jobb 9