Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.
Ülésnapok - 1878-402
402. országos ülés májng 20. 1SS1. 63 tehát itt arra, hogy e vidéken egy költséges vicinális vasút építtessék ki, az én nézetem és meggyőződésem szerint imminens szükség nincs. Azt magim is elismerem, hogy azon a részen, mely Arad és Kétegyháza között fog elvonulni, ott igen is nagy államérdekek is vaunak és fő az, hogy az a nép el is birja azon költséget és ott a beruházás helyes is; de az összeköttetés által, a melyet ezen vasút Szőreghnél nyerne s mely az államvasutba vezetné, ez annyi volna, mint a kereskedelem egy részének Szeged városától való elterelése. A szőveghi összeköttetés által, akár vitetik a vonal UjSzegedig, akár nem, mindazon árúk, a melyet Csanád megyéből és Csanád megye piaczairól és vidékéről a szegedi piaczra szállítottak közvetlenül a főváros felé fognak elvitetni. Én két dolgot egymással összeegyeztethetőnek nem tartok. Nem tartom összeegyeztethetőnek azt, hogy egyfelől neesak decretálja, hanem a meggyőződés is hassa át a házat az iránt, hogy Szeged, a magyar Alföldnek egyik legfontosabb kereskedelmi városa legyen és hogy az ország nem riad vissza semmi áldozattól, példa gyanánt szolgálhatnak az 1879 iki katastrofa után hozott nagymérvű áldozatok. Hogy most egyszerre egy oly törvény fogadtassák el, mely Szegednek egyetlen egy kereskedelmi hátterét, a honnan a szegedi piaez kapta a terményeket, Szőreghnél elterelje, ez nem egyeztethető össze azon törekvéssel, hogy Szeged az Alföldnek kereskedelmi központja legyen. Ezek azon főindokok, melyek engem határozottan arra utalnak, hogy ezen törvényjavaslatot el ne fogadjam. Mielőtt beszédemet bevégezném, még egyet vagyok bátor felhozni a t. ház előtt s ez az, hogyha Magyarország Alföldjén ezen vicinális vasút építési kedve mindig fokoztatni fog és a vicinális vasutak építésére a törvényhozás és a kormány által ugj^szólván reá fog biztattatui, akkor igen nagy töke fog elfecséreltetni nézetem szerint oly dolgokra, a melyek nem első-, nem is másod-, hanem harmadrendű kérdések. En nem tartom azt szükségesnek, hogy egy vicinális vasúti politikát azonnal rögtönözve megindítsunk és azonnal rögtönözve, úgyszólván mindenkit belebiztassunk abba, hogy építsenek vicinális vasutakat. Jobb lett volna és ez a házban nem egy oldalról, hanem minden oldalról hangoz tartatott, azon vasúti politikát is előre meggondolni, a melyet az államvasutak és az állam által garantirozott vasutak kiépítésénél a törvényhozás inaugurált; most már a vicinális vasutaknál ugyanazt a rögtönzést behozni, előre vonalakat megállapítani és úgyszólván ezen vonalak további kiépítésére is ugyancsak fel hangolni a közönséget: ez nézetem szerint épen olyan, sőt végeredményében talán még szomorúbb állapotot fog előidézni, mint a minőt előidézett az államvasutak rögtönös kiépítése. Itt is be fog állani az, hogy azok a várt eredmények, várt jövedelmek körülbelül illusiók fognak maradni és akkor be fog következni ugyanaz, a mi az egyes törvényhatóságokat, egyes városokat, községeket elvérezni ugyan engedni nem fogja, be fog következni az, hogy a vicinális vasutal§ sanálására újból államhitel fog nagy mértékben igénybe vétetni. És ez csak annyi volna, mint a rögtönözve megkezdett vasúti politikának elhamarkodott folytatása. Én azért, t. ház, most, — az országgyűlés végen, — mikor a dolgok kellő mérlegelésére a képviselőházban talán nincs meg az elegendő nyugodtság, miután, ha ezen vasutak iránt őszszel fogna határozni a képviselőház, akkor is körülbelül egy és ugyanazon időben fogna kiépíttetni ezen vicinális vasút: én sokkal czélszerűbbnek, még ezen vasutak érdekében is jobbnak tartanám, ha a képviselőház ezen kérdéseket most az országgyűlés végéről elhalasztaná és a közmunka- és közlekedési ministert odautasítaná, hogy a vicinális vasúti politika iránt kellő tanulmányozások tételével, a jövő országgyűlésen előterjesztéseket tegyen. Ez azon fő szempont, a mely engem ugy ezen vasútnál, mint minden vicinális vasútnál vezet és így azzal végzem beszédemet, a mivel kezdtem, hogy ezen törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el. Elnök: T. ház! A főrendiháztól üze ;et érkezvén, kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslat tárgyalását félbeszakítva, a főrendiház üzenetét meghallgatni. (Halljuk!) B. Rudnyánszky József jegyző : Nagyméltóságú elnök ur! t. képviselőház! A főrendiház változatlanul hozzájárult a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló; továbbá a szegedi pénzügyi hatósági épületek emelésére szükséges költségekről szóló törvényjavaslathoz ; némi módosításokkal elfogadta továbbá az 1868: LIV. törvényczikk némely szakaszainak módosításáról szóló törvényjavaslatot; úgyszintén a végrehajtási eljárásról szóló törvényjavaslatot; a vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat azon kéréssel nyújtom át, hogy a két utóbbi törvényjavaslaton tett ^módosításokhoz hozzájárulni méltóztassanak. (Éljenzés.) Elnök: Fel fognak olvastatni a jegyzőkönyvi kivonatok. Baross Gábor jegyző (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatait.) Elnök: A hazai iparnak adandó kedvezményekről, valamint a szegedi pénzügyi hatósági épületekre szükséges költségekről szóló törvény * javaslat a főrendiház által változtat?!s nélkül