Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-396

20 396. országos ülés május 12. 1881. LIV. törvérryczikkel szemben nagy haladást foglal magában s hogy a kitűzött czélokhoz mindinkább közelebb visz. A leglényegesebb és legjelentékenyebb reform mindenesetre az, melyet a jogorvoslatok terén behoz s melynek czélja a polgári per gyorsabh lebonyolítását lehetségesíteni s azon nagy jelentőségnek véget vetni, mely a merev, gyakran üres és hiába való alakiságnak az eddigi peres eljárásban kölcsöuöztetett s mely jelentőséget a nagyméltóságú magyar királyi seimnítőszék, mint önálló bíróság, fennállása hathatósan emelt." A miskolczi ügyvédi kamara következőleg nyilatkozik: „Mint már jelentésünk folyamán röviden jelezve volt, a külön semmítőszék s megfelelőleg a külön semmiségi panaszok a törvényjavaslat által mellőztetnek s kimondatik, hogy ítéletek ellen felebbezésnek, végzés ellen pedig felfolyamodásnak van helye, melyekben a semmiségi okok is előadhatók. Ezen változtatást 3 okból tartjuk helyeslendőnek: 1. a 4 fórum 3-ra szállíttatik le, tehát a perek gyorsabban lesznek befejezhetők ; 2. Nem lesznek kénytelenek a felek ugyanazon határozat ellen a felebbvitel 2 nemét is alkalmazni; 3. A felebbviteli bíróság nem lesz kénytelen csupán a helytelen határozat megsemmisítésére szorítkozni, hanem érdemlegesen intézkedhetik." Az egri ügyvédi kamara következőleg nyilatkozik: (Felkiáltások: Elég!) Méltóztassanak megengedni, hogy mind felolvassam; még három van hátra. (Halljuk!) „Teljes megnyugvással fogadjuk a külön semmítőszék megszüntetését s az e tárgyban felhozott meggyőző indokolás helyességét elismerjük." A pécsi ügyvédi kamara nyilatkozata következő: „Jelenlegi jogorvoslati rendszerünk hiánya főleg a külön semmítőszék felállításában s az alaki és anyagi sérelmek merev elválasztásában rejlik. A jelen javaslat helyett tehát egy, a jogorvoslati rendszert ehhez képest átalakító novella megalkotása által eléretnék a czél, melyet a javaslat is kitűzött, t. i. a jelenlegi perrendtartás főbb hibáit ideiglenesen helyre hozni." Végre a budapesti ügyvédi kamara ekként nyilatkozik : „Végre egyiklegcardinálisabb jellemvonása a javaslat perorvoslati részének a külön semmítőszék eltörlése. Ezzel a javaslat az összes jogászközönség helyeslésével fog találkozni. A külön semmítőszék bírósági szervezetünk keretében jogosultsággal nem bir. Ezt bizonyítani akkor, midőn a gyakorlatban naponta érezzük ezen természetellenesen ugró bírósági fok nyomasztó hatását, midőn az általa előidézett visszásságok, per-hnzavonó czélzatokat elősegítő természete és mégis oly csekély befolyása az igazság kipuhatolása s érvényesítése kötetekre terjedhető kifakadásokra provokál, felesleges." Ezekkel, azt hiszem, eléggé meg van ezáfolva (Halljuk!Zaj. Ki van aláírva?) a kamara elnöke; (Felkiáltások: Ki az? Halljuk!) ezzel, azt hiszem, eléggé megvan czáfolva az, hogy ezen törvényjavaslat a szakközönség osztatlan ellenszenvével találkozik. Lehet egy-két tekintélyes, kényelemszerető vagy idősebb biró, a ki megszokott tevékenységi körében óhajtana megmaradni, a kinek nem esik jól, ha ügyköre kissé talán változik; de nekem is van alkalmam érintkezni a bíróságok tagjaival és mondhatom, hogy a birák többsége épen a jogorvoslati rendszer átalakítását tartja olyannak, a mely nélkül perjogunkon javítani nem lehet. Gondolom, sikerült ezzel Hodossy t. barátom érvei ellenében a kellő czáfolatot nyújtanom s nem marad egyéb hátra, minthogy kérjem a t. házat a jogügyi bizottság véleményének elfogadására. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Vidliczkay József: Csak röviden akarok nyilatkozni az iránt, hogy a t. előadó ur beszédem egy részét teljesen félreértette. Én egy szóval sem mondottam azt, hogy a semmítőszéket azon hatáskörrel kívánom fenntartani, a melylyel jelenleg bir, sőt világosan kijelentettem, hogy a semmítőszék hatáskörét reformnak akarom alája vetni. Elnök: A tanácskozás be van fejezve, következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát, igen vagy nem ? Szavazás előtt fel fog olvastatni a javaslat. Beöthy Algernon jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta a bizottság javaslatát s e határozat a főrendiházzal szokott módon közöltetni fog. A napirend ki van merítve. A holnapi ülés napirendje iránt fogok előterjesztést tenni. Előbb azonban Ugron Gábor képviselő ur kivan szólni. Ugron Gábor: T. ház! Bátor vagyok bizonyos kérvények ügyében felszólalni. Tudva van a t. ház előtt, hogy a Barta Miklós ellen elkövetett merénylet alkalmából az ország törvényhatóságainak legnagyobb része kérvényt intézett a képviselőházhoz s ezeket nem találom a beterjesztett kérvények sorában. Óhajtanám tudni, mi történt azokkal, mert a képviselőház nemsokára befejezi működését, talán a nélkül, hogy ezen kérvényeket tárgyalta volna a mi azt hiszem, legkevésbbé sem volna megegyeztethető azon illedelemmel, melylyel annyi törvényhatóság kérelmének tartozunk. Vécsey Tamás: Minthogy a kérdéses