Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.
Ülésnapok - 1878-412
igg 412 országos ülés jnnins 1. 1881. a kik velők a közéletben együtt működtünk, sokáig nehéz szivvel fogjuk fájlalni. Egy vigaszt nyújthatnak e részben a lefo yt országgyűlés tapasztalatai, a mennyiben számos fiatal erő tűnt ki, a kik az elvesztetteket nem nekünk, kik bennük társat és barátot is sirathatunk, de a hazának legalább pótolni fogják. E három év alatt nagyszámú törvényeket alkottunk. De nem a törvények száma, hanem minőségük az, mely azoknak becset kölcsönöz. És ha meggondoljuk azt, hogy a jelen országgyűlés minő mostoha viszonyok köztt vette kezdetét, hogy a keleti háború és a bennünket már közelebb érintő boszniai hadjárat mennyire megbénították a nemzetet fejlődésében, mily káros visszahatással voltak pénzügyeinkre; ha meggondoljuk, hogy e három év alatt alföldünket és Szegedet minő óriási csapás érte és hogy e sebek behegesztése vagy legalább enyhítése menynyi idejét vette igénybe az országgyűlésnek és mily áldozatra késztette az országot, hogy teljesedjék ő Felsége királyi szava: „Szeged nem volt, hanem lesz" ; ha figyelembe vesszük, hogy az 1879. évi rósz termés következtében mily erőfeszítésekkel kellett ez országszerte mutatkozó ínséget enyhíteni: ha számba vesszük, hogy horvát testvéreink fővárosát, Zágrábot, minő katastrófa érte: mégis némi nyugalommal lehet, azt hiszem, végig nézni törvényes alkotásainkon, a melyből látszik, hogy e csapások nem verték le az országgyűlést, sőt még fokozatosabb tevékenységre serkentették, mert alkotásai köztt igen sok van, melynek jótékony hatása, e haza felvirágzására való befolyása kétségtelenül mutatkozni fog. A lefolyt időszak alatt az országgyűlés főfigyelmét nemzetgazdászatuuk, kereskedelmünk, iparunk fejlesztésére, vasúti hálózatunk kiegészítésére, tökéletesbítésére és pénzügyeink rendezéseinek nagy művére fordította. Ez időszakra esik keresztülvitele azon nagy elvnek, hogy az állam a vasutakra való befolyását, azoknak állami kezelésbe való vétele, vagy legalább nagy részüknek saját befolyásával való igazgatása által, érvényesíteni kénytelen. Ezen elvből kiindulva, szerezte meg az állam a tiszai vasutat, a zágráb-károlyvárosi vasutat és a vág völgyi vasutat, és határozta el a budapest-zimonyi, a budapest-pécsi, a dálya-vinkovczai vasutak építését, igy akarván befolyását a kereskedelem emelésére biztosítani és érvényesíteni, de fölismerve a vasutak nagy fontosságát az állami életre nézve, rendezte a kassá-oderbergi vasúttal az utolsót, a melynek viszonyai a múlt országgyűlésről még rendezetlenek f maradtak. Átlátta azt is, hogy maguk a nagyfontosságú elsőrendű vonalak nem elégségesek arra, hogy az ország jóllétét a forgalom által emelhes- J sék. Törvényt alkotott tehát a helyi érdekű vasutak építésének megkönnyítéséről s több helyi érdekű vasutat azonnal létesített is, minők a szamosvölgyi, uyitravölgyi, mezőtúr-szarvasi, aradcsanádi stb. vasutvonalak. Kapcsolatosan a közlekedés ezeu fejlesztésével, de mintegy felhiva reá az események által is, nagy figyelmet fordított az országgyűlés viziutaink tökéletesbítésére is. Szabályozta a vízvédelmi társulatok ügyét, felvételeket eszközöltetett hazánk folyóinak a közlekedésre berendezhetéséről; s ha ezek még csak részben voltak is törvények által létesíthetők, a közel jövőben mindenesetre meg fognak alkottatni. Nemzetgazdaságunk, iparunk, kereskedelmünk fejlesztése és a gazdaságunkat fenyegető veszélyek elhárítása szintén nagy mérvben foglalkoztatták az országgyűlést. Kereskedelmi és vámegyezményeket kötöttünk Francziaországgal, Olaszországgal, Németországgal; postaszerződéseket Európa összes államaival. A keleti marhavésznek, a phy 11 oxera-vésznek megszüntetésére nézve Európa többi államaival hasonló intézkedéseket léptettünk életbe. Gőzhajózást létesítettünk Fiume és a nyugoteurópai kikötők között; és tárházak létesítését előmozdítottuk fővárosunkban és Fiúméban, hogy a kereskedelem könnyebben és szabadabban mozogva, felvirágzásnak indulhasson inkább, mint eddig. Törvényt alkottunk a hazai iparnak adandó kedvezményekről. Nagy áldozatokat hoztunk költségvetésünkben a gazdaság emelésére, az abban megajánlani szokott összeg felemelése által. S valóban mind kereskedelmünk, mind iparunk, mind gazdaságunk fejlődése a legutóbbi három év alatt jelentékeny haladásról tesz tanúságot. Pénzügyeink rendezésére czélzó számos törvényt alkottunk és ha daczára az általam említett és a nemzet fejlődésére bénítólag hatott csapásoknak , daczára a keleti háborúból reánk háramlott terheknek, pénzügyeink nagymérvű javulást mutatnak és ha a bizalom azoknak rendezése iránt Európa-szerte megszilárdult, annak okait nem csupán a béke következtében beállott pénzbőségnek tulajdoníthatni, hanem tulajdoníthatni annak, hogy mindenki, a ki komolyan foglalkozott pénzügyeink viszonyaival, kénytelen azt elismerni, hogy a magyar országgyűlésnek ezen időszak alatt legkomolyabb törekvése és iparkodása volt megmutatni, hogy pénzügyeink rendezését őszintén szivén viseli, a mint hogy e czélból még oly adók megszavazásánál sem tétovázott, a melyek a dolog természete szerint nem voltak népszerűek. Ezen iránynak sok éven át következetes szem előtt tartása eredményezte, hogy még nem oly régen csak rövid lejáratú váltóra kaphattunk kölcsönt, mig ezelőtt 4 évvel rentekölcsönt 6 0 / 0
