Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-411

411. országos ülés mäfus 31. 1881. 187 Következik a ministerelnök ur válasza Majoros képviselő ur interpellátiójára. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Majoros István képviselő ur következő interpellátiót intézte a ministeriumhoz; „A törvényhozó testület tudomásával van, hogy az állami költségvetés tárgyalásakor minden egyes ministertárczájánál a hivatal-testület,, részére „jutalmak és segélyzések" czímén bizonyos összeg előirányoztatik és a nevezett czélra az rendesen meg is szavaztatik. Minthogy azonban az igazság hozná magával, hogy a nevezett összegből, a szorgalmas és munkás, ugy a számos családtaggal megáldott szegényebb alsóbb rendű hivatalnokok és szolgák részesittessenek necsak előlegezésképen, hanem tdjes ajándék vagy is jutalomképen a fennevezett összegből. Továbbá, hogy az ekként nyújtandó jutalmak és segélyekért is ne kellessék az illetőknek költséges bélyegekkel ellátni kérvényeiket, minthogy a ki már segélyre van szorulva, annak kiadásai is kell, hogy mérsékeltessenek; és „bis dat qui cito dat" elvénél fogva az efféle kérvények kell, hogy minél előbb elintéztessenek ; ezek előrebocsátása után kérdem az összes minister urakat: 1. hajlandók-e az állami költségvetésben a „jutalmak és segélyezések" czímén megszavazott pénzösszeget az illető kitartó, szorgalmas ugy szegényebb sorsú és számos családtaggal biró alantas hivatalnokok és szolgák között akként kiosztani, mint azt annak rendeltetése kivánja ; 2. a segélyezések és előlegek iránt fobyamodók kérvényeiket bélyegmentesen adhassák be és gyorsan elintéztessenek." Mindenekelőtt azt kívánom t. képviselőház, megjegyezni, hogy igenis, a segélyezés és jutalom czíméa megszavazott összegek sohasem, mint előlegek, hanem mindig véglegesen adatnak visszatérítés kötelezettsége nélkül. Továbbá bátor vagyok azt is megjegyezni, hogy legalább azon két minit-teriumbau, a melynek én vagyok szerencsés élén állani, de ugy tudom a többiekben is, a segélyezés épen az alantas, a kevesebb fizetéssel biró, a szegényebb hivatalnokokat illeti; történik pedig az évnek megszokott idejében, hivatalból, minden folyamodás nélkül. Vannak esetek, midőn egyes hivatalnok az őt családjában ért csapás, vagy betegség folytán időközben kivan segélyben részesülni. Erre igenis folyamodás szükséges és minthogy az ily folyamodásokra, valamint a nyert segélyekről való nyugtákra nézve a törvény kivételt nem tesz, azon kivételes esetben, ha ily folyamodás történik, a folyamodványnál, valamint a nyugtáknál a bélyeget a J kormány, szemben a fennálló törvéuynyel, el nem \ engedheti. így áll a dolog t. képviselőház, s igy azt hiszem, hogy kivéve egyes egyedül a bélyeg kérdését, melyre nézve, mondom, a törvény kivételt nem tevén, a kormány azon magát túl nem teheti, a többiekre nézve az általam előadott eljárás épen az, melyet, mint helyeset, a képviselő ur sürget. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Majoros István: T. képviselőház! Én, a midőn interpellátiómat, nem ugy, mint a gyorsírók írták a múlt ülés alkalmával, hogy a múlt hónapban, nem is ugy, a mint mások mondották: márcziusban, hanem 1881-ik évi január 22-ikén beadtam, azt reméltem, hogy a ministerelnök ur, mint a kormány feje, a válaszszal legfeljebb 15—20 napig fog késni. Ezen interpellátióm indító okául leginkább azok nagy számát kell említenem, kik arra kértek, hogy minél előbb tegyem meg és hogy az eredményt is lássuk. A téli időszakban több oldalról leveleket kaptam, részint névvel, részint név nélkül; (Mozgásjobboldalon) és olyan dolgok vannak ezekben, hogy ha méltóztatik meghallgatni, hát felolvasom. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem szükséges!) Akkor nem terjeszkedem odáig: elég ax hozzá, az indító ok az volt interpellátióm megtételére, hogy értesülésem szerint, a tél szigora alatt az alsóbb rendű családos hivatalnokok sokat szenvednek, nélkülöznek, fizetéseik csekélysége és az úgynevezett segélyek és jutalmak kiosztásának elhan3

7

agolása miatt. Jól tudjuk, t. képviselőház, hogy évenkint minden ministeri tárczánál 6—8—10 ezer forint szavaztatik meg jutalmak és segélyezések czím alatt. Jó, hogy felemlítette a t. belügy minister ur, hogy ő miként jár eb Néki tehát azt érdemül kell betudnom, hogy tárczájánál csakugyan olyan eljárás van, mint a hogy mondotta és hogy az igazságügyi tárcza személyzeténél szinten az követtetik, a mit felhozott. De a többi ministerek tárczáira nézve határozottan azt kell állítanom, hogy nem ezen eljárás követtetett, sőt a mi több, a mi leginkább indított a felszólalásra, az azon kérdés, hogy e segélyekül és jutalmakul nyújtott összeg, kik által vétetik fel. Hogy őszinte legyek, kimondom, hogy ezek a minister urakhoz közelebb álló oly egyének, kik nagyobb fizetést húznak, mint pl. az osztálytanácsosok, kik érdemeiket felsorolják a ministernek és egymásnak indítványozzák a sommát. Szomorú dolog, hogy igy van, de igy van. Az alsóbb rendű hivatalnokok, kiken a munkának súlya van, azok legnagyobb részben és legfőbb esetben agyonhallgattatnak, ha folyamodnak is segélyért és ha csak előleget is kérnek, kérvé-