Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-410

410. országos ülés május 30. I8S1. 177 dások a külföldi lapokban nem annyira a kormány ellen, mely ezen középkori állapotokat fenntartja, mint inkább a nemzet ellen, hogy egy ily kormányt továbbra is tűr, hogy egy ily kormány kezében továbbá is meghagyja a hatalmat. De azért a kormány e nemzet becsületének, jó hírnevének a külföld irányában letéteményese, hűséges őre! Keserű vagyok uraim, az igaz, de nem vagyok igazságtalan. (Igaz! ügy van! a balés szélső baloldalon.) Tizenkét éve, hogy indítványozok, kérek, könyörgök; 12 éve, hogy a képviselőház határoz, rendel, utasít; 12 éve, hogy az egymást felváltó kormányok Ígérnek, biztatnak, kecsegtetnek és mindamellett ott állunk e kérdésre nézve, a hol 12 évvel ezelőtt. Madarász József (közbeszól): Bosszabbul ! Csanády Sándor (közbeszól) : Szégyen gyalázat! Prilaszky Tádé (közbeszól): Ezt nincs joga mondani. Irányi Dániel: Keserű vagyok, az igaz ; lelkem keserűséggel telik el, látván, hogy hiába való minden küzdelem , hiába való a ház határozata, valamint önök Ígérete, az is, miután egy darab ideig kápráztatta a szemet, az országgyüiés végén mindannyiszor szétpattan. Keserű vagyok, az igaz, mert érzem a tehetetlenséget, a magamét és a kisebbségét, melyhez tartozom; de nem tehetetlen ám a nemzet, a mely hivatva van Ítélni Önök felett. Ám ítéljen, bármily szigorú legyen is ítélete, nem lesz igazságtalan. (Élénk helyeslés szélső baljelöl.) Pauler Tivadar igazságügyminister : T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur maga is beismerte, hogy a törvényjavaslat annak idején be volt adva és csak azon ellenvetéssel élt, hogy időközben én más törvényjavaslatoknak sürgősségét elismervén, azoknak tárgyalását az igazságügyi bizottságban indítványoztam és keresztül vittem. Bocsásson meg a t. képviselő ur; mindazon törvényjavaslatok, melyek az igazságügyi bizottságban tárgy altattak, kivévén azt az egyet, a mely az ügyészeknek fizetéséről szól és egyetlen szakaszból áll; és másodszor azt, mely a szegedi törvényszéki és börtönépületekre vonatkozik és hasonlag csak három §-ból áll, a többi törvényjavaslatok mind előbb adattak be. így pl. a vasutak telekkönyvezésére vonatkozó ma tárgyalt törvényjavaslat, a ház ismételt határozata következtében szintén már régen be volt adva. Én tehát nem sürgettem semmi törvényjavaslat tárgyalását, a mely nem adatott volna be sokkal előbb, mint egyedül a curiai bíráskodásról szólót. És hogy ezt előbb kivántam tárgyaltatni, a ház előtt kijelentettem és a ház KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIX. KÖTET. ezen kivánatomhoz hozzájárult, (Ugy van! jobbjelöl.) Rajtam tehát nem múlt, de az igazságügyi bizottságon sem, a mely, mint más helyütt mondtam és itt csak ismételem, igen sok organicus törvényt tárgyalt és a mely hónapokon át majdnem mindennap tartott üléseket. (Ugy van! jobb/elől.) A bizottság tehát, mely oly fontos törvényjavaslatokat, mint a csődtörvény, ^ a polgári törvénykezési rendtartás, a közforgalmi papírok bírói megsemmisítéséről és a végrehajtási eljárásról szóló törvényjavaslatot terjesztett a ház elé, hivatásának megfelelt és csak az idő rövidségénél fogva nem tárgyalhatta le ezen törvényjavaslatot, ámbár tárgyalását megkezdte. A körülmények magyarázzák meg ezen mulasztást és ezt mindenki természetesnek fogja találni. Minthogy én annak idejében adtam be a törvényjavaslatot és nem sürgettem a ház tudta nélkül olyan törvényjavaslatok tárgyalását, a melyek nem előbb adattak be és nem sürgősek voltak; és miután ezen törvényjavaslat tárgyalását csak az idő rövidsége akadályozta: kérem, méltóztassék a t. ház az igazságügyi bizottság ezen jelentését tudomásul venni. (Helyeslés jobb/elől) Madarász József.- T. ház! Csak azért szólalok fel, hogy az igazságügyi minister urat figyelmeztessem arra, hogy helytelenül méltóztatott azt mondani, hogy Irányi képviselőtársam elismerte volna azt, hogy az igazságügyminister ur annak idejében adta be a törvényjavaslatot. 0 azt nem mondta, sőt ellenkezőleg. És nemcsak azért, hanem méltóztatott a minister ur azután ismételten nyilatkozni, hogy ő idejében adta be a törvényjavaslatot, de idő rövidsége miatt nem lehetett azt tárgyalni. Kötelességem kinyilatkoztatni, hogy Irányi t. képviselőtársam és én is azon meggyőződésben vagyunk, hogy a t. igazságügyminister ur nem idejében adta be a törvényjavaslatot, hanem daczára a ház határozatának és az ország óhajtásának ellenére is — ezt nem tagadhatja a minister ur kijelentését bizonyára helyeslendo többség sem — úgy intézte a t. igazságügyminister ur e törvényjavaslat beadását, hogy abból ezen az országgyűlésen, a melynek időtartamát előre ismerte, törvény ne válhassék. Én nem tagadom, e törvényjavaslat hegesztette volna a sebeket, de nem lett volna az ország kívánalmának megfelelő; és csak azt óhajtom, vajha az országgyűlés fontolóra vévén azt, hogy e tekintetben a helyzet nemcsak nem javult, hanem rosszabbá vált; ha a nemzet érzülete megadja is a legközelebbi választásoknál e kormánynak a többséget, akkor legalább figyelmeztesse a kormány tagjait arra, hogy emlékezzenek meg azon férfiúnak itt e házban nyilvánított akaratáról és a ház által egyhangu23